A kormánynak egyáltalán sem fontos a közszolgáltatások fenntartása, és ezen területeken is elsősorban a NER egyre inkább teljhatalmú urait kívánja hízlalni.
„Idén augusztusban új jelenséggel ismerkedhetett meg a nagyérdemű: Magyar Péter látogatásai nyomán kiderült: a közegészségügyben zsírra száll a por. Az új kihívó emellett vasúti hőmérős mutatványaival is borzolta a kedélyeket, és neki még szerencséje volt, hisz el is indultak a vonatok, amelyekre felszállt.
Ezt is ajánljuk a témában
Az egészségügyet folyamatosan lehet és kell is fejleszteni, ám egy biztos: jobb állapotban van, mint amit gondolunk róla – hangsúlyozza az ágazatért felelős államtitkár. Miért nem cserélik le a kórházi klímákat egyszerre? Jut-e több forrás az egészségügyre? Államosítják-e a szakrendelőket? Takács Péterrel beszélgettünk.
A kakaskodás, hüledezés és arcmentési kísérletek kétségkívül kitűnő szórakozást nyújtottak a nyár utolsó hónapjában, és azt is előrevetítették, hogy a 2026-os választások egyik vezető témája a közszolgáltatások állapota lehet, a gyerekvédelemtől az egészségügyön keresztül, a tömegközlekedésig. A megtekintések és hőmérőzések egyelőre arra világítottak rá ismét:
a kormánynak egyáltalán sem fontos a közszolgáltatások fenntartása, és ezen területeken is elsősorban a NER egyre inkább teljhatalmú urait kívánja hízlalni.
Régóta tudjuk, hogy a hivatásforgalmi és egyéb utazási igények is elszórtak időben. Lázárék mégis úgy tesznek, mintha nem tanulták volna meg a leckét, amit az ütemes menetrendekből kiolvashatnak, miszerint ha egy mégoly alacsony kihasználtságú vonalon is óránként-kétóránként indítanak járatokat – láss csodát – megnő az utazóközönség. Mert a kiszámítható közlekedés vonzza az utasokat, akik autó vagy ilyen-olyan más megoldások helyett inkább felszállnak a vonatra vagy a buszra.
Ebbe pedig nehéz nem mást belelátni, mint hogy a kormányzat felesleges koloncként tekint a vidéki közösségi közlekedésre, mint afféle forrásokat zabáló megoldandó rosszra, hisz akinek nincs kocsija, »az annyit is ér«, hogy a miniszter korábbi nagy sikerű mondatára utaljunk.
Különösen annak fényében felháborító a tendencia, hogy mily mértékben támogatják állami forrásokból, 30 éves koncessziókra – NER-közeli – magántársaságoknak kijátszott közútépítéseket, amelyek egyrészt jóval drágábbak, másrészt jóval kevesebb ember érdekeit szolgálják.
Talán idén a vidék jött, de biztosan nem az a vidék, ahol az embereknek meg is kell élniük valamiből, ne adj’ isten nemcsak dolgozni járnak a járásközpontba, de azért is, mert már csak ott maradt diszkó, mert a faluban még kocsma sincs. Csoda hogy a fiatalok elhagyják a falvakat, és inkább a városokban próbálnak szerencsét, ha még az állami szolgáltató sem partner abban, hogy néha elhagyják a lakóhelyüket, és nemcsak akkor, mikor dolgozni mennek?
A vidék itt távoli városokban élő teljhatalmú urakat jelent, az ő számukra próbálják állami forrásból megépíteni az infrastruktúrát, amiből magánjövedelmüket szaporíthatják.
Végső soron tehát 2024 is a nagyurak éve volt. Kérdés, hogy valóban a közszolgáltatásokról fog-e szólni a 2026-os választásokig hátralévő két év, és addig is képesek vagyunk-e elképzelni a közszolgáltatások olyan átalakítását akár a NER leváltása után, akár a jelenlegi rendszerben, ha rá tudja kényszeríteni a saját kiugrott embere, ami a társadalmat (is) szolgálhatja? Vagy abban maradunk, amit mindenki tud, aki közszolgáltatásokat próbált igénybe venni: az állapotok tarthatatlanok, és csak reménykedhetünk abban, hogy valaki majd lekaparja a zsírra szállt port?”
Nyitókép: Balint Szentgallay/NurPhoto via Getty Images
Újságírás, agresszió és ébredő szavazók – erős témák Futó Bogival a Hotel Lentulai legújabb adásában.
Surányi György, a balliberális kormányok kedvenc jegybankelnöke szerint attól, hogy az édesanyák adó-visszatérítést kapnak, nem fogunk több terméket exportálni, viszont importálni többet fogunk.
Mindezt Szerhij Szidorenko ukrán újságíró mondta el.
Nem egyszerűen kormányváltásra készülünk, hanem a rendszerváltást várjuk.
A Tisza Párt újra megmutatta valódi arcát.
Példátlan határátlépés – színészszervezetek közös nyilatkozata a színházi világban a napokban történt emberi tragédia és annak sajtóbeli kezelése kapcsán.
Értjük, hogy Orbánék lemondtak Budáról, értjük, hogy fájt nekik, amikor 2022-ben rommá vertük őket Budán.
