Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.

Alkotmánybíró tette világossá, miért nem hasonlítható össze az 1956-os forradalom az orosz-ukrán háborúval

2024. november 04. 19:43

Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.

2024. november 04. 19:43
Horváth Attila alkotmánybíró

Nyitókép: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

A rendszer mindent átszövő hazugsága – Horváth Attila alkotmánybíró szerint ez volt a legfőbb mozgatórugó, ami miatt 1956-ban fegyvert fogott a magyarság. A jogtörténész a Magyar Nemzetnek adott interjúban kifejtette, hogy a forradalom miként illeszkedik a magyar történeti alkotmány vívmányai közé, egyúttal elmondta, szerinte vonható-e párhuzam az akkori magyarországi események és a jelenleg dúló orosz–ukrán háború között. 

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhezchevron

November 4-én, 68 évvel ezelőtt ezen a napon kezdett invázióba a szovjet hadsereg a magyarországi forradalom leverésére. Horváth Attila szerint a dátum nem véletlen, fontos szempont volt, hogy nem akadt nemzetközi akadály a forradalom leverése előtt: 

az Eisenhower elnök által irányított Egyesült Államok eddigre már világosan a Szovjetunió értésére adta, hogy nem avatkozik be, Kelet-Közép-Európát Moszkva érdekszférájának tekinti. 

De talán ennél is fontosabb volt, hogy november 4-én indult volna újra az élet Magyarországon, ezen a napon kezdték volna meg a működésüket a gyárak, állt volna talpra a közlekedés. Akkor pedig sokkal kínosabb lett volna az intervenció, ha egy működő országot kellett volna lerohanni. S itt ragadható meg az a pont, amely a leginkább dühítette a kommunistákat. 

Az alkotmánybíró arra is felhívta a figyelmet, hogy a kommunistákat leginkább az idegesítette, hogy a magyar társadalom nem parancsra, nem a terrortól félve, hanem önszántából és önmagáért kezdett volna dolgozni. A nemzet hirtelen szabad viszonyok között találta magát, és szabadságával tudott is mit kezdeni, a saját előnyére fordította azt. A jogtörténész arra is felhívta a figyelmet, hogy

a mindent átszövő hazugság késztette a nemzetet megmozdulásra. Leginkább olyan pontokat látok, amelyek inkább a különbözőségekre mutatnak rá az 1956-os forradalom és a most is zajló orosz-ukrán háború között.

Magyarországon a civilek fogtak fegyvert egy megszállt államban azért, hogy kivívják szabadságukat, küzdelmüket pedig a Nyugat semmilyen módon sem támogatta. Nem érkezett ide fegyver, és a forradalom vérbe fojtása miatt nem vezették be nemzetközi szank­ciók sokaságát sem a Szovjetunió ellen. Ehhez képest ma két szuverén állam vív háborút, a megtámadott országot számos módon támogatja a Nyugat, miközben a támadót még több intézkedéssel próbálja nehéz helyzetbe hozni. 

Mindezzel persze nem azt mondom, hogy 1956 ne tartogatna tanulságot a jelen számára, 

de az üzenetet, azt hiszem, egészen másutt kell keresni – emelte ki Horváth Attila.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 20 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gyzoltan-2
2025. január 26. 08:32
"Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között." Bármennyire is sajnálatos, még megerőltetés sem szükséges a párhuzam feltételezéséhez, melynek teljes egybeesését a Szuezi-csatorna offenzívájához, az angolok aggályoskodása, tökölése tolta el... Magyarország ideális volt a rá kirótt szerepre, áldozatra..!
Válasz erre
0
0
Vladiszláb
2024. november 05. 06:58
A pesti srácok az elvett szabadságukért fogtak fegyvert, a nácik pedig az elveszni látszó amerikai befektetésekért. Más indíték.
Válasz erre
1
0
néhai Ch.Pilot
2024. november 04. 23:33
Minek ezt bonyolítani? Röviden és tömören: '56-ban a Szovejutnió által megszállt Magyarország fogott fegyvert szabadsága kiharcolására. 2022-ben a szabad és független* Ukrajna addig provokálta Oroszországot a NATO-ba való belépési szándékával, és a területén élő orosz kisebbség elnyomásával, míg Oroszország megtámadta. A kettő között tehát csak különbségek vannak, hasonlóságok nem. Aki a kettő között bármiféle párhuzamot von - pláne ennek alapján próbálja meg Magyarországot kioktatni és bevonni a háborúba -, az meggyalázza '56 emlékét. * Valójában Ukrajna csak papíron volt szabad és független ekkor, hiszen 2014 óta USA befolyás alatt állt, az USA érdekeiért "vállalta" és "vállalja" azóta is ezt az "öngenocídumot".
Válasz erre
5
1
Bal_Fake_Brake
2024. november 04. 21:20
Mi a bolsevizmus ellen harcoltunk akkor, mint ma is. Ezért nem kaotunk semmilyen támogatást sem. A CIA-báb rezsim viszont a nyugati bolsevik terroristák zsoldjában, pénzéből, fegyvereivel, zsoldosaival harcol. Ezért kapnak meg minden létező támogatást a deep-state részéről.
Válasz erre
3
4
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!