Világrendetlenség címmel jelent meg a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötete, amit csütörtökön mutattak be. Erős mondatokból nem volt hiány.
Világrendetlenség – ezzel a címmel jelent meg Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója legújabb könyve, melyet a Terror Házában mutattak be csütörtökön. Schmidt Mária az esszékötetről korábban, a Mandinernek adott nagyinterjújában is beszélt, hangsúlyozva, mielőtt egy új rend kialakulna, mindig a rendetlenség az úr, erre utal a cím.
„Sajnos a Nyugaton eluralkodott az a gondolkodás, amely szerint nem számítanak a gyökereink, a kultúránk és a keresztény értékrend. Ez otthontalanná teszi az embert, elidegenedetté. Mert ha az ember sehol nincs otthon, akkor idegenül mozog, nem érzi a felelősséget a saját és közössége jövője iránt” – hangoztatta.
Ezt is ajánljuk a témában
Donald Trump elsöprő győzelme a normalitáshoz való visszatérés garanciája – mondja Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatójával értékeltük az amerikai elnökválasztás eredményét, de beszéltünk Orbán Viktor új kihívójáról és Szájer József visszatéréséről is.
Laudációjában Giró-Szász András történész, politológus elöljáróban úgy fogalmazott: „egész testtartásom a vitára alapul, a kötet mondandójával és a logikájával azonban teljes mértékben egyetértek”. Milyen Európa és a világ, miért ilyen, milyenek vagyunk benne magyarok, s mit tehetünk a jövőnk érdekében? – egyebek mellett e kérdésekre keresi a választ szerinte a szerző, illetve arra, mit tehetünk a járványok és a háborúk korában,
milyen szerepet játszik az Egyesült Államok, Kína vagy a zsákutcás Európai Unió?
Szerinte a kötet címe jól jellemzi mindennapjainkat, illetve a minket körbevevő világot. Szólt arról is: a mások által a mi sorsunkat elrontó helyzetben vagyunk, a világ az érdekeink ellen van, de a hírek, a történések tálalása alakítja ki a nézőpontunkat. A probléma az, hogy a világban a széles nyilvánosságot alakítók nem a valós problémákról szólnak, akik pedig az igazságot akarják bemutatni, szalonképtelennek nyilvánítják, megpróbálják idiótának, barbárnak és szélsőségesnek bélyegezni. Ezt gépezetük segítségével általános nézetté teszik: megtévesztik a társadalmat.
Hangsúlyozta: a mai woke-ok, szinte a nácikat és a kommunistákat másolva száműzik Istent és a hitet a mindennapjainkból, támadják a társadalmat integráló hagyományos intézményeket, a családot, a kollektív emlékezetünket. Mindez szerinte kulturális identitásválságot generál, helyére a pénzt és a fogyasztást helyezi ez az irányzat.
A kötet szerinte választ ad arra, mi hozza össze a kereszténységet és a keresztény civilizációt, az angolszászok sajátos, brit proxy-szimbózisát, a kínaiak nyugodt, szívélyes, de kíméletlen birodalom-tudatát, a szolgaiság, a leplezett érdekek és a németek mélyrepülése miatti európai vergődést, s mindezek között
a magyar válasszal él, ami ebben a viharban a felszínen tarthat minket.
Giró-Szász szerint a hatalomra jutott újpogányok, az egyetemek, a nyilvánosság és a tudomány elfoglalásával nemzedékeket tévesztettek meg. A világ azonban változóban: a magyar kormány feladata, hogy felkészítse az országot az új korszak kihívásaira, új válaszokat találjon, s merjen nemet mondani a meghaladott, érdekeinket nem szolgáló elképzelésekre. Leszögezte: nekünk a nemzetállami lét az egyetlen reményünk a túlélésre Európában!
Az esszékötet szerzőjével Szabó László kommunikációs szakember moderálásával Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és G. Fodor Gábor, az intézet stratégiai igazgatója beszélgetett az esemény keretében.
Schmidt Mária mindenekelőtt aláhúzta: „Nem az a szándékom, hogy provokáljak, de kérdéseket fogalmazok meg, hogy másokat is kétkedésre késztessek. Arra, hogy ne fogadjuk el az egyszerű választ, amit le akarnak nyomni a torkunkon!
Ma a világban a fősodor számára kellemetlen kérdésekre azonnal a megbélyegzés és a ledorongolás jön, ami az emberek nagy részét visszatartja attól, hogy meg merje kérdezni a nyilvánvalót.”
A főigazgató utalt egyebek mellett a Covid-körüli kérdőjelekre, majd megjegyezte: abban a világban, ahol nem lehet, nem merünk kérdéseket feltenni, ott nincs szabadság.
Kifejtette: „Leltárkészítési szándék van bennem, miben vagyunk, mivel nézünk szemben. A kereszténységről olyan könnyedén mond le a nyugati világ, de mi vagyunk, lennénk nélküle? Mire tudunk támaszkodni, ha ez nincsen? Felelőtlenség lebontani egy kerítést, amiről nem tudjuk, miért épült. Nagyon úgy néz ki, nem tudunk semmit a helyére állítani, a hitetlenség pedig végül is a nihilizmusba torkollik bele, nihilista emberek nem gondoskodnak a jövőjükről, ez egyre inkább jellemző a nyugati országokra.”
Békés Márton később rámutatott, idézve a szerzőt:
mégis, a kereszténység győzelmére fogadok”.
Schmidt egy felvetésre kitért arra is, reméli, azok is elolvassák a könyvet, akik mást gondolnak a világról. Schmidt Mária szerint probléma, hogy egyre inkább hiányoznak a viták. Ugyanakkor bátorság is kell, „sunnyogásból nem lehet megvédeni a várat”. Továbbra is van egy elit Magyarországon, ami a másik oldalt, nevezetesen a jobboldalt nem tartják vitaképesnek, nem ismerik el a teljesítményét, fejtegette.
Békés Márton úgy véli, ez a kötet a jelenben lévő, mégis hihetetlenül távlatos válaszkísérlet a jövőre vonatkozóan. Továbbra is korszakhatáron vagyunk szerinte, sőt, ez határkorszak, az ugyanakkor kérdéses, meddig tart. Mindazonáltal a történész felvetette, talán már nem csak romokon, hanem új vetésen is járunk.
Utalt arra is, ma a világban eluralkodott elitmeggyőződés miatt egyfajta kérdéstilalom van a minket érintő fontos ügyek terén, amiből egyre több vetődik fel, az energia, a járvány, az orosz-ukrán háború kapcsán. Utóbbi nyomán, utalva a minket érintő kritikákra, „ma mi, magyarok vagyunk azok a »hülyék«, akik a szemünknek hiszünk, s azt el is mondjuk”. Korjellemző, hogy ez ma provokációnak számíthat.
Békés szóba hozta azt is,
a jobboldali erőknek falanxba kell rendeződniük, egymást is támogatva, akár megdicsérve. Nyugaton ebből a szempontból tragikus a helyzet.
G. Fodor Gábor szerint ez a könyv a Nyugat végéről szól, kendőzetlen egyenesség és nyersességgel.
Csak a gyerekek, a részegek és a magyarok mondhatják ki az igazságot a világ állásáról.
A császár tényleg meztelen” – fogalmazott. Nehéz olvasmány, igénybe veszi az olvasót, vitára késztet.
Nyugatról gyereksorban akarnak tartani bennünket, akik nem szólhatnak bele a nagyok dolgában, szerinte így ez a könyv afféle rendteremtési kísérlet, arra vonatkozóan, hogyan lehetne ránézni egy rendezett világra. „Intellektuális szuverenitási harc folyik. Itt, Európa ezen a felén is gondolkodó emberek élnek, akik képesek válaszokat adni az életünket érintő kérdésekre. Ez a könyv méltóságot, érveket adó fegyver ebben a küzdelemben” – fogalmazott.
Megjegyezte azt is, aligha fordítják majd le a kötetet németre vagy más nyugati nyelvre, nem baj: majd lefordítják kínaira. A szerzőt idézve G. Fodor Gábor hangsúlyozta: a nacionalizmus jog a partikularizmushoz. Az univerzalizmus helye például a kereszténységben, a szeretetet tanító hitben van, a politika ezzel szemben a partikularizmusokról szól. Vagyis arról kellene szólnia.
A teljes rendezvény itt megtekinthető:
Efféle könyveket nem lehet csak úgy elolvasni. Lehet vele haladgatni persze az elejétől a vége felé, de ezzel a „normális” olvasási metódussal előbb-utóbb zsákutcába jutunk. A linearitással itt nem megyünk semmire. Győrffy Ákos írása.
A Nyugat, különösen Európa, tehetetlenségre van ítélve, ha nem változtat ideológiai és gazdasági hozzáállásán.
Szabadfi Szabolcs által a Highlights of Hungary díjra jelölt könyv egyedülálló krónika. A Szőlő Jövésnek Könyve nem csupán városi dokumentum, hanem az évszázadok lenyomata.
A Nyugat soha nem érzékelte, hogy a saját kultúrája veszélyben lenne, ellentétben velünk – mondta Tuzson Bence igazságügyi miniszter az MCC Hunyadi Szalon rendezvényén.
„A tehetség isteni áldás, de…”
Joe Bident sem kíméli az új könyvében a volt politikus.
Ábrán látható, ahogy az ázsiaiak meghódították az ágazatot.
A repülőgép elvontatásáig több órán keresztül szüneteltetni kellett a le- és felszállásokat.
