A Tisza Párt ígérete: a joguralom felszámolása

Attila KISBENEDEK / AFP

„…egy mandátumos többséggel is lehet kormányozni. Ha valakinél ott van a belügy és a rendőrség, a NAV, akkor sok mindent lehet csinálni” – mondta a legnagyobb ellenzéki párt vezetője Révkomáromban, amikor azzal szembesítették, hogy választási ígéreteihez nem elég megnyerni a választásokat, kétharmados többségre is szert kell tennie.

Bár mind a kettőtől távol van, érdemes megállni ennél a praktikus programbeszédnél két szempontból is.

Az egyik szempont nem érdemel sok szót, kirajzolódott már eddig is a Tisza Párt vezetőjének profiljából: az írott jog pont annyira érdekelné, mint a tények, hatalomhoz jutva a bosszú és véletlenszerű ötletek mozgatnák. A Férj pozícióból képviselői szerephez jutva már most is az látszik, hogy lételeme a konfliktus, némiképp a megboldogult Torgyán Józsefre hasonlít ebben, annak humora nélkül.

Így voltaképp tiszta vizet öntött csak a pohárba: a rendőrséget, az adóhatóságot kénye-kedvére használva, a kétharmados törvényeket kijátszva kormányozna, ha hatalomra jutna.

Ez sejthető volt, de jó, hogy kimondta.

Elvégre éltünk már olyan világban, amikor a rendőrséget nyers politikai célokra használták fel, s bár újszerű, hogy valaki ezzel kampányol, legalább tudjuk, mihez tartsuk magunkat.

Van azonban ennek a vallomásnak egy másik aspektusa: az ellenzéki párt választói. Az új ellenzéki párt bázisát a régi ellenzéki pártok szavazói adják, akik igen sokfélék, közös bennük, hogy másféle politikát szeretnének, mint amilyet a Fidesz képvisel.

S vélhetően az is közös bennük – mint általában az ország polgáraiban –, hogy nem akarnak olyan országban élni, ahol hatalom összpontosulhat valakinek a kezében, aki az adóhatóságot és a rendvédelmet nem a jogszabályok által körülírt feladataira, hanem politikai céljaira használná fel.Nekik most ezt is az állítást is fel kell dolgozniuk, „nem úgy értette”, „mindig is így volt” valamilyen panelt ki kell találniuk, hogy az a rengeteg reménytőke, amit az elmúlt hónapokban új Küldöttükbe helyeztek, ne párologjon el.

A választásokig azonban még több másfél év van előttünk.Sok minden történhet, sok minden történhetne. Például a közállapotokért valóban felelősséget érző, ám az Influnszer-elnök víziójával elégedetlen emberek, akár pártközösségeket is építhetnének, amelyek azt képviselik, amit valóban gondolnak.

Mégiscsak igényesebb megoldás, mint annak adni a szavazatot, aki a terhes feleségét lökdöste, s politikai krédója annyi, hogy hatalomból szeretne bosszút állni.

Miért ne lehetne Magyarországon egy valódi szabadelvű párt? Nyilván van legalább öt százalék szavazó hazánkban, akik sokkal erősebb szabad piacot és kisebb államot szeretnének, szűkebb szociális ellátórendszert, de nagyobb öngondoskodásra serkentő politikát.

Miért ne lehetne Magyarországon egy valódi újbaloldali párt a fiataloknak? Olyan, amilyen nagy állami újraelosztást követel, erős szakszervezeteket, kevés munkaórát, a vagyont megadóztatná, állami rangra emelné az antiszemitizmust, a teljesítményelv helyett a sokszínűséget preferálná, s általában mindazt képviselné, amit manapság a baloldal szokott.

Miért ne lehetne Magyarországon egy valódi zöldpárt? Amelynek fókuszában természetünk védelme áll, élő és élettelen földi örökségünk megóvása, amely az éghajlati változások csökkentése érdekében az ipar szigorú szabályozásával és a káros energia kibocsátók felszámolásának ígéretével lép a pástra?

Hiszen a régi ellenzék összecsuklása teret adhat másak is, nem csupán a Férj-Influenszernek.

Izgalmasabb választási kampány lenne, mint az, amit most látunk jönni: egyik oldalon a kormány, a másik oldalon a rendőrállamot ígérő ellenzéki vezér.