7 pontban arról, mi nem stimmel az új balos kutatással, amely szerint a Tisza Párt vezet

Nyitókép illusztráció. Fotó: ANP MAG / ANP via AFP

Mint a Mandiner olvasói emlékezhetnek: ünnepi hűségesküt tett Magyar Péternek a Momentum kutatója. Érdekesség, hogy a teljes népesség körében még ebben a partizános kutatásban is a Fidesz vezet. Erről részletesebben itt írtunk.

Hét pontban fejtette ki a Pártpreferencia.hu a partizános kutatás „furcsaságait”

A Pártpreferencia.hu közösségi oldalán muatott rá a „felmérés” furcsaságaira.

Ezeket az alábbiakban változtatás nékül közüljük:

„1. Az ismertetett módszertan nem alkalmas a felnőtt társadalom egészének vizsgálatára. A baloldali kutatók azt állítják, hogy sms-eket küldtek ki, s az abban lévő online linkeken töltötték ki a válaszadók a kérdőíveket. Ez azt feltételezi, hogy csak az internetes előfizetéssel rendelkező polgártársaink tudtak válaszolni, akik alighanem a tehetősebb, általában kormánykritikusabb rétegből kerülnek ki. Nem beszélve arról, hogy minden harmadik választópolgár 60 év feletti, s az ő körükben alighanem alacsonyabb azoknak a száma, akik egy ilyen módszertannal elérhetőek. Gondoljunk bele, mennyire hihető, hogy egy idős ember az internetes előfizetéses mobilján kitölt egy online kérdőívet. Természetesen súlyozással (az idősebb válaszadók jelentős felülsúlyozásával) ezen lehet segíteni, de ez is gyengíti a felmérés reprezentativitását és megbízhatóságát.

2. A nagy hírértékkel rendelkező közlemény adatsora csak a „biztos pártválasztók” körében mutatta ki, hogy a Tisza megelőzte a Fideszt, ez a teljes minta kevesebb, mint felének véleményén alapult. Pártot választani ugyanis a válaszadók 71 százaléka tudott, s a körükben max. 62 százalékos lehet a részvétel (ellenkező esetben több aktív szavazója lenne a Tiszának, mint ahány támogatója a teljes népesség körében). Ez azt jelenti, hogy az összes megkérdezett max. 47%-ának véleménye alapján hirdettek eredményt a 21 Kutatóközpont munkatársai. A választást pedig épp a társadalom másik fele fogja eldönteni.

3. A kutatás nagyon alulbecsüli a Fidesz szavazótáborát. A teljes népességben közölt 29 százalékos adatsor azt jelenti, hogy a Fidesznek csak 2,23 millió szimpatizánsa van. Ha 70%-os részvétellel számolunk (pontos adatot nem közöltek), ez azt jelenti, hogy 1,56 millió aktív szavazója lenne a kormánypártnak. Márpedig ez EP-választáson 2, 2022-ben pedig 2,8 millió aktív szavazója volt, ami egészen más szintet jelent.

4. Kicsit fura, hogy a 21 Kutatóközpont utoljára az EP-választás előtt publikált kutatást, tehát a nyilvánosság számára úgy tűnik, hogy ez négy és fél hónap után az első felmérésük, szakmai körökben pedig közhely, hogy egy kutatás nem kutatás, mert nem ellenőrizhető.

5. A 2022-es választás után Róna Dániel, az intézet vezetője így nyilatkozott a baloldali közvélemény-kutatásokról a kampányban: „Igen, abban van igazság, hogy a nyilvánosság elé került kutatások egy része azt mutatta, hogy szoros a verseny. Ezek sajnos nem voltak megfelelő színvonalúak. Eleve azzal a céllal lettek publikálva, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat.” (via 444)

6. Róna Dániel a baloldali kampánystábnak is része volt 2022-ben, a fenti interjúban azt is elmondta: „Volt egy kutatói tanács nevű intézmény, amit a [baloldali – szerk.] kampányközpont hozott létre. A központi kampánystáb hívott közvélemény-kutatókat, hogy beszéljék át, mi a helyzet. Ott volt a kampánystáb részéről Galgóczi Eszter, Vető Balázs és más közvélemény-kutatók, többet között Ember Zoltán és én is.”

7. Ha a fentieket zárójelbe tesszük, legfeljebb az lehet a tanulság a Fidesz számára, hogy a teljes népességben vezető szerepét mozgósítással tudja megőrizni a Fidesz. Vannak ugyanis olyan szimpatizánsai, akik nem érzik a választás tétjét, s nem biztosak 2026-os részvételükben. A kormánypárt feladata, hogy őket is mozgósítani tudja.”

Az említett, teljes bejegyzést megtekintheti itt: