Világrendetlenség címmel jelent meg a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötete, amit csütörtökön mutattak be. Erős mondatokból nem volt hiány.
Világrendetlenség – ezzel a címmel jelent meg Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója legújabb könyve, melyet a Terror Házában mutattak be csütörtökön. Schmidt Mária az esszékötetről korábban, a Mandinernek adott nagyinterjújában is beszélt, hangsúlyozva, mielőtt egy új rend kialakulna, mindig a rendetlenség az úr, erre utal a cím.
„Sajnos a Nyugaton eluralkodott az a gondolkodás, amely szerint nem számítanak a gyökereink, a kultúránk és a keresztény értékrend. Ez otthontalanná teszi az embert, elidegenedetté. Mert ha az ember sehol nincs otthon, akkor idegenül mozog, nem érzi a felelősséget a saját és közössége jövője iránt” – hangoztatta.
Ezt is ajánljuk a témában
Donald Trump elsöprő győzelme a normalitáshoz való visszatérés garanciája – mondja Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatójával értékeltük az amerikai elnökválasztás eredményét, de beszéltünk Orbán Viktor új kihívójáról és Szájer József visszatéréséről is.
Laudációjában Giró-Szász András történész, politológus elöljáróban úgy fogalmazott: „egész testtartásom a vitára alapul, a kötet mondandójával és a logikájával azonban teljes mértékben egyetértek”. Milyen Európa és a világ, miért ilyen, milyenek vagyunk benne magyarok, s mit tehetünk a jövőnk érdekében? – egyebek mellett e kérdésekre keresi a választ szerinte a szerző, illetve arra, mit tehetünk a járványok és a háborúk korában,
milyen szerepet játszik az Egyesült Államok, Kína vagy a zsákutcás Európai Unió?
Szerinte a kötet címe jól jellemzi mindennapjainkat, illetve a minket körbevevő világot. Szólt arról is: a mások által a mi sorsunkat elrontó helyzetben vagyunk, a világ az érdekeink ellen van, de a hírek, a történések tálalása alakítja ki a nézőpontunkat. A probléma az, hogy a világban a széles nyilvánosságot alakítók nem a valós problémákról szólnak, akik pedig az igazságot akarják bemutatni, szalonképtelennek nyilvánítják, megpróbálják idiótának, barbárnak és szélsőségesnek bélyegezni. Ezt gépezetük segítségével általános nézetté teszik: megtévesztik a társadalmat.
Hangsúlyozta: a mai woke-ok, szinte a nácikat és a kommunistákat másolva száműzik Istent és a hitet a mindennapjainkból, támadják a társadalmat integráló hagyományos intézményeket, a családot, a kollektív emlékezetünket. Mindez szerinte kulturális identitásválságot generál, helyére a pénzt és a fogyasztást helyezi ez az irányzat.
A kötet szerinte választ ad arra, mi hozza össze a kereszténységet és a keresztény civilizációt, az angolszászok sajátos, brit proxy-szimbózisát, a kínaiak nyugodt, szívélyes, de kíméletlen birodalom-tudatát, a szolgaiság, a leplezett érdekek és a németek mélyrepülése miatti európai vergődést, s mindezek között
a magyar válasszal él, ami ebben a viharban a felszínen tarthat minket.
Giró-Szász szerint a hatalomra jutott újpogányok, az egyetemek, a nyilvánosság és a tudomány elfoglalásával nemzedékeket tévesztettek meg. A világ azonban változóban: a magyar kormány feladata, hogy felkészítse az országot az új korszak kihívásaira, új válaszokat találjon, s merjen nemet mondani a meghaladott, érdekeinket nem szolgáló elképzelésekre. Leszögezte: nekünk a nemzetállami lét az egyetlen reményünk a túlélésre Európában!
Az esszékötet szerzőjével Szabó László kommunikációs szakember moderálásával Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és G. Fodor Gábor, az intézet stratégiai igazgatója beszélgetett az esemény keretében.
Schmidt Mária mindenekelőtt aláhúzta: „Nem az a szándékom, hogy provokáljak, de kérdéseket fogalmazok meg, hogy másokat is kétkedésre késztessek. Arra, hogy ne fogadjuk el az egyszerű választ, amit le akarnak nyomni a torkunkon!
Ma a világban a fősodor számára kellemetlen kérdésekre azonnal a megbélyegzés és a ledorongolás jön, ami az emberek nagy részét visszatartja attól, hogy meg merje kérdezni a nyilvánvalót.”
A főigazgató utalt egyebek mellett a Covid-körüli kérdőjelekre, majd megjegyezte: abban a világban, ahol nem lehet, nem merünk kérdéseket feltenni, ott nincs szabadság.
Kifejtette: „Leltárkészítési szándék van bennem, miben vagyunk, mivel nézünk szemben. A kereszténységről olyan könnyedén mond le a nyugati világ, de mi vagyunk, lennénk nélküle? Mire tudunk támaszkodni, ha ez nincsen? Felelőtlenség lebontani egy kerítést, amiről nem tudjuk, miért épült. Nagyon úgy néz ki, nem tudunk semmit a helyére állítani, a hitetlenség pedig végül is a nihilizmusba torkollik bele, nihilista emberek nem gondoskodnak a jövőjükről, ez egyre inkább jellemző a nyugati országokra.”
Békés Márton később rámutatott, idézve a szerzőt:
mégis, a kereszténység győzelmére fogadok”.
Schmidt egy felvetésre kitért arra is, reméli, azok is elolvassák a könyvet, akik mást gondolnak a világról. Schmidt Mária szerint probléma, hogy egyre inkább hiányoznak a viták. Ugyanakkor bátorság is kell, „sunnyogásból nem lehet megvédeni a várat”. Továbbra is van egy elit Magyarországon, ami a másik oldalt, nevezetesen a jobboldalt nem tartják vitaképesnek, nem ismerik el a teljesítményét, fejtegette.
Békés Márton úgy véli, ez a kötet a jelenben lévő, mégis hihetetlenül távlatos válaszkísérlet a jövőre vonatkozóan. Továbbra is korszakhatáron vagyunk szerinte, sőt, ez határkorszak, az ugyanakkor kérdéses, meddig tart. Mindazonáltal a történész felvetette, talán már nem csak romokon, hanem új vetésen is járunk.
Utalt arra is, ma a világban eluralkodott elitmeggyőződés miatt egyfajta kérdéstilalom van a minket érintő fontos ügyek terén, amiből egyre több vetődik fel, az energia, a járvány, az orosz-ukrán háború kapcsán. Utóbbi nyomán, utalva a minket érintő kritikákra, „ma mi, magyarok vagyunk azok a »hülyék«, akik a szemünknek hiszünk, s azt el is mondjuk”. Korjellemző, hogy ez ma provokációnak számíthat.
Békés szóba hozta azt is,
a jobboldali erőknek falanxba kell rendeződniük, egymást is támogatva, akár megdicsérve. Nyugaton ebből a szempontból tragikus a helyzet.
G. Fodor Gábor szerint ez a könyv a Nyugat végéről szól, kendőzetlen egyenesség és nyersességgel.
Csak a gyerekek, a részegek és a magyarok mondhatják ki az igazságot a világ állásáról.
A császár tényleg meztelen” – fogalmazott. Nehéz olvasmány, igénybe veszi az olvasót, vitára késztet.
Nyugatról gyereksorban akarnak tartani bennünket, akik nem szólhatnak bele a nagyok dolgában, szerinte így ez a könyv afféle rendteremtési kísérlet, arra vonatkozóan, hogyan lehetne ránézni egy rendezett világra. „Intellektuális szuverenitási harc folyik. Itt, Európa ezen a felén is gondolkodó emberek élnek, akik képesek válaszokat adni az életünket érintő kérdésekre. Ez a könyv méltóságot, érveket adó fegyver ebben a küzdelemben” – fogalmazott.
Megjegyezte azt is, aligha fordítják majd le a kötetet németre vagy más nyugati nyelvre, nem baj: majd lefordítják kínaira. A szerzőt idézve G. Fodor Gábor hangsúlyozta: a nacionalizmus jog a partikularizmushoz. Az univerzalizmus helye például a kereszténységben, a szeretetet tanító hitben van, a politika ezzel szemben a partikularizmusokról szól. Vagyis arról kellene szólnia.
A teljes rendezvény itt megtekinthető:
Vajon miért tűrnek meg népek háborúpárti kormányokat és politikusokat? Képesek lennének Ukrajnáért feláldozni az egész civilizációnkat? Ungváry Zsolt írása.
Azzal, ahogyan az épített örökséggel bánik egy társadalom, bizonyítványt állít ki magáról – mondja a Budapest elveszett kincsei című kötet szerzője.
Donald Trump elsöprő győzelme a normalitáshoz való visszatérés garanciája – mondja Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatójával értékeltük az amerikai elnökválasztás eredményét, de beszéltünk Orbán Viktor új kihívójáról és Szájer József visszatéréséről is.
Von der Leyen és Scholz sem szerepel majd a történelemkönyvekben.
A romániai államfőválasztás első fordulóját követő urnazárás után a szövetségi elnök rövid sajtónyilatkozatában elmondta: „a ma este csak a máról szólt”.
Az indoklásból az derül ki, hogy nem Gyurcsány embereivel, a régi baloldali káderekkel van bajuk, hanem azzal, hogy nincs szmsz.
