Ez lenne az igazi elfogadás? Kiközösítenék a baloldalon a híres magyar rappert, mert szóba állt egy YouTube-csatornával
A KözTér kreatív producere védte meg az Akkezdet Phiai alapítóját.
Szóba lehet-e állni fideszesekkel, ha nem szeretjük a Fideszt? S ha igen, mit szólnak majd hozzá mások? – a Köztér YouTube-csatorna indulásának története állatorvosi lova ennek a dilemmának, amely a kulturális élet szereplőit kínozza. Igaz, eközben azért az állami kulturális támogatásokat valahogy mégsem kell senkire tukmálni.
Nyitókép: Azahriah koncertje a Nagyszínpadon a 30. Sziget fesztiválon (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Ahogy arról Mandiner is beszámolt, nemrég elindult a KözTér közéleti YouTube-csatorna, melynek első vendége Saiid, azaz Süveg Márk rapper, az Akkezdet Phiai alapítója volt.
Mivel az új csatornát a balliberális médiában már jó előre jobboldalinak kiáltották ki, a hazai underground zenei alkotó kapott hideget-meleget, amiért elfogadta a meghívást és részt vett egy beszélgetős műsorban. A közösségi média különböző platformjain pedig elindult a kiközösítési folyamat Saiid ellen.
Ezt is ajánljuk a témában
A KözTér kreatív producere védte meg az Akkezdet Phiai alapítóját.
A Köztér indulására már tavasszal elkezdte felkészíteni az olvasóit a HVG, ahol ellen-Partizánnak nevezték az akkor még csak készülődő projektet, és gyakorlatilag azt írták róla, hogy a kormány majd ezen keresztül akarja megszólítani a fiatal, bizonytalan szavazókat. Mindezt meg nem nevezett forrásokra hivatkozva állították és arra, hogy az egyik alapító-műsorvezető Kurucz Dániel, aki egy ideig a Fidesz ifjúsági szervezetének a fővárosi elnöke volt.
A HVG állításait azzal akarta továbbá alátámasztani, hogy Kurucz egyik TV2-n futó műsora, a Hungarikumokkal a világ körül állami támogatást is kapott. Hogy utóbbi önmagában bűn-e, arról meg lehetne kérdezi kormányellenes alkotókat is, de erről majd később.
A Köztér azóta több részt is közzétett YouTube-csatornáján különböző könnyűzenei előadókkal, közéleti szereplőkkel, politikusokkal, és hogy valóban fideszes propaganda, ahogy a HVG állítja, azt mindenki eldöntheti maga, ha belenéz a videókba. Egy biztos, magát a tartalmat kikezdő HVG-cikkel még nem találkoztunk.
Azzal viszont igen, hogy a műsor egyik vendége utólag rendesen összeveszett a Köztér készítőivel politikai okokból. De a konfliktus nem azon robbant ki, hogy ki milyen adórendszert favorizál, vagy hogy ki mit gondol az Európai Unió jövőjéről, semmilyen szakpolitikai vagy ideológiai kérdés nem került előtérbe.
Sára Gergelynél, azaz a 6363 (ejtsd: Gege) művésznéven tevékenykedő rappernél ugyanis – állítása szerint – az verte ki a biztosítékot, hogy csak azután jött rá, kiknek adott interjút, miután felvették a beszélgetést.
Mint mondta, félrevezették, nem tudta, ki fogja készíteni vele az interjút, ahogy azt sem, hogy át fogják politizálni az adást. 6363 ezek után állítólag nem egyezett bele az interjú megjelenésébe, amit a Köztér mégis közölt.
„Ezerszer inkább lennék noÁr, mint egy fidelitasos kis talpnyaló. Vétkesek közt cinkos, aki néma” – fogalmazta meg egy posztjában a rapper, majd arra kérte a rajongóit, hogy jelentsék a YouTube-on megjelent videót.
A gond csak az, hogy Meruk Marcell a Facebookon reagált Sára állításaira, és megjegyezte, hogy márciusban hívták meg 6363-ét a műsorba, az interjú április végén volt, és a rappernek mégis csak augusztus elején, a csatorna indulásakor lett kellemetlen a dolog, miután Saiid szereplését követően elkezdték a csatornát „jobboldalizni és ellen-Partizánozni”.
Meruk posztjából az is kiderült, hogy a rapperrel egyetem óta barátok és munkatársak.
Ahogy azt is leírta: „Danival kedélyesen elbeszélgettetek a Tottenhamről és Cseh Tamásról az adás felvétele előtt – tehát tudhattad, hogy ez a Dani a Köztérben az a Dani, a meghívóban is benne volt, amit kaptál. Láttad, hogy ő a Hungarikumokkal a világ körülben is a társam. Majd lenyomtál vele egy 2 órás interjút, akivel/aki miatt már évekkel ezelőtt viccelődtél velem”.
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényben az áll: „A médiatartalom-szolgáltató köteles a nyilvános közlés céljából készített nyilatkozatot a nyilatkozatot adó vagy a médiatartalomban szereplő személynek – annak kérésére – a közzétételt megelőzően megmutatni; az nem közölhető, ha a közzétételhez az érintett azért nem járul hozzá, mert azt a médiatartalom-szolgáltató érdemben megváltoztatta vagy eltorzította, és ez a nyilatkozatot adó vagy a médiatartalomban szereplő számára sérelmes. A hozzájárulás visszavonása ellenére történt, jó hírnévre vagy becsületre sérelmes közlés esetén a vonatkozó polgári jogi és büntetőjogi szabályokat kell alkalmazni.”
Ha tehát a Köztér tényleg nem küldte el megjelenés előtt az anyagot, az valóban aggályos lehet, arról viszont nem tudunk (maga 6363 sem állított ilyet), hogy a csatorna Sára jó hírnevére vagy becsületére sérelmes módon vágta volna meg az interjút.
A rapper egyszerűen csak nem akarta a nevét adni – ahogy ő fogalmazott – „fidelitasos kis talpnyalók” produkciójához.
Persze, hogy a bíróságon kinek adnának igazat, azt soha nem lehet előre száz százalékosan megjósolni, ám úgy értesültünk, a Köztérnél egyelőre nem tudnak róla, hogy Sára Gergely beperelte volna őket.
Közhely, hogy a művészvilágban inkább a jobboldali kormányokkal szembeni érzület számára van kellemesebb atmoszféra, ettől függetlenül nem mindenki vallja, hogy még szóba állni sem szabad más politikai nézeteket valló médiumokkal. Saiidon kívül nem akarta például letiltatni a Köztérnek adott interjúját Pion István slammer, ahogy Takács Zoltán (Jappán), a Heaven Street Seven és a Soerii & Poolek korábbi billentyűse sem.
„Attól még, hogy magánszemélyként elmegyek valamilyen médiumba nyilatkozni, még nem tettem politikai állásfoglalást, pláne nem azonosultam az adott médium politikai nézeteivel. Éppen ezért azt gondolom, hogy
nyilatkozni majdnem bárkinek lehet, persze ennek is van ésszerű határa, szélsőséges csoportosulásokhoz azért nem mennék el a karrieremről mesélni. De alapvetően az, hogy ki jobb- vagy baloldali, engem nem érdekel. A Köztér meghívását is egy tök jó lehetőségnek tartottam, nem azt néztem, hogy azt írták itt-ott, ez egy jobbos csapat.
Kötetlen hangnemben, jót beszélgettünk, szóba se jött semmilyen közéleti téma” – nyilatkozta a Mandinernek Takács Zoltán, aki viszont a konkrét ügyet nem akarta kommentálni.
Hajdihó, fideszesek!
Jappánt arról is megkérdeztük, hogy amikor a Soerii & Poolekkel felkérték Kautzky Armandot az azóta ikonikussá vált promo videójukban való közreműködésre (HAJDIHÓ F***ÓK!), felmerült-e köztük, hogy a színművészt fideszesként tartják számon, és ezért inkább mást kellene helyette választani.
„Miért merült volna? Engem a politika, főleg a napi politika soha nem érdekelt, de Kautzkyval, meg a többi közreműködőnkkel kapcsolatban aztán végképp nem merült fel, hogy ki fideszes és ki nem. Tóth Gabival is többször dolgoztam együtt és nagyon jóban vagyunk, soha nem jutott eszembe, hogy a politikai nézetei miatt elzárkózzak tőle. És akkor még nem is említettem a Szikora Robival közös Soerii & Poolek-számot, a Legyünk boldogokat.”
Kerestük az üggyel kapcsolatban Saiidot is, ő viszont azt mondta, most egy ideig nem szeretne nyilatkozni. Pion István pedig Jappánhoz hasonlóan nem akart igazságot tenni a Köztér és 6363 között, de általánosságban megosztotta velünk egy gondolatát az előadói világgal kapcsolatban.
Mint mondta, generációs különbség van a fiatal és az idősebb előadók között.
Az idősebbek értik és megértik, hogy a fiatalabbak könnyebben fogadnak el meghívásokat és pályáznak állami pénzekre. Azért értik ezt meg az idősebbek, mert az ő idejükben még több volt a lehetőség, mint ma, könnyebb volt válogatni. Szóval nehéz úgy valakinek a körme alá nézni, hogy az illető csak a megélhetésért küzd”
– fogalmazott Pion.
Az régóta ismert, hogy sok olyan népszerű könnyűzenei előadó van, aki keményen bírálja Magyarország vezetését is, miközben állami programokban is részt vesz, vagy állami támogatásban is részesül. Természetesen, ha valakinek a kulturális tevékenységét támogatja az állam, az még nem jelenti azt, hogy a kormányzat ezzel megvásárolta a véleményét, ez nyilvánvalóan morálisan nem kötelez arra senkit, hogy a kormánypártokat támogassa. Viszont ezek után nehéz bárkire is a véleménye miatt elnyomott és üldözött művészként tekinteni.
Még Azahriah – aki adta a nevét kormányellenes tüntetéshez és számos kormányellenes megnyilatkozása volt már – sem zárkózik el minden esetben az állami partnerségtől, pedig ő azon kevés könnyűzenei előadók egyike, akinek a piac biztos megélhetést ad.
Mégis a Petőfi Kulturális Ügynökség kortárs zenei platformja, a Hajógyár forgatott koncertfilmet a Azahriah tavalyi arénás fellépéséről.
„Tudod, lehet kicsit félmosollyal mondani, hogy az adófizetők pénze most valami értelmesre ment el. De szerintem k*rva jó lett a videó, olyan dealt húztunk be a későbbi Hajógyár-szereplésekkel együtt, amiért megérte, hogy kikerüljön” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban Azahriah a Forbes-nak.
A Köztérrel összebalhézó 6363 is számos, a Hajógyárhoz vagy a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz köthető projektben részt vett már.
Egy két évvel ezelőtti interjúban például maga mondta el, hogy dalszövegíró workshopokat csinált a Petőfi irodalmi Múzeumnak. De több, a Hajógyár által készített videóban szerepelt (ha ezeket a weboldalon tekintjük meg, a lap aljára tekerve ott díszeleg a Petőfi Kulturális Ügynökség és az Emberi Erőforrások Minisztériumának logója). Sőt, Sára Gergely a Hajógyár egyik sorozatának a Rap Cincának egy élő alkalmakor még műsorvezetői feladatot is vállalt.
A kérdés az, hogy ezek után mi lehetett a baja Sárának a Köztérrel, ha a PIM és az ahhoz köthető kulturális ügynökségek nem zavarják annyira, hogy ne működjön együtt velük.
Természetesen a rappert is megkerestük, hogy tisztázzuk, mi alapján dönti el, hogy milyen meghívásokat fogad el és mely kulturális-közéleti projekthez adja a nevét (ebből talán azt is megtudtuk volna, hogy a Köztért mitől tartja fideszesebbnek, mint a Hajógyárt), de nem kívánt nyilatkozni.
Az mindenesetre megfigyelhető, hogy valamiért a Hajógyár-szereplésekért nem szokás a baloldali gondolkodású művészeket meghurcolni vagy kérdőre vonni sem a médiában, sem pedig a közösségi felületeken úgy, ahogy most a Köztér esetében megörtént. Adódik tehát a kérdés: mitől fél jobban ma egy könnyűzenei előadó? Az állami támogatások elvesztésétől, vagy a balliberális médiumok kegyeiből való kieséstől? Talán egyszer őszinte válaszokat kapunk erre a kérdésre.