Búcsúzik a T. Ház: fontos törvényeket fogadtak el még az ünnepek előtt a képviselők

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

A 2025-ös költségvetés elfogadásával zárult az Országgyűlés őszi ülésszaka pénteken. A kormány az elmúlt évek gyakorlatától eltérően később, a tavaszi helyett az őszi ülésszak végén döntött a büdzséről. A féléves csúszásról elsősorban a novemberi amerikai elnökválasztás miatt döntött a kormány: Donald Trump győzelmével békeköltségvetés készült. Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban egy interjúban azt emelte ki, 2025 fantasztikus év lesz, magunk mögött hagyhatjuk a több mint 1000 napos háborús időszakot.

Noha még a tűzszünetre is várni kell az orosz–ukrán konfliktusban és Donald Trump megválasztott amerikai elnök csak januárban lép hivatalba, az már biztosra vehető, hogy a Joe Biden vezette demokratapárti adminisztráció háborúpárti és konfliktust támogató politikájával szakítva a globális konfliktusoknál a békekötésre törekszik a következő években.

Jöhet a békeköltségvetés 2025-ben

A költségvetési törvényt 125 igen, 56 nem szavazattal hagyta jóvá az Országgyűlés. A jogszabály négyoldalas preambuluma az új gazdaságpolitika költségvetésének nevezi a 2025-ös büdzsét. Jövőre ugyanis „végre belátható közelségbe” kerül az orosz–ukrán háború lezárása, a béke pedig lehetővé teszi, hogy a 2025-ös költségvetésben több pénzt fordítsanak gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra.

A 2025-ös büdzsé az Új Gazdaságpolitika költségvetése, a békeköltségvetés, amelynek stabilizálódó külső feltételek mellett megalapozza a gazdasági növekedés erősítését – közölte a Pénzügyminisztérium. Az Új Gazdasági Akcióterv egyik legfontosabb eleme a kis- és középvállalkozásoknak szóló 1400 milliárdos Demján Sándor Program. Az intézkedéseken keresztül a kormány garantálja

• a jövedelmek emelkedését, 
• a minimálbér januári 9 százalékos emelését, 
• a gyermekek után járó családi adókedvezmény növelését és a családtámogatások, 
• valamint a rezsicsökkentés fenntartását.

Új programok is indulhatnak jövőre, úgy mint

• a dolgozó fiataloknak szóló Munkáshitel, 
• az új lakhatási támogatások, 
• valamint a Vidéki Otthonfelújítási Program.

A jövő évi költségvetés biztosítja a forrásokat a nyugdíjak emeléséhez és a 13. havi nyugdíj kifizetéséhez is, valamint garantálja a tanárok újabb béremeléséhez szükséges fedezetet.

Mindezt növekvő teljesítménye alapozza meg: azzal számol a kormány, hogy a jövő esztendőben a magyar gazdaság 3,4 százalékkal bővülhet. Ez pedig lehetőséget ad nem csak az említett programok megvalósítására, hanem egyidejűleg az állam pénzügyi helyzetének erősítésére, az államháztartási hiány és az államadósság további mérséklésére is.

Létrejön a régóta tervezett csúcsminisztérium

Szintén pénteken szavaztak a képviselők a kormány átalakításáról. Ennek keretében 2025. január 1-től megszűnik a Pénzügyminisztérium, mivel Varga Mihály pénzügyminiszter veszi át márciustól Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztségét. Orbán Viktor még november 29-én jelentette be, hogy Varga Mihályt jelöli a Magyar Nemzeti Bank élére, a márciusban leköszönő Matolcsy György helyére.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes december 16-án, hétfőn nyújtotta be a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényt módosító javaslatát, amelyből kiderül: a Pénzügyminisztérium a Nemzetgazdasági Minisztériumba olvad, ezzel létrejön a régóta emlegetett gazdasági csúcsminisztérium. Jövő évtől 13 minisztérium marad:

• Agrárminisztérium,
• Belügyminisztérium,
• Energiaügyi Minisztérium,
• Európai Uniós Ügyek Minisztériuma,
• Építési és Közlekedési Minisztérium,
• Honvédelmi Minisztérium,
• Igazságügyi Minisztérium,
• Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium,
• Kulturális és Innovációs Minisztérium,
• Külgazdasági és Külügyminisztérium,
• Miniszterelnöki Kabinetiroda,
• Miniszterelnökség és
• Nemzetgazdasági Minisztérium.

A képviselők több törvénymódosításról is szavaztak. Ezek közé tartozik a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartása, és elfogadták az ombudsman tavalyi tevékenységéről szóló jelentést is. A Ház polgári repülési szabályokról, valamint klímavédelmi előírásokról is döntött.