Bár a gazdaság növekedésének üteme alapján Magyarország már most is az Európai Unió első feléhez tartozik, az eddigi 1 százalékról 3 és 5 százalék közé emelné eredményeinket.
Nyitókép: Andrzej Rostek/Getty Images
Ahogy azt a Világgazdaság is megírta, a nemzetgazdasági növekedés feltételeinek megteremtése kifejezetten a politika fókuszába került, amit kimondottan megnehezít az a tény, hogy a magyar gazdaság további javítását rég nem látott, kifejezetten rossz nemzetközi környezetben kell elérni. Orbán Viktor az ezekre a külső tényezőkre adott választ a múlt héten hirdette meg a kormány részéről.
A nagyszabású konferencián szóba került a gazdasági semlegesség, aminek legfőbb lényege, hogy az egyre jobban blokkosodó nemzetközi piacon Magyarország ne csak fenntartsa, de ki is szélesítse a kereskedelmi kapcsolatait.
Többek között így érhető el az is, hogy a magyar gazdasági növekedés stabil lábakon álljon. Emellett viszont legalább ennyire fontos célkitűzés egy erős löket a belső piacnak, amivel a magyar fogyasztást is fel lehet pörgetni. A kormányzat ezt konkrét, meghatározott lépésekkel kívánja elérni, a gazdaságélénkítő csomag tervéből pedig több elem koncepciója nyilvánosságot kapott.
Ezt is ajánljuk a témában
Nyitott, tabukat ledöntő működést, a vállalkozásokkal folyamatos párbeszédet ígér a Nemzetgazdasági Minisztérium újonnan kinevezett, kkv-fejlesztésért és technológiáért felelős államtitkára.
Magyarország azonban most sem teljesít rosszul, hiszen a gazdaság növekedésének üteme alapján az Európai Unió első feléhez tartozunk, ami viszont így sem ideális, elvégre 1 százalék körüli az eredmény, aminél magasabb sávot érdemes megcélozni. A kormány terve is erre mutat, hiszen a magyar gazdaság növekedési ütemét 3 és 5 százalék közé szeretné emelni, még úgy is, ha ez Európában nem ez a mértékű erősödés a jellemző.
Hétfőn egyébként már a parlamentben is az új gazdaságpolitikához kapcsolódó akcióterv részeiről beszélt a miniszterelnök, így a diákhitelhez hasonló munkáshitel; a tőkejuttatás a kis- és közepes vállalkozóknak; a 13. havi nyugdíj állandósítása; továbbá a gyermekek után járó adókedvezmény megkétszerezése is szóba került.
Az új gazdaságpolitika első lépéseinek is mondható juttatások a terv szerint komoly lendületet adnak a gazdasági növekedésnek. Mint kiderült, a kormány ezeket az új eszközöket a következő hónapokban és években indítja el. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott: „nem valamiféle szocialista időket idéző reformcsomagra vagy nagy ugrásra van szükség, inkább egymást követő és egymásra épülő iparpolitikai, vállalkozásfejlesztési, pénzügyi akciótervekre”.
Ezt is ajánljuk a témában
A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság láthatóan meghaladhatja majd az eurózóna várható bővülési ütemét.
A Világgazdaság bővebben is megmagyarázta ezeket a csomagokat és kedvezményeket, eszerint például a családtámogatások bővítése nemcsak gazdasági érdek, hanem demográfiai is. A lap szerint a „családi adókedvezmény mára az egyik legfontosabb családtámogatási elem lett”, ami „egy olyan adókedvezmény, amellyel az arra jogosult összevont adóalapját csökkentik, azaz a kedvezmény miatt nő a jogosult nettó fizetése, ugyanakkor a bruttó nem változik”.
Jó hír, hogy erre az állam az idei költségvetésből 320 milliárd forintot fordít, amit további 52 milliárdnyi járulékkedvezménnyel egészítenek ki. Ez a hozzájárulás nagyságrendileg egymillió háztartást érinthet és körülbelül 160 milliárd forint többletet jelentene a költségvetésben, ami a GDP 0,24-0,25 százalékát teszi ki.
Ezt is ajánljuk a témában
Még több család számára nyílik meg a lehetőség, hogy igazi otthont teremthessen magának.
Mint kiderült, ezzel „az emeléssel az egygyerekesek havi nettó 10 ezer forintja 20 ezer forintra, a kétgyermekeseké gyermekenként 40 ezer forintra emelkedne”. Továbbá a „három gyerek esetén a családi adókedvezmény maximális összege jelenleg havonta 99 ezer forintra nőne”, miközben háromnál több gyerek esetén a duplázást követően „ez jövőre havi 66 ezer forintra emelkedne minden egyes gyerek után”.
A már említett munkáshitel, ahogy megfogalmazták, a diákhitel párja, és ez a feltételezések szerint a 17 és 22 év közötti dolgozók számára nyújthat támogatást a pályakezdéshez. Egyelőre csak annyi sejthető, miközben a kormány jelenleg is dolgozik az elindításán, hogy ez szabad felhasználású lesz a szakmunkások számára, miközben leginkább azokat segíti, akik nem jogosultak diákhitelre.
Ezt is ajánljuk a témában
„Egy ilyen gazdasági akciótervnek előfeltétele az összehangolt gazdaságirányítás” – húzta alá a miniszterelnök kötcsei beszédében.
A munkáshitel akár több millió forint kamatmentes kölcsönt nyújtana azért, hogy a fiatalok itthon vállaljanak munkát – gyermekvállalás esetén további kedvezményekkel.
A kormány a versenyképes vállalatokban látja a gazdasági növekedés megteremtését, ezért a kkv-knak is tőkejuttatási programot hirdet. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter javában azon dolgozik, hogy beépítse a 2025-ös költségvetésbe. Az előzetes információk szerint a koncepció lényege, hogy a kormányzat minden egyes vállalkozói forintot megtold még eggyel.
Amit még a Világgazdaság kiemelt a cikkben, az az, hogy 2010-től úgy emelkedett az átlagnyugdíj összege a két és félszeresére, hogy ehhez külön még a 13. havi nyugdíjat is hozzá adhatjuk. Orbán Viktor ráadásul pont azt jelentette be, hogy a nyugdíjasok számára kínált egyik legnagyobb juttatást is állandósítják a 2025-ös költségvetésben, emellett a nyugdíjemelés sem áll meg. Ez ráadásul nemcsak az idősek anyagi biztonságát jelenti, de a gazdasági növekedés lendületére is jó hatással lehet.
A Világgazdaság egy grafikát is közzétett az elmúlt 14 év változásairól a nyugdíjak terén:
Ukrajna felől fúj a szél.
A nemzetközi jogi szakértő szerint nyilvánvaló a helyzet.
Európa megy előre, mi pedig kimaradunk mindenből, ami jó.
Tényleg reménykeltő, hogy ilyenkor ilyen egységesen ugrik át s tova a szeme ezen a veszélyes híren az összes ellenzéki portál összes szerkesztőjének.
A közbeszéd állapotán való jajongás álszent dolog, van ugyanis nagyobb bajunk: az, hogy a modernitás módszeresen bontja le az embert. Szilvay Gergely esszéje.
Az elnök tanácsadói aggódnak és frusztráltak Howard Lutnick kereskedelmi miniszter miatt, aki egyre több kellemetlen nyilatkozatot tesz, és merész ötleteket hirdet.
„A transzatlanti védelmi együttműködés erősebbé teszi a szövetséget” – jelentette ki nemrég Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
