Elárulta a szakértő: ezért nincs köze a Medián mérésének a valósághoz
Kitervelt stratégia része az egész.
Egészen addig, míg rá nem virrad a választás napja a közvélemény-kutatók görbe éjszakájára, s el nem csitul egy időre a hazug reménykufárok kórusa.
(Nyitókép: MTI / Nándorfi Máté)
Ahogy kéményseprőnek, gazdasági miniszternek, felsővezeték-karbantartónak vagy épp gyermekotthoni nevelőnek sem könnyű lenni, úgy nem könnyű lenni közvélemény-kutatónak sem. Nem csak most és nem csak Magyarországon – de most, Magyarországon is.
Az egész nyugati világban – ahol ennek a szakmának tétje van – másról sem szólt a november, mint a közvélemény-kutatók brutális lebőgéséről. Igaz, Donald Trumpot most, harmadik elnökjelölti indulásakor már jóval kevésbé mérték alul, mint az első két alkalommal.
De így is az a helyzet, hogy senkinek nem sikerült megjósolnia a végeredményt:
Trump földcsuszamlásszerű, 312-226-os elektori kollégiumi és 50-48-as arányú abszolút szavazatszámbeli győzelmét. A vezető közvélemény-kutatási aggregátorok mindegyike Kamala Harris szűk előnyét mérte az abszolút szavazatszámra nézve. A kutatásokat nem súlyozó RealClearPolitics bemérte Trump győzelmét az elektori kollégiumban, de messze alábecsülte; a mindenféle okos szakmai megfontolások mentén súlyozó, átlagszámításából bizonyos kutatásokat kizáró FiveThirtyEight még az elektori kollégium megnyerésére is hajszálnyival több esélyt adott Harrisnek, mint Trumpnak.
Aztán lett, ami lett, ha idézhetem a klasszikust.
És ott volt a román elnökválasztás, ahol az első fordulóban Marcel Ciolacu regnáló szociáldemokrata miniszterelnök győzelme volt a közvélemény-kutatói konszenzus. Ehhez képest Ciolacu harmadik lett, az első helyre pedig az a Călin Georgescu futott be, akit az ötödik helyre mértek. Az ötödikre.
Épp jókor jönnek ezek az impulzusok nekünk, magyaroknak. A mi kis hazánk ugyanis másfél évvel azelőtt, hogy az urnáknál összecsapnának a valódi szavazatokat leadó valódi szavazók, a közvélemény-kutatók csatájára készül. A képlet egyszerű: mivel az Orbán Viktor kormányzását akarók és az azt bármilyen okból nem akarók aránya az országban nagyjából egyenlő,
a 2026-os választás az elégedettség és a remény mentén fog eldőlni.
Ha picit többen vannak az elégedetlenek, és reményt is éreznek a változásra, bukik a kormány; ha az inkább elégedettek többségben vagy egálban vannak, 2030-ig szabad az út a Fidesz előtt. Így aztán Magyar Péterrel együtt az ellenzéki kötődésű közvélemény-kutatók is reményt árulnak, mint tették azt 2021 őszén-telén is.
Ezt is ajánljuk a témában
Kitervelt stratégia része az egész.
Ezt is ajánljuk a témában
Itt vannak a számok!
A magyar közélet értelmetlen közhelyeinek egyike, hogy a Medián a legmegbízhatóbb, legfüggetlenebb, legtisztességesebb kutatóintézet.
Hann Endre Medián-vezér ma is önérzetesen kikéri magának a Nézőpont számait, mondván:
a Fidesz-közeli intézetnél „azt gondolják, hogy ezek a hamis közvélemény-kutatási eredmények biztosan hatni fognak, és akkor már nem is lesznek olyan hamisak”. Ehhez képest a Medián volt az, amely az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztás során az Orbán-korszak legrosszabb ellenzéki eredményét hozó
Márki-Zay Pétert Dobrev Klárával és Karácsony Gergellyel ellentétben a Fidesz megverésére esélyesnek mérte 2021 októberében,
45-44 arányú ellenzéki előnyt mért ugyanazon év decemberében, és még 2022. áprilisi utolsó mandátumbecslése alkalmával is azt jósolta, hogy a Fidesz–KDNP 11 mandátummal elmarad majd a kétharmadtól (3 mandátummal a kétharmad felett végzett), a Mi Hazánk nem jut be (bejutott), a Jobbikot duplán, a Momentumot másfélszeresen mérte felül.
Ennek kontextusában értelmezendő a Tisza 47-36 arányú fölénye a Fidesz előtt,
amelyhez képest Hann Endre szerint minden más csak hamis eredmény lehet.
„Valóban voltak olyan kutatások, illetve inkább közlemények, amelyek kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek” – mondta Hann 2022 szeptemberében, amikor épp hónapokig divat volt az ellenzéki oldalon számot vetni az ellenzéki közvélemény-kutatások durva félrehordásával. Most már nem divat.
Most ismét a régi nóta szól: árad a Tisza, és a legpontosabb a Medián.
Egészen addig, míg rá nem virrad a választás napja a közvélemény-kutatók görbe éjszakájára, s el nem csitul egy időre a hazug reménykufárok kórusa.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Mit üzen a Tisza-vezér által eszközként használt Biblia azoknak, akik időközi választásokon nem indulnak? Francesca Rivafinoli írása.