Nyitókép: nyugodtadozas.hu
Mint ismert: közel 65 milliárd forintra pályázhatnak 2025-től a járások – jelentette be hétfőn Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. „A Versenyképes Járások Programmal célunk, hogy a helyi iparűzési adó jövő évi többletéből keletkező támogatást a települések egyetértésben költhessék saját térségük fejlesztésére” – fogalmazott.
Szisztematikus fejlesztéspolitika
A program elindításának célja, hogy nagyobb dinamikát adjanak a területi felzárkózásnak. A jövőben szisztematikusabb fejlesztéspolitika valósulhat meg az uniós források és a Magyar falu program forrásai mellett a területfejlesztési alap bekapcsolásával.
A program keretében az iparűzési adó jövő évi többlete bekerülne a területfejlesztési alapba, amelyre a járások pályázhatnak majd.
Ez a forrás a Pénzügyminisztérium számítása szerint 65 milliárd forint lesz. „A járások ugyanarra az összegre pályázhatnak, mint ami az iparűzésiadó-többleteként megjelent, ám ha ez az összeg nem éri el az évi 250 millió forintot, a költségvetés kiegészíti” – magyarázta Navracsics Tibor.
Azaz legalább 250 millió forintos keretre pályázhat minden járás. A vármegyeszékhely-központú járások esetében ez az összeg 500 millió forintot jelent.
A tervek szerint összességében 141 járás jut nagyobb fejlesztési forráshoz az iparűzési adó többletén túl, és 33 olyan járás rendelkezhet 250 millió forint feletti többlettel jövőre.
Város és környéke ellentétek
A Világgazdaság kifejti: a projekt kidolgozására és a pályáztatásra úgynevezett járási fejlesztési fórumok hoznak létre a járásszékhelyi polgármesterek vezetésével. A tagokat az önkormányzati hivatallal rendelkező települések polgármesterei adják. A fórumok kétharmados többséggel döntenek, aminek egyik célja, hogy „tompítsák a város és környéke közötti esetleges ellentéteket”. A pályázat céljait a kormány jelöli meg őszig, hogy a többlet összegét garantáltan megkapják a járások.
A bejelentést és a Versenyképes járások program kezdeményezést Székesfehérvár nagy népszerűségnek örvendő polgármestere, Cser-Palkovics András is méltatta, szerinte ugyanis sosem könnyű forrásokról lemondani, ugyanakkor meggyőződése, „hogy ez a fajta regionális, agglomerációs gondolkodás a helyes irány”.