Sajtóértesülés: „égnek a vonalak” Donald Trump és Orbán Viktor között, hamarosan jöhet a Békemisszió 2.0

Nyitókép: Handout / X ACCOUNT OF HUNGARY'S PRIME MINISTER VIKTOR ORBAN

A november 5-i amerikai elnökválasztások óta Donald Trump és Orbán Viktor többször is egyeztetett egymással telefonon – tudta meg a Szabad Európa több, egymástól fügetlen forrástól. A januárban hivatalba lépő amerikai elnök 

A lap egy kormányzati forrástól pedig arról is értesült, hogy a decemberi uniós csúcsot egy újabb békemisszió vezetheti fel.

A Szabad Európa cikkében arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a politikai kommunikáció részének tűnhet, de tény, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok soha nem voltak ennyire szorosak, mint november 5-e óta. 

Az említett kormányzati szereplő azt is hozzátette, hogy Orbán Viktor már azzal kivételes helyzetbe került, hogy a győztes választás után Donald Trump hívta fel. Emlékezetes, hogy az újraválasztott elnök a magyar kormányfőn kívül csak Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel szemben gyakorolt ilyen gesztust. „A többieknek sorba kellett állniuk” – folytatta az informátor. Az első telefonbeszélgetés még valóban főleg protokolláris jellegű volt, de az azóta történtek azonban már konkrét ügyekről szóltak.

Oroszország képességei is szóba kerültek

A Szabad Európa úgy tudja, 

A lap értesülései szerint az amerikai elnök többek között arról kérdezte a magyar kormányfőt, hogy milyennek látja Oroszország képességeit a háború folytatására, mennyire látja „háborúállónak” Vlagyimir Putyin rendszerét, és ennek fényében milyen rendezési menetrendet képzel el.

Az összeállításban emlékeztettek, hogy Orbán Viktor korábban többször kifejtette, hogy a háborút „anyagháborúnak” tartja, emiatt úgy véli, Oroszország jóval nagyobb tartalékokkal rendelkezik és tovább képes fenntartani a jelenlegi helyzetet, még ha nem is tud elérni az eddigiekhez hasonló látványos harctéri sikereket. Ukrajna kapcsán ugyanakkor kijelentette, hogy az ország teljes mértékben a nyugati donoroktól függ, ennek a támogatásnak a fenntartása pedig hosszabb távon egyre bizonytalanabb. 

ezután lehetne csak elkezdeni tárgyalni egy későbbi, hosszú távú békemegállapodásról. Ezek az elképzelések egyébként elég közel állnak Donald Trump eddigi nyilatkozataihoz, aki a kampánya során is azt állította, „24 óra alatt békét teremt Ukrajnában”.

Gyors és látványos politikai sikereket akar Trump

A Szabad Európa arra is kitért, hogy több elemző is , hogy januári beiktatása után Trump valószínűleg néhány gyors, látványos politikai sikert akar felmutatni, ezek egyike a harcok berekesztése lehet Ukrajnában – akár azon az áron is, hogy nem születik hosszabb távon fenntartható békemegállapodás.

Megjegyezték továbbá, hogy bár a NATO és az Európai Unió számos tagállama egyelőre töretlenül kiáll Ukrajna támogatása mellett, a helyzet több helyen egyre bizonytalanabb: Németországban februárban előrehozott választások lesznek, Franciaországban is az összeomlás szélén egyensúlyoz Michel Barnier kormánya. Romániában pedig éppen most okozott általános megdöbbenést egy Vlagyimir Putyint éltető elnökjelölt, Călin Georgescu szinte a semmiből jött győzelme az elnökválasztás első fordulójában. Igaz, közben az alkotmánybíróság időközben arról döntött, hogy hogy elhalasztja az elnökválasztás első fordulójában született eredmények érvényesítését, és elrendelte a november 24-én leadott csaknem 9,5 millió szavazat újraszámolását.

Jöhet a Békemisszió 2.0?

Ebben ilyen helyzetben pedig valószínűleg 

főleg, hogy Ukrajna a fronton sem áll jól. 

A már idézett kormányzati forrás szerint ebben a helyzetben decemberben valóban jöhet a Békemisszió 2.0 Orbán Viktor részéről. Feledy Botond külpolitikai szakértő erről Trump megválasztása után azt mondta a Szabad Európának, hogy a jó kapcsolat miatt Orbán Viktor – amennyiben létrejön – már keretezheti úgy az uniós elnökséget lezáró Békemisszió 2.0-t, hogy „Donald Trump üzenetét viszi” a feleknek.

A részletekről egyelőre keveset tudni, de egyes értesülések szerint szeretnék minél hamarabb vagy az uniós elnökséget a soron következő Lengyelországnak átadó budapesti ceremónia (december 18.), vagy az évet lezáró brüsszeli EU-csúcs (december 19.) elé időzíteni – írta a lap.

***