„A Magyarország meg tudja csinálni!” címet viselő konzultáció az új gazdaságpolitikai irányvonalra összpontosít.
Nyitókép: Képernyőkép / Magyar Nemzet
Ahogyan arról beszámoltunk, a kormány újabb nemzeti konzultációt kezdeményezett, immár a tizenegyedik alkalommal, Orbán Viktor pénteken mutatta be a frissen nyomtatott íveket. Bár a konzultáció témáit már korábban ismertették, a teljes kérdéssor eddig még nem volt nyilvános, most azonban a Magyar Nemzet megszerezte és publikálta azt. „A Magyarország meg tudja csinálni!” címet viselő konzultáció az új gazdaságpolitikai irányvonalra összpontosít. A konzultációs ívek terjesztése már megkezdődött, így hamarosan minden háztartásba eljutnak.
A miniszterelnök korábban többször hangoztatta, hogy Brüsszel és a nyugati világ gazdasági hidegháborút hirdetett. Véleménye szerint Magyarország számára nem előnyös ebben részt venni, ha sikeresek akarunk lenni, gazdasági semlegességre kell törekednünk. A konzultáció első kérdése arra irányul, hogy a lakosság szerint érdemes-e csatlakozni a kereskedelmi háborúhoz, vagy inkább próbáljuk megőrizni a gazdasági semlegességet.
A második kérdés a gazdasági szuverenitás kérdéskörét érinti: vajon a magyar gazdaságpolitikát a nyugati mintákat és az Európai Unió irányelveit követve kellene kialakítani, vagy inkább Magyarország önállóan, saját érdekei mentén határozza meg ezt. Csak azokat a mintákat szabad átvenni nyugatról és keletről, ami hasznos és észszerű, és el kell utasítani mindent, ami árthat a magyaroknak, akkor is, ha a szövetségeseinktől érkezik.
A harmadik kérdés a konzultációban arról szól, hogy támogassa-e a kormány a magyar kis- és középvállalkozásokat minden eszközzel a multinacionális cégekkel szemben. Ennek egyik lehetséges formája a hazai vállalkozások számára nyújtott tőkejuttatás lenne, amit a konzultáció résztvevői támogathatnak, vagy úgy is dönthetnek, hogy nincs szükség további támogatásra, mivel elegendő hitel áll a gazdasági szereplők rendelkezésre.
A negyedik kérdés összefügg az előzővel, hiszen a nagy multinacionális cégek gyakran visszaélnek piaci erejükkel. A konzultációs kérdés lehetőséget ad arra, hogy a lakosság eldöntse, támogatják-e a kormány fellépését az ilyen cégekkel szemben, vagy inkább fogadja el a brüsszeli szabályozást, és ne avatkozzon be.
Az ötödik kérdésben a kormány arra kíváncsi, szükségesnek látják-e a magyar emberek a béremelési programot, amely a minimálbér négyszázezer forintos szintjére és az átlagbér egymillió forintos szintjére emelését célozza meg.
A hatodik kérdés a diákhitelhez hasonló, kamatmentes kölcsön bevezetéséről szól a fiatal munkavállalók számára, hogy segítse őket az életkezdésben. A konzultáció résztvevői ennek szükségességéről dönthetnek.
A hetedik kérdés két részre oszlik, egyik része arról szól, hogy támogassák-e a munkáltatók adókedvezményesen alkalmazottaik lakhatását, illetve felhasználható legyen-e a Szép-kártya lakásfelújításra is.
A nyolcadik téma a fiatalok lakhatásának segítésére vonatkozik: egyetértenek-e a kollégiumi férőhelyek növelésével és új kollégiumok építésével, valamint az 5%-os kedvezményes hitel bevezetésével a fiatal lakásvásárlók számára?
A kilencedik kérdés a 13. havi nyugdíj megőrzésének támogatásáról szól, mivel az Európai Unió ezen juttatás megszüntetését szorgalmazza.
A tizedik kérdés a családi adókedvezmény jövő évi megduplázásának támogatásáról szól, melyet a kormány a gyermekvállalás ösztönzésére szán.
A tizenegyedik, záró kérdésben pedig vélemény nyilváníthatunk, hogy a támogatjuk-e a kormány migrációs politikáját, vagy inkább a brüsszeli migrációs politikával értünk egyet.
A kitöltött konzultációkat december 20-ig várják, de az előbb beérkezett válaszokat folyamatosan feldolgozzák majd, hogy a kormány minél hamarabb képet kapjon a lakosság véleményéről ezekben a kérdésekben.
Bérlakás kontra saját otthon – ezek a két politikai oldal ajánlatai. A magyar fiatalok pedig biztosan elég okosak ahhoz, hogy tudják, melyikkel nyernek. Pálfy Dániel Ábel írása.
Palotás János vállalkozó, önjelölt politikai tanácsadó rendszeresen egyeztet Dobrev Klárával és a Tisza politikusával, és az ellenzéki stratégiák újragondolását sürgeti.
A többség nem akarja elveszíteni a jobboldali rajongóit sem.
Gulyás Gergely azt is elmondta, hogy 2010-ben lett parlamenti képviselő.
Az osztrák ORF köztelevízió ismét megfejtette Magyarországot: a Zeit im Bild című műsorokban hosszú riportot közöltek az orbáni politikáról.
Történelmi tényekre hivatkozik.
„A Gondosórával biztonságban érezhetjük magunkat, mert egy gombnyomással közel a segítség és a szeretteinknek sem kell aggódnia értünk” – fogalmaz Császár Angela Jászai Mari-díjas színművész.
