Szakértő: új szintre emelkedett a lakástámogatási rendszer Magyarországon

Fotó: Allan Baxter / Getty Images

A lakástámogatási rendszer teljesen új, eddig nem látott pillért kap a most bejelentett lakhatási támogatással, amely a fiataloknak jelenthet érdemi segítséget.

A napokban bejelentett lakhatási támogatásról szóló döntés önmagában nem jelent meglepetést: már a korábbi tájékoztatások és a nemzeti konzultáció egyik kérdése alapján is számítani lehetett arra, hogy a dolgozók albérleti kiadásait valamilyen formában támogatja majd az állam. Az viszont 

A munkáltatók kedvező adózású, béren kívüli juttatással szállhatnak be a munkavállalók lakhatási költségeibe, lényegében a cafeteria rendszer részeként – jelentette ki az Index érdeklődésére Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Balogh rámutatott: országosan a lakbérek 2015-höz képest nominálisan több mint 111 százalékkal, Budapesten pedig 102 százalékkal nőttek, azaz mindkét mutató az elmúlt 10 évben több mint duplájára emelkedett. 

Októberben ugyanakkor megtorpant a növekedési lendület, de ez nem érinti az általános trendet Balogh szerint. 

Mint mondta: a bérlők egy része nem feltétlenül akar vagy tud többet fizetni az albérletért, inkább más megoldást keresnek, vagy lemondanak a költözésről. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 2024-ben az év első tíz hónapjában az albérletpiaci kereslet 11 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A szakértő kifejtette: mindezek miatt a lakhatási támogatás időszerűvé vált a bérleti piacon is. Az albérletárak alapján tehát sokaknak jól jöhet a lakhatási támogatás bevezetése, amely azzal, hogy kedvezményes adózású munkáltatói juttatásként lesz elérhető, nem jelent rendszeres jelentős havi kiadást a költségvetésnek. Mindez egy szélesebb körű bérlakásrendszer kialakítása felé vezető úton az első lépéseként értékelhető a szakember szerint. Azok a munkáltatók, akik élnek ezzel a lehetőséggel, versenyelőnybe kerülhetnek azokkal szemben, akik nem.

Azonban az a mostani lépéstől még nem várható, hogy egy csapásra megoldja egyebek között az iparosodó, komoly beruházásoknak helyet adó nagyvárosok, köztük egyetemvárosok, mint például Debrecen vagy Szeged albérletpiaci problémáit” – emelte ki Balogh László. Mégpedig azért, mert csak a 35 év alattiak részesülhetnek a lakáscafeteriában, miközben ennél idősebb munkavállalók is megjelenhetnek ezeken a településeken, ahol ezerszámra jönnek létre új állások.

Az albérletpiac alakulása pedig szorosan kapcsolódik az eladó lakóingatlanok piacához is, mindig vannak átgyűrűző hatások. Így valószínűsíthető, hogy a legnagyobb városokban a bérleti díjak és a legolcsóbb ingatlanok árai további növekedésnek indulhatnak a lakhatási támogatások bevezetése után, ennek a mértékét viszont egyelőre nem lehet megmondani – vélekedett az Indexnek az ingatlan.com szakértője.