Balogh rámutatott: országosan a lakbérek 2015-höz képest nominálisan több mint 111 százalékkal, Budapesten pedig 102 százalékkal nőttek, azaz mindkét mutató az elmúlt 10 évben több mint duplájára emelkedett.
Az inflációs hatással korrigálva, reálértéken ez országosan több mint 28, míg a fővárosban 22 százalékos áremelkedést jelent.
Októberben ugyanakkor megtorpant a növekedési lendület, de ez nem érinti az általános trendet Balogh szerint.
Mint mondta: a bérlők egy része nem feltétlenül akar vagy tud többet fizetni az albérletért, inkább más megoldást keresnek, vagy lemondanak a költözésről. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 2024-ben az év első tíz hónapjában az albérletpiaci kereslet 11 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A szakértő kifejtette: mindezek miatt a lakhatási támogatás időszerűvé vált a bérleti piacon is. Az albérletárak alapján tehát sokaknak jól jöhet a lakhatási támogatás bevezetése, amely azzal, hogy kedvezményes adózású munkáltatói juttatásként lesz elérhető, nem jelent rendszeres jelentős havi kiadást a költségvetésnek. Mindez egy szélesebb körű bérlakásrendszer kialakítása felé vezető úton az első lépéseként értékelhető a szakember szerint. Azok a munkáltatók, akik élnek ezzel a lehetőséggel, versenyelőnybe kerülhetnek azokkal szemben, akik nem.