Várható volt: nem tetszik a gazdag városoknak az iparűzési adó átalakítása

Nyitókép: nyugodtadozas.hu

Mint ismert: közel 65 milliárd forintra pályázhatnak 2025-től a járások – jelentette be nem rég Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. „A Versenyképes Járások Programmal célunk, hogy a helyi iparűzési adó jövő évi többletéből keletkező támogatást a települések egyetértésben költhessék saját térségük fejlesztésére” – fogalmazott.
A program elindításának célja, hogy nagyobb dinamikát adjanak a területi felzárkózásnak. A jövőben szisztematikusabb fejlesztéspolitika valósulhat meg az uniós források és a Magyar falu program forrásai mellett a területfejlesztési alap bekapcsolásával.

Ez a forrás a Pénzügyminisztérium számítása szerint 65 milliárd forint lesz. „A járások ugyanarra az összegre pályázhatnak, mint ami az iparűzésiadó-többleteként megjelent, ám ha ez az összeg nem éri el az évi 250 millió forintot, a költségvetés kiegészíti” – magyarázta a bejelentéskor Navracsics Tibor.

A vármegyeszékhely-központú járások esetében ez az összeg 500 millió forintot jelent. A tervek szerint összességében 141 járás jut nagyobb fejlesztési forráshoz az iparűzési adó többletén túl, és 33 olyan járás rendelkezhet 250 millió forint feletti többlettel jövőre.

Nem repesnek az örömtől a nagyvárosok

Érthető okokból egyáltalán nem repesnek az örömtől a legnagyobb magyar városok a helyi iparűzési adó (hipa) régóta tervezett átalakítása miatt – írta meg a Világgazdaság. A portál úgy fogalmaz: rengeteg érdeket sért, ezért számos vitát válthat ki a legnagyobb hazai települések és a kormányzat között a következő hetekben a helyi iparűzési adó tervezett átalakítása.

A hipa átalakítása már régóta lógott a levegőben, ám a vita a nyár folyamán kapott újabb lendületet, amikor Lázár János építési és közlekedési miniszter azt mondta, ő azt fogja javasolni a kormánynak, hogy a szüntesse meg az eddigi rendszert,

A Világgazdaság szerint arról, hogy pontosan hogy fog kinézni az új rendszer, nem sokat tudni, Navracsics Tibor annyit árult el, hogy az összes járásban nagyjából 65 milliárd forintos keretet fognak szétosztani, amelyen a 173 járás osztozhat, az alábbi bontásban:

• 135 járás kap majd 250-250 millió forintot, 
• hat megyeszékhely-központú járás egyenként félmilliárdot, 
• 33 térség pedig ennél is többet. 

A gazdasági porál emlékeztet: a tisztánlátást ugyanakkor nehezíti, hogy a bejelentés után pár nappal Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetés parlamenti bizottságának éves meghallgatásán már 115-120 milliárd forintos hipa-növekményről beszélt jövőre. 

Nem tudni, hogy végeredményben a növekményt teljes egészében elvonná az állam, vagy csak a felét, amire esetleg lehet következtetni Varga szavaiból. A tárcavezető mindössze annyit mondott a várható változásokról, hogy „a kormány készíti elő a 2025-ös költségvetést, már nem kell sokat aludni, és minden kiderül”.

A döntés érzékeny helyzetbe hozza a legnagyobb magyar településeket, amelyeknek évek óta a hipa az egyik legfontosabb bevételi forrásuk. Papp László kormánypárti polgármester elég egyértelmű kritikát fogalmazott meg: „A magam részéről ezt nem tartom elfogadhatónak, mert a szolidaritási hozzájárulás azért jött létre, hogy a központi költségvetés egy olyan forráshoz jusson a nagy adóbevételű városoktól, amely segít a térségi egyenlőtlenségek kiegyenlítésében, megszüntetésében, 

– jegyezte meg, hozzátéve, hogy azzal egyetért, hogy az elmaradottabb településeket segítsék a jelentősebb iparú települések bevételeiből, de azt kiemelte, hogy az ipar egy városnál nemcsak lehetőségeket, hanem kihívásokat is jelent, többek között közlekedés-, oktatás- vagy városfejlesztésben.

Akadnak mérsékeltebb vélemények is

Ahogy azt korábban megírtuk, Cser-Palkovics András például ennél mérsékeltebben fogalmazott: „Még ugyan várjuk a javaslat pontos részleteit, de azt már most kimondhatom: sosem könnyű forrásokról lemondani, ugyanakkor meggyőződésem, hogy ez a fajta regionális, agglomerációs gondolkodás a helyes irány!” 

A Világgazdaság rávilágít: a rendszer átalakítása nem véletlenül merült fel 2010 óta több ízben, 

Tavaly a 3178 önkormányzatnál 2022-ről 2023-ra országosan 259,1 milliárd forinttal nőttek a helyiadó-bevételek, amelyek összértékben elérték az 1350 milliárd forintot, amiből csak az iparűzésiadó-bevétel 1149 milliárd forintot tett ki,

A gazdasági portál azt is kifejti, hogy a legtöbb befizetést egyébként Győr és Debrecen könyvelte el 2023-ban: az előbbi 29,8 milliárdot, az utóbbi 28,7 milliárdot realizált. A cívis város idén 20 százalékos növekedéssel és 34,5 milliárdos hipa-bevétellel tervezte meg a költségvetését. 

Magyarul, ha ez a növekedés megismétlődik, amire jó esélye van, hiszen a BMW- és a CATL-gyár lassan bekapcsolódik a termelésbe, akkor 2025-ben is alsó hangon 6 milliárdról kellene lemondania.

Időről időre felmerül az átalakítás

A Világgazdaság szerint az adónem ellen sokszor elhangzik kritikaként, hogy árbevétel-alapú, így tehát minden esetben be kell fizetniük a cégeknek, akkor is is ha éppen veszteségesek. Pont emiatt merül fel időről időre az átalakítása – a legharsányabban a kamara elnöke részéről.

„Az iparűzési adót jobban szét kellene teríteni. A jelenlegi rendszer nem segíti a gazdaság fejlődését, és az önkormányzatok számára sem kedvező, így ezt előbb-utóbb ki kell dobni és egy új rendszert alkotni” – érvelt Parragh László 2020 őszén, amikor a kormány – elfogadva a kamara javaslatát – végül megfelezte a hipát két évre. 

„Bár valóban fájhatott azoknak, akiket a kormány nem kompenzált, ám a csődhullám, amit sokan vizionáltak, elmaradt” – teszi hozzá a gazdasági portál. Hozzáteszik: nem csak az MKIK vezetője, maga az adószakma sincs elájulva ettől a rendszertől.

„Ez egy nagyon leegyszerűsített, nem korszerű adónem, amelynek alkalmazására ebben a formában nem találunk nemzetközi példákat” – nyilatkozta a viták idején Radnai Károly, az Andersen Adótanácsadó Zrt. vezérigazgatója.