Senyei György Barna elmondta, hogy mely területen küzdenek a legnagyobb hiánnyal, de a jelenlegi legnagyobb kihívás mellett beszélt az OBT-val való kapcsolatáról és a digitális lehetőségek bővüléséről is.
Márciusban úgy fogalmazott, hogy az igazságügyi alkalmazottak elvándorlása miatt „hiperakut”a helyzet, jelentős béremelés indokolt, amely kellő mértékben kompenzálja az elmúlt évek inflációját. Azóta eltelt fél év, de béremelésről nem hallani. Van-e valami fejlemény ebben az ügyben?
Az igényérvényesítés és tárgyalás fázisában vagyunk, előremutató várakozással. Reméljük, hogy belátható időn belül rövid távú megoldásra és egyben hosszú távú rendezésre is lehetőség lesz. Az OBT ülésén Répássy Róbert államtitkár úr ígéretet tett az igazságügyi alkalmazottak bérrendezésére. Minden partner egységesen viszonyul a kérdéshez.
Mekkora emelésre lenne szükség?
Egyfelől kompenzálni kell az elmúlt évek inflációját, továbbá ezen felül olyan emelésre van szükség, amely hosszú távon megtartó erőt jelent. Azt szeretnénk elérni, hogy egyfajta automatizmus épüljön a rendszerbe, amellyel elkerülhető a bérek értékvesztése. Az OBT-vel egyetértésben 35 százalékos alapilletmény-emelésre tettünk javaslatot.
Júniusban azt mondta, hogy az elvándorlás miatt veszélybe kerülhet a bíróságok működése.
Bíróságonként eltérő mértékű az elvándorlás, mely különösen a központi régió bíróságait sújtja, elsősorban a Fővárosi Törvényszéket, illetve az illetékességi területéhez tartozó kerületi bíróságokat, de minden megyéből érkezett ilyen jelzés.
A fő probléma, hogy olyan kvalifikált munkaerő távozik a szervezetrendszerből, akiknek a pótlása hosszabb időt vesz igénybe.
A bíróságok teljesítik az alkotmányos kötelezettségeiket, ezért is kerültek bevezetésre különböző igazgatási intézkedések. Így például a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője szeptember 1-jétől priorizálási rendszert vezetett be a Büntető Kollégium elsőfokú csoportjában.
Az igazságügy alkalmazottakon belül melyik szinten van a legnagyobb probléma?
A jegyzőkönyveket leíró kollégák elvándorlása okozza a már említett hiperakut helyzetet. Egy jegyző munkája a bírói teljesítmény egészére kihathat. Olyan ez, mint az egészségügyben az asszisztens jelenléte az orvos mellett.
Az elvándorlásnak van más oka is?
Alapvetően az anyagi okok állnak emögött, hiszen az igazságügyi alkalmazottak elhivatottak, szeretik a szakmájukat.
Az egyik portálnak nemrég egy járásbírósági bíró panaszkodott, hogy bár törvényszékre van kirendelve, nem kapja meg az ottani bért a munkájáért. Erre az OBH reagált, a közleményük szerint senkit nem kényszerítenek, de valóban a jogszabály csak költségátalányt tesz lehetővé.
A kirendelések normatív háttere kialakult, a hatályos szabályoknak megfelelően járunk el. Az adott bíró hozzájárulása nélkül senkit nem lehet egy évet meghaladóan más bíróságra kirendelni. De ezt a hozzájárulást a bíró vissza is vonhatja. Májusi adatok alapján 393 bíró van kirendelve más bíróságra. A kirendelés célja a munkateher egyenletes elosztása vagy a szakmai fejlődés elősegítése.
Miközben nagy az elvándorlás, 2023-ban több ügy érkezett a bíróságokra mint 2022-ben. Nem veszélyezteti a pozitív tendenciát az ügyhátralék esetében ez a probléma?
Az ügyhátralék csökkenése megtartotta a „sípálya grafikon” jellegét. 2020 óta a kettő, illetve az öt éven túl tartó perek száma körülbelül 55 százalékkal csökkent országosan. Jelenleg a trend még tartja magát.
Van-e más, az igazságszolgáltatás rendszerét érintő javaslata az OBH-nak?
Van konkrét jogalkotási javaslatunk: a nyugállományba vonult igazságügyi alkalmazottak között számos olyan, kiválóan képzett és elhivatott munkatárs van, aki képes lenne a munkába visszaállni. Azonban a társadalombiztosítási és adószabályok nem teszik lehetővé, hogy megérje a továbbfoglalkoztatás.
Hatalmas segítség lenne, ha ez elől elhárulna az akadály, hiszen ezzel az elvándorlást is lehetne kompenzálni vagy akár meg is állítani.
Korábban puskaporos volt a hangulat az OBH-OBT között, a tanács nemrég számos új jogosítványt kapott. Milyen most a viszony, illetve hogyan illeszkedtek a mindennapi munkába az új jogosítványok? Vannak-e viták például kinevezések körül?
Sajátos igazgatási modell alakult ki Magyarországon. Én az OBT-vel mindig is együttműködtem, hiszen a jogszabály erre kötelez. A viták megléte és intenzitása a demokratikus működés jele. A jóhiszemű jogértelmezés mellett is kialakulhatnak viták, ez azonban nem megy a működőképesség rovására.
Az előző OBT a bírói elégedetlenségtől volt hangos. Most mi a helyzet?
Ha elégedetlenségről vagy feszültségről beszélünk jelenleg, az egyértelműen a béremelés igényéből ered.
Egyre bővül az elektronikus ügyintézés lehetősége a bíróságokon is. Hol tartanak most?
Alapvetően a covid-járványból fakadóan, kényszerből került elő a digitális rendszerek exponált alkalmazása. Folyamatos a fejlesztés és mennyiségi változás is van az ügyintézés terén. Felmerült az igény a covid alatti protokollok normatív alkalmazására. 2024 júliusában lépett hatályba a polgári perrendtartás módosítása, amely a büntetőeljárások mintájára
bevezette az egyszerűsített telekommunikációs jelenléttel történő meghallgatás lehetőségét a polgári perekben.
Ez azt jelenti, hogy nem csak zárt rendszeren keresztül, hanem webes alkalmazások használatával, skype-on vagy teams-en keresztül is lehetőség van az eljárás résztvevőinek meghallgatására .
Egyébként évente több mint 25 ezer távmeghallgatás történik. Az előállítások 56 százaléka is így zajlik.
Folyamatosan felbukkannak támadások a bíróságokkal, bírói döntésekkel szemben. Még februárban az OBT elnökével közös levélben tiltakozott például Gyurcsány véleménye kapcsán.
Ez egy sajátos terület. A demokrácia sajátja a kritika megléte, nyilván a közérdeklődésre számot tartó bírói ítéletek ezek kereszttüzébe is kerülhetnek. Szükséges azonban elhatárolni a kritikát és az azt meghaladó támadó, személyiségi jogot sértő megszólalást.
Habár lassult, de a gyors bérnövekedés júniusban is fennmaradt hazánkban. A bruttó átlagkereset 642 ezer forint volt, a bérdinamika pedig az év végéig kitarthat a Makronóm Intézet elemzője szerint. Kétség a jövő évi emelkedéssel kapcsolatban van, amelyet illetően még sok a bizonytalanság.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
A PDSZ már reagált is a fejleményekre.
Tavaly december óta már 734 milliárd forint korábban blokkolt, hazánknak járó uniós forrás érkezett Magyarországra.
Hankó Balázs, innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a Mandinernek adott interjújában elmondta, mi lesz a felsőoktatási dolgozók béremelésével, lesznek-e elbocsátások a BME-n, és hogy támogatja-e a kormány az Erasmus miatt pert indító magyar egyetemeket.
Új társulata már azt is bejelentette, hogy egy másik darabban is számít rá.
A kupakiesés után a soroksári bajnokiját is elvesztette az élvonalba vágyó Vasas az új edzőjével.
A miniszterelnök szerint el kell felejteni a „vörös vonalakat”.
