Nemzeti gyásznap – így emlékezik Orbán Viktor a hősökre (FOTÓ)
November 4-ét a kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította.
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.
Nyitókép: Magyar Nemzet/Teknős Miklós
A rendszer mindent átszövő hazugsága – Horváth Attila alkotmánybíró szerint ez volt a legfőbb mozgatórugó, ami miatt 1956-ban fegyvert fogott a magyarság. A jogtörténész a Magyar Nemzetnek adott interjúban kifejtette, hogy a forradalom miként illeszkedik a magyar történeti alkotmány vívmányai közé, egyúttal elmondta, szerinte vonható-e párhuzam az akkori magyarországi események és a jelenleg dúló orosz–ukrán háború között.
November 4-én, 68 évvel ezelőtt ezen a napon kezdett invázióba a szovjet hadsereg a magyarországi forradalom leverésére. Horváth Attila szerint a dátum nem véletlen, fontos szempont volt, hogy nem akadt nemzetközi akadály a forradalom leverése előtt:
az Eisenhower elnök által irányított Egyesült Államok eddigre már világosan a Szovjetunió értésére adta, hogy nem avatkozik be, Kelet-Közép-Európát Moszkva érdekszférájának tekinti.
De talán ennél is fontosabb volt, hogy november 4-én indult volna újra az élet Magyarországon, ezen a napon kezdték volna meg a működésüket a gyárak, állt volna talpra a közlekedés. Akkor pedig sokkal kínosabb lett volna az intervenció, ha egy működő országot kellett volna lerohanni. S itt ragadható meg az a pont, amely a leginkább dühítette a kommunistákat.
Az alkotmánybíró arra is felhívta a figyelmet, hogy a kommunistákat leginkább az idegesítette, hogy a magyar társadalom nem parancsra, nem a terrortól félve, hanem önszántából és önmagáért kezdett volna dolgozni. A nemzet hirtelen szabad viszonyok között találta magát, és szabadságával tudott is mit kezdeni, a saját előnyére fordította azt. A jogtörténész arra is felhívta a figyelmet, hogy
a mindent átszövő hazugság késztette a nemzetet megmozdulásra. Leginkább olyan pontokat látok, amelyek inkább a különbözőségekre mutatnak rá az 1956-os forradalom és a most is zajló orosz-ukrán háború között.
Magyarországon a civilek fogtak fegyvert egy megszállt államban azért, hogy kivívják szabadságukat, küzdelmüket pedig a Nyugat semmilyen módon sem támogatta. Nem érkezett ide fegyver, és a forradalom vérbe fojtása miatt nem vezették be nemzetközi szankciók sokaságát sem a Szovjetunió ellen. Ehhez képest ma két szuverén állam vív háborút, a megtámadott országot számos módon támogatja a Nyugat, miközben a támadót még több intézkedéssel próbálja nehéz helyzetbe hozni.
Mindezzel persze nem azt mondom, hogy 1956 ne tartogatna tanulságot a jelen számára,
de az üzenetet, azt hiszem, egészen másutt kell keresni – emelte ki Horváth Attila.
Ezt is ajánljuk a témában
November 4-ét a kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította.