Fact check: nem a CSOK okoz lakhatási válságot

Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP

A szerző fővárosi önkormányzati képviselő, a Fidesz-KDNP képviselőcsoportjának tagja

Mint tudjuk, a formálódó gazdasági akcióterv három pillére közül az egyik a lakhatási problémák enyhítése. Ennek érdekében számos intézkedést tervez a kormány, így most különösen népszerű téma lett a lakhatási válság – és ahogy azt már megszokhattuk, sokan nem a tényekkel foglalkoznak, és hamis információkat terjesztenek a válságról.

Nézzük meg, mit mutatnak a számok!

Ahogy azt a korábbi cikkemben már bemutattam, 2020-ban még az Eurostat szerint csupán 2,4% volt hazánkban azoknak az aránya, akiknél a lakhatási költségek túlzott terhet jelentettek, mert az elérte vagy meghaladta a háztartásuk jövedelmének 40%-át. Akkor még az unió országai közül nálunk volt a legkisebb ez az arány, a legjobb a helyzet.

Tarlós István időszakának a végén, Karácsony időszakának a legelején még Budapesten is kiemelkedően jók voltunk 3,8%-kal – és közben Karácsony lakhatási válsággal kampányolt, már 2019-ben! Akkor, amikor az még se Budapesten, se Magyarországon nem csak, hogy nem volt részese az életünknek, de objektíven nem volt.

Ellenben Európa más országaiban, például Németországban és ott, ahol a migráció nagyobb mértékű volt, már érezhető volt a válság. Ott eleve jóval többen éltek bérlőként, s először épp ezekben a bérlakásokban helyezték el az érkező migránsokat, így nagyon rövid idő alatt drasztikus bérlakáshiány alakult ki. Nagy számban voltak olyanok, akiknek ki kellett költözni a bérleményükből, át kellett adni azt a migránsoknak, s nem találtak maguknak megfelelő lakásmegoldást. 

Erre sajnos eredményes válasz nem igazán született sehol, de számos, már korábban is a szegénységgel foglalkozó civil szervezet új lehetőséget talált olyan narratívák kidolgozására, amelyet a baloldali szavazók elfogadnak. Így történt ez nálunk is – ismétlem, még a lakhatási válság előtt. Lefordították például a „Social Housing Agency”-t, s bekerült a főpolgármester programjába a budapesti szociális lakásügynökség felállítása. Utóbbi kiemelkedően mutatja Karácsonyék hasznosságát: a sajtóhírek szerint összesen két tucat lakást sikerült bevonni a programba, s ennél biztosan kevesebbet adtak bérbe – aminek azért valljuk be, a budapesti albérleti piacra elenyésző hatása van.

Tehát Karácsony úgy lett 2019-ben főpolgármester, hogy fogott egy nyugat-európai problémát, amely nem hogy nem volt nálunk érvényes akkoriban, de még az előszele sem volt látható. Leszögezte, hogy már nagy a gond nálunk, és heveny kampányolással ígéretet tett arra, hogy megoldja, amikor meg már meg kéne oldani, akkor látszik, hogy ez nem sikerül neki.

Érdekes viszont, hogy nálunk miért ütötte fel a fejét jóval később a lakhatási válság: nem valamely újonnan megjelenő nagy létszámú bérlő vagy vásárlói csoport miatt, hanem legfőképp a gyorsan és jelentősen megugró rövid távú bérbeadások miatt. 

Itt legtöbben már csak befektetési céllal vesznek lakást, mert életvitelszerűen a belvárosban élni az utóbbi öt évben szinte lehetetlen a közlekedési káosz és a parkolási problémák miatt. Sőt a közlekedés miatt minden lakáskarbantartási szolgáltatás jóval drágább. Sokak számára már-már megfizethetetlen lett egy festés vagy egy kisebb vízvezetékszerelési munka is, hiszen a szakember jóval több időt és nehézséget okoz a közlekedés és a parkolás, komoly többletköltséggel vállal csak a városnak ezen a részén el munkát. Tehát drágább lett a lakás, az albérlet és a lakás átalakítása, karbantartása is.

2022-re így aztán elértük, hogy a lakhatási költségekkel túlterheltek aránya hazánkban 8,7% lett, Budapesten pedig 11,3%. Az országos arány még éppen az uniós átlag alatti ugyan, (ahogy ez a fenti ábrán is látható) de a fővárosi már a nyolc magyar régió között a legmagasabb, rosszabb Pozsonynál, Varsónál és Bukarestnél, de még nem éri el Prágát és Berlint például. (Részletek a már említett múlt heti cikkben.) Az Eurostat még nem adott ki a 2022. referenciaévinél frissebb adatokat.

Az áremelkedés oka Budapesten biztosan nem a CSOK és nem a kormány családtámogatási rendszere. Ezek a támogatások csak azoknak járnak, akik életvitelszerűen használják a támogatással megvásárolt lakást. Ha ők emelték volna ilyen mértékben az árakat, akkor ott tapasztalnánk nagyobb növekedést, ahol a kisgyermekes családok élnek.

Azonban az átlagot meghaladó bérleti díj növekedést csak a pesti belső kerületekben (V. VI. VII. VIII. és IX.) mutatott ki a KSH, a CSOK-ot pedig nem itt veszik fel a legtöbben.

A 2022. évi népszámláláskor hazánkban a lakások 12%-át nem használták, a használatban levő lakások közül 90%-ban a tulajdonosok laktak. Budapesten a tulajdonosi lakáshasználat ennél jóval kisebb volt. A pesti belvárosi kerületekben nem érte el a 70%-ot, s itt a lakott lakások közel harmadában éltek albérlők. Nagyon magas még az albérlők aránya az I. és a XIII. kerületben is. Mindössze 4 olyan kerületünk van, ahol a tulajdonosi lakáshasználat 90% feletti, s a bérlők aránya 10% alatti, ezek a XVI. XVII. XXII. és a XXIII. kerületek.

A hosszútávú bérlők között sok az egyetemeinken tanuló diák is, hiszen tavaly a KSH szerint nem érte el a 10%-ot a budapesti felsőoktatási intézményekben tanulók között a kollégiumban lakók aránya. 2023-ban 160.523 hallgatóból mindössze 15.639 lakott kollégiumban. Fontos tudnunk azt is, hogy a hallgatóink közül 21.892 külföldi volt.

Igazán örvendetes tény, hogy a Covid19 után jelentősen megnövekedett a turizmus Budapesten. Sőt minden szakértő szerint tovább is fog növekedni a következő években is. A növekvő piaci igényre válaszul nagyon sokan tértek át a hosszútávú lakáskiadásról a rövidtávú lakáskiadásra, azaz az airbnb-re. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ szerint 2023-ban egy év alatt közel harmadával, 32%-kal nőtt azon magán és egyéb szálláshelyek száma a fővárosban, amelyek fogadtak is vendéget. Az adataik szerint tavaly év végén Budapesten már közel 13.000 db szálláshely működött ezen a piacon, amelyet több mint 8.200 szolgáltató üzemeltetett, mintegy 26.000 szobával és összességében mintegy 58.000 férőhellyel, amik nagyrészt a pesti belvárosi kerületekben találhatók. Az adatszolgáltató szerint Budapesten az idegenforgalomnak jóval nagyobb arányát képezi az airbnb, mint bárhol máshol. Nálunk a vendégéjszakák több mint 40%-át a rövidtávra kiadott lakásokban töltik, ami messze a régiós fővárosok 28%-os átlaga felett van. 

A turizmus ágazatának bővülése jelentősen hozzájárul a város fejlődéséhez mind rövid, mind hosszú távon, de 

Ezért elkerülhetetlen az airbnb és az albérleti szabályozás korszerűsítése, ésszerűsítése a kormány részéről. Fontos lenne új kollégiumi férőhelyek létesítése is, de az építkezés azért időt vesz igénybe. 

A főváros részéről pedig sokat jelentene, ha legalább a meglevő önkormányzati lakásait mind kiadná, illetve kiadhatóvá tenné és a jelenleg üresen álló kollégiumát is levenné az értékesítendő ingatlanok listájáról, így ahelyett, hogy különféle emberek kifizetésére használná az abból befolyó pénzt Karácsony Gergely, inkább segítené a fővárosiakat – ha már kevesebb, mint 300 szavazattal megszavazták őt. Számos olyan lehetőség van az önkormányzat kezében, amivel ha akarnák, tudnák a budapesti fiatalok illetve lakhatási problémákkal élők helyzetét javítani. 

Most már lépni kellene, mert eddig öt éven át csak a terveken dolgoztak, mint látjuk, csekély eredménnyel.