Elképesztő változásoknak vagyunk szem- és fültanúi. E sorok írója például alig pár hónapja szembesült azzal, hogy a főváros mértani középpontjától pár utcányira nap mint nap Fülöp-szigetekiek tucatjai pattannak nyeregbe, száguldanak végig a Kőbányai úti kerékpársztrádán, hogy a később online megrendelt italokat, ételeket eljuttassák az éhező budapestieknek.
Mások azt tapasztalják, harmadik országbeliekkel, főképp filippínókkal utaznak együtt buszokon, vonatokon, akik különböző üzemekhez tartanak, hogy az ottani gyártósorok mellett beszálljanak a magyar bruttó hazai termék (GDP) és a külkereskedelmi mérleg növelésébe. Nem véletlen,
hogy egyre több helyen lehet olvasni, hallani a Magyarországra szisztematikusan, kontrolláltan bevándorló munkaerőről.
Ugyan a Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly közzétett állásfoglalása alapján a hazai üres álláshelyeket a magyar munkaerő-tartalék aktivizálásával, az álláskeresők és inaktívak bevonásával kellene betölteni, azonban napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a hazai munkaerő-tartalék kimerülő félben van – eközben a beruházások mértéke nemhogy csökkenne, a 2023-as év újabb rekordot hozott: 13 milliárd eurónyi beruházás érkezett Magyarországra, amihez 2 milliárd eurónyi készpénztámogatást biztosított a kormány –, s elkerülhetetlenné vált a munkaerőbevándorlás legalizálása.
A Tisztelt Ház decemberben hozott döntést a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és itt-tartózkodásáról. Ez kimondja, a magyarországi tartózkodás idegen állam polgára számára nem alapjog. Külföldi kizárólag a magyar állam által elfogadott célból, jogcímen, ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhat Magyarországon. A jogszabály kitér rá:
csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van. A vendégmunkások csupán korlátozott ideig tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot”.
Az itteni tartózkodás lehet rövid időtartamú – fél éven belül legfeljebb kilencven nap –, amelyhez főszabály szerint vízum szükséges, tartós, vagyis legalább kilencven-, legfeljebb száznyolcvannapos, valamint huzamos, ami főszabály szerint határozatlan idejű. Tartós tartózkodás jogcíme lehet vállalkozási, befektetési, vendégmunkás jogcím, illetve kérhető munkavállalási célból magasan képzett személyként vagy úgynevezett nemzeti kártyával, vagy egyéb okból, például tanulmányi, gyógykezelési vagy kiküldetési célból.