Törvényi védelmet követelnek az 1956-os lyukas zászlónak.
Nyitókép: Fortepan
Varga János, egykori szabadságharcos, az 1956-os Magyarok Világszövetségének elnöke újabb nyílt levelet fogalmazott meg, melyet azok kaptak meg, akik korábban feliratkoztak a CitizenGo listájára.
Varga, mint egykori fegyveres ellenálló, és mint elítélt, leszögezte:
tiltakozik a lyukas magyar zászló politikai célú kisajátítása ellen.
Emlékezetes ugyanis, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke még október elején jelentette ki, hogy ezentúl az 1956-os lyukas zászló lesz pártja jelképe. Azonban erre nem várt reakció érkezett, ugyanis az 1945 utáni politikai elítélteket, üldözötteket és leszármazottaikat tömörítő szervezetek közül több is kijelentette, „a leghatározottabban tiltakoznak” Magyar bejelentése ellen. Köztük az 1956-os Magyarok Világszövetsége.
Ezt is ajánljuk a témában
„Az 1956-os forradalom első napján keletkezett jelkép pontosan a nemzeti szimbólumok kisajátítása elleni tiltakozás okán jött létre” – emlékeztettek a tiltakozást aláírók.
A Világszövetség elnöke azt írta, „a harcokban, a Corvin közben tevőlegesen részt vettem, tizenhat éves fejjel – amiért kaptam 13 év börtönt. Abból hat és fél évet lehúztam, betegen engedtek haza”.
Azt hiszem, ez engem feljogosít a tiltakozásra”
– húzta alá.
Varga János felidézte, hogy tisztán emlékszik arra, hogy 1956. október 23-án délután kezdődött Budapesten a felvonulás: „akkor lehetett először látni, ahogyan ki késsel, ki bicskával kivágja a nemzeti lobogó szívéből a gyűlölt Rákosi-címert. Ettől kezdve, és azóta is az ’56-os forradalom jelképévé vált”.
Majd azzal folytatta, „ennek a szimbólumnak a kisajátításához senkinek nincs jogosultsága, és ezt nem szabad megengedni.
Sürgessük az Országgyűlést, hogy október 23-ig fogadjanak el törvényt az 1956-os lyukas zászló védelmére!”
– hívta fel a CitizenGo-val közös petíciójukra a figyelmet. Közölték, hogy egy törvény megakadályozná a politikai és kereskedelmi visszaéléseket, és biztosítaná, hogy a zászló továbbra is a szabadság és a nemzeti összetartozás jelképe maradjon.
„Minden valamire való ember, aki szereti magyar hazáját, tiltakozni köteles, hogy senki ki ne sajátíthassa ’56 szellemiségét” – tette hozzá a Világszövetség elnöke.
Ezt is ajánljuk a témában
A Tisza Pártnak „az 56-os eseményekhez semmi kötődése vagy kapcsolata nincs” – szögezte le Égi Pál, az 56-os Szövetség országos elnöke.
Varga János felidézte, volt egy fogadalma az azóta eltávozott harcos- és vádlott-társával Wittner Máriával, hogy az elhunyt bajtársak koporsóját a gyászszertartáson lyukas zászlóval borítják be.
„Mikor beengedték a koporsót a földbe, akkor sohasem temettük vele a zászlót, hanem azt összehajtva szépen átadtuk a hozzátartozóknak, hogy tegyék el az utókornak, mint ereklyét… Ezt jelenti számunkra a zászló” – magyarázta.
„Kérem Önt, mint felelősségteljes polgárt, hogy fejezze ki tiltakozását Ön is a zászló kisajátítása miatt” – zárta gondolatait az egykori szabadságharcos.
Az író, újságíró Obersovszky Gyula Táncsics-díja is kalapács alá kerül.
A szovjet fővárosban írták meg azokat a cikkelyeket, amelyeket a román alkotmányba be kellett illeszteni.
Sommás üzenetet küldött a Tisza Párt elnökének a 91 éves egykori forradalmár.
A jelenlegi Ukrajnát az 1956-os magyar szabadságharcosokhoz hasonlítják. Ez kegyeletsértés, már-már blaszfémia.
A globális hatalmi rendszer szerint Ukrajna ma ugyanolyan szabadságharcot folytat az orosz birodalom ellen, mint amit annak idején a magyarság folytatott.
Brüsszelben hallani sem akartak erről.
Történelmi sikert értünk el a magyar elnökség időszaka alatt.
Schaller-Baross Ernő szégyennek nevezte, hogy a Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, néppárti politikusként lépett fel a vitában.
