Bár a gazdaság növekedésének üteme alapján Magyarország már most is az Európai Unió első feléhez tartozik, az eddigi 1 százalékról 3 és 5 százalék közé emelné eredményeinket.
Nyitókép: Andrzej Rostek/Getty Images
Ahogy azt a Világgazdaság is megírta, a nemzetgazdasági növekedés feltételeinek megteremtése kifejezetten a politika fókuszába került, amit kimondottan megnehezít az a tény, hogy a magyar gazdaság további javítását rég nem látott, kifejezetten rossz nemzetközi környezetben kell elérni. Orbán Viktor az ezekre a külső tényezőkre adott választ a múlt héten hirdette meg a kormány részéről.
A nagyszabású konferencián szóba került a gazdasági semlegesség, aminek legfőbb lényege, hogy az egyre jobban blokkosodó nemzetközi piacon Magyarország ne csak fenntartsa, de ki is szélesítse a kereskedelmi kapcsolatait.
Többek között így érhető el az is, hogy a magyar gazdasági növekedés stabil lábakon álljon. Emellett viszont legalább ennyire fontos célkitűzés egy erős löket a belső piacnak, amivel a magyar fogyasztást is fel lehet pörgetni. A kormányzat ezt konkrét, meghatározott lépésekkel kívánja elérni, a gazdaságélénkítő csomag tervéből pedig több elem koncepciója nyilvánosságot kapott.
Ezt is ajánljuk a témában
Nyitott, tabukat ledöntő működést, a vállalkozásokkal folyamatos párbeszédet ígér a Nemzetgazdasági Minisztérium újonnan kinevezett, kkv-fejlesztésért és technológiáért felelős államtitkára.
Magyarország azonban most sem teljesít rosszul, hiszen a gazdaság növekedésének üteme alapján az Európai Unió első feléhez tartozunk, ami viszont így sem ideális, elvégre 1 százalék körüli az eredmény, aminél magasabb sávot érdemes megcélozni. A kormány terve is erre mutat, hiszen a magyar gazdaság növekedési ütemét 3 és 5 százalék közé szeretné emelni, még úgy is, ha ez Európában nem ez a mértékű erősödés a jellemző.
Hétfőn egyébként már a parlamentben is az új gazdaságpolitikához kapcsolódó akcióterv részeiről beszélt a miniszterelnök, így a diákhitelhez hasonló munkáshitel; a tőkejuttatás a kis- és közepes vállalkozóknak; a 13. havi nyugdíj állandósítása; továbbá a gyermekek után járó adókedvezmény megkétszerezése is szóba került.
Az új gazdaságpolitika első lépéseinek is mondható juttatások a terv szerint komoly lendületet adnak a gazdasági növekedésnek. Mint kiderült, a kormány ezeket az új eszközöket a következő hónapokban és években indítja el. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott: „nem valamiféle szocialista időket idéző reformcsomagra vagy nagy ugrásra van szükség, inkább egymást követő és egymásra épülő iparpolitikai, vállalkozásfejlesztési, pénzügyi akciótervekre”.
Ezt is ajánljuk a témában
A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság láthatóan meghaladhatja majd az eurózóna várható bővülési ütemét.
A Világgazdaság bővebben is megmagyarázta ezeket a csomagokat és kedvezményeket, eszerint például a családtámogatások bővítése nemcsak gazdasági érdek, hanem demográfiai is. A lap szerint a „családi adókedvezmény mára az egyik legfontosabb családtámogatási elem lett”, ami „egy olyan adókedvezmény, amellyel az arra jogosult összevont adóalapját csökkentik, azaz a kedvezmény miatt nő a jogosult nettó fizetése, ugyanakkor a bruttó nem változik”.
Jó hír, hogy erre az állam az idei költségvetésből 320 milliárd forintot fordít, amit további 52 milliárdnyi járulékkedvezménnyel egészítenek ki. Ez a hozzájárulás nagyságrendileg egymillió háztartást érinthet és körülbelül 160 milliárd forint többletet jelentene a költségvetésben, ami a GDP 0,24-0,25 százalékát teszi ki.
Ezt is ajánljuk a témában
Még több család számára nyílik meg a lehetőség, hogy igazi otthont teremthessen magának.
Mint kiderült, ezzel „az emeléssel az egygyerekesek havi nettó 10 ezer forintja 20 ezer forintra, a kétgyermekeseké gyermekenként 40 ezer forintra emelkedne”. Továbbá a „három gyerek esetén a családi adókedvezmény maximális összege jelenleg havonta 99 ezer forintra nőne”, miközben háromnál több gyerek esetén a duplázást követően „ez jövőre havi 66 ezer forintra emelkedne minden egyes gyerek után”.
A már említett munkáshitel, ahogy megfogalmazták, a diákhitel párja, és ez a feltételezések szerint a 17 és 22 év közötti dolgozók számára nyújthat támogatást a pályakezdéshez. Egyelőre csak annyi sejthető, miközben a kormány jelenleg is dolgozik az elindításán, hogy ez szabad felhasználású lesz a szakmunkások számára, miközben leginkább azokat segíti, akik nem jogosultak diákhitelre.
Ezt is ajánljuk a témában
„Egy ilyen gazdasági akciótervnek előfeltétele az összehangolt gazdaságirányítás” – húzta alá a miniszterelnök kötcsei beszédében.
A munkáshitel akár több millió forint kamatmentes kölcsönt nyújtana azért, hogy a fiatalok itthon vállaljanak munkát – gyermekvállalás esetén további kedvezményekkel.
A kormány a versenyképes vállalatokban látja a gazdasági növekedés megteremtését, ezért a kkv-knak is tőkejuttatási programot hirdet. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter javában azon dolgozik, hogy beépítse a 2025-ös költségvetésbe. Az előzetes információk szerint a koncepció lényege, hogy a kormányzat minden egyes vállalkozói forintot megtold még eggyel.
Amit még a Világgazdaság kiemelt a cikkben, az az, hogy 2010-től úgy emelkedett az átlagnyugdíj összege a két és félszeresére, hogy ehhez külön még a 13. havi nyugdíjat is hozzá adhatjuk. Orbán Viktor ráadásul pont azt jelentette be, hogy a nyugdíjasok számára kínált egyik legnagyobb juttatást is állandósítják a 2025-ös költségvetésben, emellett a nyugdíjemelés sem áll meg. Ez ráadásul nemcsak az idősek anyagi biztonságát jelenti, de a gazdasági növekedés lendületére is jó hatással lehet.
A Világgazdaság egy grafikát is közzétett az elmúlt 14 év változásairól a nyugdíjak terén:
Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása.
Az új kormány tagjai letették a hivatali esküjüket, holnaptól el kell kezdeniük dolgozni.
Tavaly ősszel visszavonult a közélettől, de a jobboldal súlyos választási veresége most visszatérésre késztette Szentesi Zöldi Lászlót, aki ennek ellenére vallja: az ember nem a politikáért él.
Zárug Péter Farkas és Török Gábor mutatta be kedden legújabb kötetét. A szerzők állítják, ha meg akarjuk érteni a 2010–2026 közötti időszak magyar politikáját, ahhoz meg kell értenünk Orbán korának sajátos szerkezetét.
Mindenki előtt leégette magát a német kancellár, kérdés nélkül kifütyülték.
Orbán Anita rögtön megígérte, véget vetnek az EU-val szembeni „zsaroláspolitikának”.
Bebetonozott meggyőződés a baloldalon, hogy Orbán és a Fidesz körei uralják a magyar médiapiac 80 százalékát. De vajon honnan származik ez nemzetközileg is sokat hivatkozott adat a médiáról, és milyen problémák vannak vele?
A Nemzeti Tömörülés vezetője szerint Franciaország, Németország és Olaszország közösen alakíthatná át az európai migrációs és gazdasági politikát.
Sejtelmes üzenetet küldött követőinek a volt kormányfő.
