Évről évre megújul a csatamező, miközben milliók hagyják ott a fogukat, de ebben az esetben senki nem foglalkozik a temetetlen és névtelen halottakkal.
Nyitókép: Anton Petrus/Getty Images és Call of Duty: Black Ops 6
A világ egyik leginkább túlértékelt videójáték-sorozatának tartom a Modern Warfare-t, amely a 2007-es negyedik epizóddal ugyan sikeresen modernizálta a megfáradt háborús receptet, rengeteg emlékezetes pillanatot hagyva az utókorra, de az Infinity Ward fejlesztőcsapat innentől már ritkán tudott bármi értékelhetőt felmutatni. Hiába készült ugyanis két folytatás, sem a 2009-es, sem a 2011-es epizód nem tudott felnőni a címében is modern klasszikushoz.
Az IW és a széria egy helyben toporgására kiváló példa a 2019-ben rebootolt Modern Warfare, amely ismét két folytatásnak adott életet, de ezek már minden stílust nélkülözve meg sem közelítették a 2007-es játék minőségét.
Persze, ehhez a rétestésztához rengeteg tölteléket tett hozzá az Activision kiadó, amely az addig üsd, amíg meleg elvét követve már rengeteg nagy játéksorozatot és fejlesztőt véreztetett ki. Mégis, miközben az Infinity Ward lassan az enyészeté lett – legtehetségesebb alkotói pedig a Respawn Entertainment soraiban ügyködnek a Modern Warfare 2 óta –, a másodvonalbeli csapatként indult Treyarch a Call of Dutyn belül is tudott maradandót alkotni, ezzel életet adva a Black Ops-sorozatnak, amely ma is él és virul.
Sőt, soha nem volt még jobban.
Ezt is ajánljuk a témában
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
A frissen megjelent Black Ops 6 egy huszárvágással visszakanyarodik a második, 2012-es Black Ops 2-höz, illetve történetében valamennyire véget vet a hidegháborúnak, hiszen indításakor 1991-et írunk. Első bevetésünk Kuvaitba szólítja a játékosokat, akik a kampányt ezen a ponton kezdve friss hús bőrébe bújva veszik fel a ritmust, miközben korábbi karakterek pihenőre kényszerülnek.
A konfliktus alapjait az jelenti, hogy feltűnik egy titkos szervezet, a paramilitáris Pantheon, amely a CIA-ből formálódva és azt meghekkelve halálos fegyverhez jut, amit be is vetne.
Ha mi hagynánk. Természetesen. Így egy egészen izgalmas és változatos, nagyjából 8 órás kampány a végeredmény, amely számos helyszínre és helyzetbe vezeti el a játékosokat. Van, amikor lopakodva, kémkütyüket használva kell akár még a politikai életbe is belefolyni; máskor Szaddám Huszein elleni hajtóvadászatra kapunk engedélyt; megint máskor egy támaszpont mélyén nézhetünk szembe az ideggáz teremtette borzalommal.
A küldetések között meg simán csak nézelődhetünk, kalandjátékos feladványokat oldhatunk meg és társainkkal beszélgethetünk a rejtett főhadiszálláson, ahonnan a missziókra indulunk – továbbá fejleszthetünk is a pályákon összeszedett pénzből.
A Call of Duty: Black Ops 6 kampánya pedig, ha nem is minden idők legjobbja, de elég jó még így is, sőt az utóbbi évek terméséből kifejezetten kiemelkedve nagyjából a 2015-ös Black Ops 3-ra emlékeztetett, kihagyva persze a futurisztikus vonalat. A helyszínek és küldetések tetszettek, de még a nyílt világra váltó misszió is egészen élvezetes, mikor a sivatagot bejárva kell megkeresni és felrobbantani a célpontokat.
Ezt is ajánljuk a témában
Az esztendő videójátékokban gazdag, színes időszakát éljük, és a megszokott bőrlehúzás és pénztemető mellett azért akad néhány igazi nagy durranás is a virtuális térben.
A gázos küldetés már előre jelzi a zombikat az egyébként főképp a Raven Software készítette kampányban, és természetesen nem is lenne az igazi a játék, ha a Treyarch nem élhette volna ki a zombi mániáját. A 2008-as World at War óta szériatartozék a játékmód, melyben négyen eshetünk neki a hullámokban támadó élőhalottaknak, az idei etap pedig kicsit visszatér a gyökerekhez, két pályájával pedig kiváló szórakozást nyújt.
Extra képességekkel és erősítőkkel, különleges fegyverekkel vagy éppen ellenfelekkel, és persze alapvetően óriási hordákkal, hogy néha szó szerint vért izzadjunk, míg meg nem halljuk a varázslatos kaboom felkiáltást!
És bizony hiába irigyelte meg a Rebellion Developments a témát, majd épített a Sniper Elite-szériára egy különálló játékot a Nazi Zombie Army képében, zombi-mészárlásban továbbra is a Treyarch a király. Rengeteg megnyitható járattal, igazán látványos és minden irányból veszélyt biztosító helyszínekkel, kimondottan kellemetlenné váló helyzetekkel, amik garantálják, hogy ha a csapat nincs a helyzet magaslatán, akkor a vég igen korán eljön.
De ha az a kérdés, hogy hol adják a legtöbben az életüket, arra egyértelműen az a válasz, hogy az online multiplayer során. A Warzone-ban és a hagyományos módokban, amelyek ráadásul végre nem egy rakás újraírt pályához tartalmaznak, hanem teljesen újak, méghozzá a kampány helyszíneihez kapcsolódnak. November elsejétől azért akad egy kis kötelező nosztalgia: hiszen ki ne várná a Nuketown aktualizált változatát, amely ezúttal is pont akkora nagy nukleáris durranás, mint bármikor volt.
Tudtad?
A Nuketown egy a sok multiplayer pálya közül, mégis az egyik legnépszerűbb a Call of Duty-sorozatban. A nevadai sivatagban található nukleáris tesztvárosi helyszín két szimmetrikus oldallal rendelkezik, melyeket középen egy út választ el. Mindkét oldalon van egy-egy kétszintes, hátsó udvarral rendelkező ház, az úton pedig járművek találhatók, amelyek további fedezéket nyújtanak. A térkép nagyon kicsi, és a harc a kis méret miatt gyakran hektikus. A játék végén egy atombombát dobnak le a helyszínre, amely megsemmisíti a kisvárost. Nuketownt egyébiránt az Egyesült Államok által épített valós nukleáris kísérleti helyszínek ihlették, amelyeken számos, a robbanástól különböző távolságra lévő épület és városrész található, hogy elemezzék a nukleáris robbanások hatásait.
De a Nuketownon nem ér véget az élet – vagyis de, hiszen atomrobbanás vet véget neki –, elvégre eddig összesen 20 helyszín érkezett a különböző játékmódokkal. A pályák több útvonalat biztosítanak, a bevált felépítés szerint pedig sok esetben középen van az a pont, ahol az állóháború a legkönnyebben alakulhat ki. Egyébként pedig a Call of Dutynak, pláne a Black Ops-szériának a kis pályák és gyors, intenzív összecsapások állnak jól,
ami a már említett Black Ops 3-nál bizonyult leginkább vízválasztónak, hiszen a fejlesztők ott a teljes mozgásrendszert úgy alakították ki, hogy a játékosok minél kevesebbet álljanak meg. Természetesen ettől még ott is ugyanúgy akadtak olyanok, akik a győzelmet a mozdulatlanságtól és sarokban fekvéstől várták, fittyet hányva arra, hogy Isten a bátrakat szereti.
Az olyan pályák ezúttal is nagyszerűen működnek, mint például a Rewind, a Skyline, a Lowtown, a Subsonic vagy a Steakout, ellenben szerintem ismét felesleges volt akkora, hatalmas nyílt terepekkel teli térképeket belerakni a repertoárba, mint a Vorkuta, ami a mesterlövészek melegágya. És igen, inkább küzdök meg a továbbra sem tökéletes újraszületés okozta traumákkal (az ellenfélnek háttal beszületni a közvetlen közelében megfizethetetlen), mintsem a stroke-kal, amit a Battlefieldből jött restek okoznak.
Ezt is ajánljuk a témában
Van abban valami varázslatos, amikor az ember egy régen látott helyszínre tér be újra. Kivétel, ha az a hely tele van zombikkal, vagy éppen meg lehet fagyni és alig van remény.
Éppen eleget teszteltem már Call of Dutyt, így tavaly majdnem végleg lemondtam róla, mikor megtapasztaltam, milyen szemetet sikerült egy teljes játék áráért a piacra dobni. Aztán valami megérzés okán mégis bevállaltam az új epizódot. És bizony nem bántam meg. A kampány szórakoztató és éppen eléggé hosszú; a zombi-mód izgalmas és a korabeli zombis pályák hangulatát hozza; a multi pedig olyan, amilyennek lennie kell, ha Call of Dutyról van szó.
Azzal persze továbbra sem értek egyet, hogy minden évben új CoD-ra van szüksége az emberiségnek, pláne kevés változtatással, és itt azért azt is ildomos megjegyezni, hogy a Black Ops 6 sem tartalmaz túl sok innovitást – nem, a minimális változtatás nem az, ahogy az előre beharangozott, akrobatikusabb mozgás sem. De legalább sikerült nagyjából visszatalálni a korábban bevált és tényleg jó útra.
Az Activision sorozatának 2024-es epizódja a Treyarch-tól
Ha valakinek kevés ideje van egy fárasztó nap végén a játékra, a Call of Duty: Black Ops 6 kiváló lehetőséget biztosít, nem mellesleg a valóság helyett inkább a virtuális csatatéren öldökölje egymást az emberiség, miközben fejlesztői és vásárlói oldalról erre a háborúra is rengeteg pénz folyik el. Nem mellesleg hatalmas fegyvertény az Xbox-játékosok számára, hogy Game Pass Ultimate előfizetéssel már a megjelenés napjától játszhatják a legújabb epizódot.
Ettől függetlenül remélem, egyszer még megérem azt is, hogy a Call of Duty-franchise-on belül nem egy sokadik epizód és rókabőr jelenik meg, hanem valami olyan „forradalmi” játék, amely magát a műfajt is ismét megújítja és kellemes meglepetéseket okoz.
Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása.
A háború kitörése óta ez a legnagyobb támadás a térségben.
Hamarosan Pekingben fog találkozni Hszi Csin-ping és Donald Trump.
A magyar közvéleményt híresen nem érdekli a külpolitika – vagy mondhatnánk azt is, hogy mivel a magyar nyilvánosság elég szelektíven számol be a külvilág történéseiről, így sokszor maga a kontextus is hiányzik, amiben a külvilág történései értelmezhetőek.
Nem akar leállni az orosz elnök.
Kaja Kallas lesöpörte az új tervet az asztalról.
Az orosz elnök ismét a NATO keleti bővítésével magyarázta a háború kirobbanását, Zelenszkijjel pedig csak egy tartós békemegállapodás után ülne le tárgyalni.
A háború kitörése óta ez a legnagyobb támadás a térségben.
Már több mint 150 millió eurót fektetett be.
