Nyitókép: Pixabay Belső képek: BDPST Koncept, BKIK
Az iCon-intelligent economy Gazdaságpolitikai Konferenciát szervezett a Budapest belvárosában lassan egy éve megnyílt Dorothea Hotelben. A kerekasztal-beszélgetések középpontjában a magyar főváros állt, melynek jelene és jövője mellett
a résztvevők körbejárták annak turisztikai és gazdasági lehetőségeit is.
Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke előadásában hangsúlyozta, a főváros fejlesztési terveinek kidolgozása során érdemes visszatekinteni a dualizmus vállalkozói aranykorára, mikor a város vonzotta a tehetséges hazai vállalkozókat. „A dualizmus vállalkozói aranykorában a kamara igen jelentős gazdaságszervező, fejlesztő szerepet látott el. Kezdeményezte például a tőzsdék, szabad raktárak, vagy a Nemzeti Bank létrehozását.”
BKIK elnöke ezután azzal folytatta, „úgy érezzük megérett a helyzet arra, hogy a kamarai rendszer újra megbecsült és erős legyen. Hálózatos működést kell kialakítani, a vállalkozókkal közvetlen kapcsolatban álló területi kamarák helyzetbe hozásával és anyagi megerősítésével”.
Budapestet fel kell emelni a világ vezető turisztikai desztinációi közé
Nagy Elek előadását követően Budapestet mint turisztikai desztinációt vizsgálták meg a kerekasztal beszélgetés résztvevői. Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azzal vezette fel az eszmecserét, hogy a magyar gazdaságban a turisztikai szektor kiemelt elem, több százezer embert foglalkoztat. Megjegyezte, ahhoz, hogy ez a jövőben is így maradjon, a reptér visszavásárlása egy kulcsfontosságú lépés volt. „Budapest évről évre egyre több embert vonz. Ahhoz, hogy ezt ki tudjuk szolgálni, megfelelő infrastruktúra van szükség: utakra, autópályákra, és nem utolsó sorban modern reptérre, amely fogadni tudja az utasok tömegét”. Az államtitkár itt ismertette, hogy
a Budapest Airport idén előreláthatóan rekordot fog dönteni, a becslések szerint 2024-ben több mint 17 milliárd utas fordul majd meg a termináljain.
Lóga a reptérnél maradva azzal folytatta, még mindig vannak kiaknázatlan desztinációk, ilyen többek között a Távol-Kelet. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy immár heti 21 közvetlen légi járat köti össze Budapestet hét kínai nagyvárossal, köztük Sanghajjal vagy Pekinggel. „E folyamatos bővülés miatt is szükség van a terminálfejlesztésre, továbbá arra, hogy ennél a beruházásnál a befektetői kör is bővüljön. A vállalkozók reményeink szerint rövidesen belátják majd, hogy érdemes a reptérbe beruházniuk” – hangsúlyozta.