A bírák jövedelme 48, míg a bírósági titkárok és fogalmazók illetménye átlagosan 82 százalékkal emelkedik majd. Változik a kirendelt védőkre vonatkozó szabályozás is.
Évek óta fennálló problémát orvosolt a kormány a bírósági dolgozók nemrég bejelentett illetményemelésével.
A változtatást már jó ideje szorgalmazza az igazságügyi szektor, erről beszélt a Mandinernek adott szeptemberi interjújában Senyei György Barna, az OBH elnöke is, aki arra figyelmeztetett, hogy jelentős az elvándorlás az alkalmazottak körben, ennek pedig elsődlegesen anyagi okai vannak.
Ezt is ajánljuk a témában
Senyei György Barna elmondta, hogy mely területen küzdenek a legnagyobb hiánnyal, de a jelenlegi legnagyobb kihívás mellett beszélt az OBT-val való kapcsolatáról és a digitális lehetőségek bővüléséről is.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter a múlt hét végén jelentette be, hogy létrejött a megállapodás az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács és a Kúria vezetőivel a következő évekre tervezett, a hatékonyság növelését szolgáló változtatásokról, egyben a bíróságokon dolgozók jelentős illetményemeléséről.
A tárcavezető hangsúlyozta: a változtatások célja, hogy hatékonyabbá váljon a bíróságok működése, a magyar emberek a bíróságokon hatékony és méltányos ügyintézést tapasztaljanak, és gyorsan legyen döntés az ügyükben. A miniszter felidézte: az elmúlt egy évben számos találkozón vett részt, amelyeken a bírósági szervezetek vezetővel átbeszélték, mire van szüksége a bírósági szervezetnek, az ügyvédi hivatásnak, hogy a bíróságok működése hatékonyabbá váljon.
Kiemelte: a megállapodásban döntően olyan elemek szerepelnek, amelyek a szakma, vagyis a bíróságok és ügyvédek képviselőitől érkeztek.
Az illetményemelésről elmondta: három lépésben, 2025, 2026 és 2027 januárjában emelik a jövedelmeket. Ennek nyomán
a bírák jövedelme 48 százalékkal fog növekedni, a bírósági titkároké és fogalmazóké átlagosan 82 százalékkal, az egyéb bírósági alkalmazottaké pedig 100 százalékkal.
Így egy átlagos bírói jövedelem el fogja érni a 2 millió 250 ezer forintot, a titkárok és fogalmazók átlagos jövedelme 1 millió 125 ezer forintra nő, a tisztviselőké pedig eléri a 850 ezer forintot
Tuzson Bence közölte azt is, megállapodás született a bíróságokon végrehajtandó szervezeti változtatásokról is, amelyek gyorsítani fogják a bíróságok működését és segítik az ügyek egyenletesebb elosztását. Azt mondta, ennek részeként „erősíteni fogják" az online jelenlétet, annak érdekében, hogy ne kelljen mindenkinek elmennie a bíróságra a tárgyalásra, azon az ügyfél, ügyvéd is részt vehessen online.
Hozzátette: a cégeljárás jelentős részben közigazgatási eljárássá válhat, bevezethető az automatikus döntéshozatal, ami nem igényli feltétlenül az emberi közreműködést, így az ügyfél az ügyvédi irodából már a bejegyző végzéssel távozhat. A miniszter közlése szerint a változások jelentős része – az illetményemelés kivételével – 2026 januárjától lép életbe, ezért a jövő év „komoly jogalkotási, törvényalkotási munkával fog telni".
Tuzson Bence a héten újabb fejleményekről számolt be: a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének tett javaslata értelmében
megdupláznák a kirendelt védőknek szánt költségvetési forrásokat és az ügyvédi kamara kötelezettségévé válna a kirendelt védők részére a díjfizetés.
Az ügyvédeknek tehát emiatt az állam felé semmilyen fizetési kötelezettsége nem lesz – írta erről szóló Facebook posztjában a miniszter.
A kamara közleménye szerint a kirendelt védők tevékenységére vonatkozó pénzügyi hátteret garantáló szabályok tekintetében reális kompromisszum született. A kamara korábban tiltakozott a kormány azon terve ellen, mely szerint az állam azokkal az ügyvédekkel fizettetné ki a kirendelt ügyvédek díját, akik nem hajlandók kirendelést vállalni.
A kamara konkrét javaslata ezzel szemben az, hogy a jelenlegi költségvetésben a kirendelési közfeladat finanszírozására rendelkezésre álló összeget megduplázva, a kirendelések ellátását és finanszírozását közszolgáltatási szerződés keretében a Magyar Ügyvédi Kamarára ruházzák, és törvényben rögzített felhatalmazó rendelkezéssel a Kamarát mindenre kiterjedő szabályzatalkotási jogkörrel ruházzák fel.
A bírókkal kötött megállapodásnak azonban nem örült mindenki: Matusik Tamás, az OBT volt elnöke szerint
a tanács lemondott a függetlenségéről, amikor meghajolt az igazságügyi miniszter nyomása alatt
és titkos tárgyalások után aláírta azt a megállapodást, amely a bérrendezést „veszélyes bírósági reformokkal köti össze”.
A HVG információi szerint ugyanis a célok között szerepel például a bírói korhatár felemelése is, ahogy a „mozgóbírók” intézménye (ami azt jelenti, hogy a bírók a törvényszék teljes illetékességi területén dolgoznának), valamint a civil és cégügyszakot is közigazgatási hatáskörbe helyeznék.
Az OBT elnökhelyettese mindenesetre rendkívüli ülést hívott össze jövő keddre, a napirendi javaslat szerint a „Szabó Péter elnökbe vetett bizalom fennállása körében történő döntést tárgyában.”
Hatályon kívül helyezték az elsősokú ítéletet, és új eljárás lefolytatását írták elő.
Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető ismertette, hogy két összefüggő ügyükben is kedvező fordulat történt, de az LMBTQ-lobbi elleni küzdelem tovább folytatódik.
Az EU csatlakozna az Oroszország vezetőit felelősségre vonó, nürnbergi perek módszereit alkalmazó bírósághoz.
Orbán Viktorék nem engednek a gyermekvédelem ügyében. A brüsszeli bíróság szerint a genderpropaganda terjesztése nem korlátozható, és a pedofil bűncselekményeket elkövetők nyilvántartása is ellentétes az uniós joggal.
Jogászok szerint a kérdés immár az, hogy ki határozza meg e közös értékek konkrét tartalmát az Európai Unióban – írta az osztrák Exxpress.
Újabb társadalmi feszültségeket generálhat a döntés.
Egy rutinos kerettag pedig a búcsúmérkőzésére készülhet.
Az első ülést szerdán tartja a kormány.
