„A kétoldalú kereskedelem volumene tavaly átlépte a 216 millió dollárt, míg idei első negyedévben 20 százalékos emelkedést tudtunk felmutatni” – mondta lapunknak Tóth Titanilla. Hazánk és a Fülöp-szigetek 1973-ban vették fel a diplomáciai kapcsolatot, az 50. évfordulón a két ország politikai és gazdasági kapcsolatairól kérdeztük a nagykövetet.
A két ország pontosan a glóbusz két végén fekszik, távoli világok. A földrajzi távolság mellett a mentalitásbeli, kulturális, gazdasági, politikai meghatározottságok is nagyon különbözőek a magyartól?
Bár földrajzilag valóban távol helyezkedik el egymástól Magyarország és a Fülöp-szigetek, azonban számos hasonlóság is felfedezhető a két ország között. Mindkét nép számára fontos szerepet játszik a nemzeti identitástudat, a vallás és a keresztény gyökerekből eredő kulturális hagyományok. Az 500 éve még széttagoltan élő filippinek igazi története a spanyolokkal együtt megérkező katolicizmustól datálható, államalapításunkat mi is a kereszténység felvételétől, Szent István királyunk uralkodásától számítjuk. A politikai kultúra eltérő, ugyanakkor
a Fülöp-szigetek a legrégebbi demokrácia az ázsiai régióban, ami viharos történelme ellenére is mutatja elköteleződését a szabadság és a függetlenség iránt.
A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) alapító tagja, a szövetségen belül a második legnagyobb piaccal rendelkező szigetország jelenleg a régió leggyorsabban fejlődő gazdaságaként van rangsorolva, ahol jó lehetőségek kínálkoznak a magyar üzleti élet szereplői számára is.
Magyarország képviselőjeként milyen motivációkkal kezdte meg nagyköveti munkáját, és milyen képe alakult ki a Fülöp-szigetekről?
A Fülöp-szigetek 113 millió lakosú ország, több mint 7000 szigetből áll, amelyből körülbelül 800 lakott. A természeti szépségekben bővelkedő ország földrajzilag három fő területre tagolódik, melyek közül mindegyik sajátos kulturális hagyományokkal, kulináris különlegességekkel és a világon páratlan, elsősorban vízi élővilággal rendelkezik. Az emberek a mindennapi megélhetés terén különböző kihívásokkal néznek szembe, ráadásul a Fülöp-szigetek a klímaváltozás negatív hatásainak egyik leginkább kitett ország, gyakoriak a természeti katasztrófák, a szárazság, a tájfunok, a földrengések. Ennek ellenére a filippínók mindig mosolygósak, még nagy megpróbáltatások idején is meg tudják őrizni pozitív kisugárzásukat. A jókedvük pedig hamar átragad az idelátogató külföldiekre.
Nagykövetként a munkámat olyan területekre próbálom összpontosítani, amelyeknél hasonlóságokat, kapcsolódási pontokat találunk.
Ilyen például az agrárgazdaság és az élelmiszerbiztonság területe, ahol a kiváló magyar szakértelem nagyban hozzá tud járulni az ország fejlesztéséhez.
De mondhatnám a klímaváltozás elleni fellépést is a vízgazdálkodás, katasztrófavédelmi szaktudás és a hulladékgazdálkodás terén történő együttműködés által. Szintén kiemelt terület a felsőoktatás, hiszen hazánk kormánya évi 35 ösztöndíjat kínál filippin hallgatóknak a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramon keresztül. A sikeres programnak hála mára egy kiterjedt alumni hálózat is létrejött, az egykori diákok jó hírét viszik hazánknak.
A magyar diplomácia külgazdasági irányultságának évek óta meghatározó vetülete a „keleti nyitás”. Ebben milyen súlya van a Fülöp-szigetekkel való gazdasági kapcsolatainknak?
A keleti nyitás igazi sikertörténete a magyar gazdaságdiplomáciának. Az ázsiai országokkal folytatott együttműködés, a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok egyre fontosabb szerepet töltenek be Magyarország gazdaságában. A Fülöp-szigetek ennek a termékeny folyamatnak lehet egy következő fontos állomása, hiszen a nagykövetség 2016-os újranyitása óta dinamikusan bővülnek a kereskedelmi kapcsolatok, a potenciál pedig hatalmas. A 113 milliós, gyors gazdasági fejlődést mutató, egyre bővülő középosztállyal rendelkező ország
piacán jelentős igény mutatkozik a magas minőségű termékek és technológiák iránt, legyenek azok élelmiszerek, vízkezelő berendezések vagy digitális megoldások.
Melyek azok a magyar szektorok, amelyek a leginkább érdekeltek a Fülöp-szigetekkel való kereskedelmi kapcsolatok, a befektetések bővítésében?
A Magyarország és a Fülöp-szigetek közötti kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt években gyorsan növekednek, és a kétoldalú kereskedelem volumene tavaly átlépte a 216 millió dollárt, míg idén az első negyedévben máris 20 százalékos emelkedést tudtunk felmutatni. Biztos vagyok benne, hogy még bőven van lehetőség a további növekedésre ezen a téren is. A gazdasági kapcsolataink sarokköve a Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság, amely tavaly decemberben tartotta negyedik ülését. Ez lehetőséget kínált a kétoldalú gazdasági kapcsolataink teljes vertikumú áttekintésére és előmozdítására. További fontos eredmény, hogy az ülés margóján először került sor személyes részvételű üzleti fórumra, amelyen közel 100 filippin és magyar üzletember vett részt.
Magyarország jelenleg Európa egyik, ha nem a legvonzóbb beruházási célpontja, köszönhetően a befektetésbarát üzleti környezetnek,
mint az alacsony társasági adó, a kiszámítható gazdaságpolitika vagy az elérhető befektetési támogatások. Évről évre rekordot döntünk a hazánkba érkező külföldi befektetések számában. A Fülöp-szigetek ezekhez a növekvő számú beruházásokhoz elsősorban angolul jól beszélő, évtizedes hagyományokkal rendelkező, szorgalmas munkaerővel tud hozzájárulni. Reméljük, hogy hamarosan akár az első befektetők is megérkezhetnek hozzánk, nagykövetségünk külgazdasági részlege erre is kiemelt hangsúlyt fektet, csakúgy, mint a magyar cégek külföldi piacra lepésére.
Milyen szempontokból lehet érdekes egy közép-európai kis ország mint Magyarország a Fülöp-szigetek számára?
Fontos hangsúlyozni, hogy a Fülöp-szigetek mélyen vallásos ország, ahol a katolicizmus szorosan összeforrt a nemzeti identitással és szabadságtudattal. Ennek köszönhetően kiemelt figyelem övezte a 2020-as Eucharisztikus Világkongresszust és Ferenc pápa két magyarországi látogatását is a Fülöp-szigeteken. A Magyarországra irányuló erőteljes figyelem pedig lendületet adott a turisztikai kapcsolatoknak is, különösen a vallásturizmusnak. A Fülöp-szigetek egyre szélesebb középosztálya megengedhet magának egy hosszabb európai vakációt, és
szívesen kötik össze a fővárosunk történelmének, látnivalóinak, gasztronómiájának felfedezését magyar zarándokhelyek, templomok meglátogatásával.
A magyar rendezésű sportesemények is vonzzák a látogatókat, mint például az augusztusi Atlétikai Világbajnokság, ahol jelentős számú filippin delegáltra, szakértőre és szurkolóra számítunk.
Az oktatás, a kultúra, a tudományos és művészeti élet szereplői között milyen országok közötti kapcsolatok alakultak az elmúlt években?
Örömmel mondhatom, hogy a két ország közötti humán kapcsolatok virágzásnak indultak az elmúlt években. Az említett Stipendium Hungarikum ösztöndíjprogram mellett az oktatás területén számos egyéb sikeres projektet tudtunk megvalósítani magyar felsőoktatási intézmények közreműködésével. Ezek közül kiemelkedik a gödöllői székhelyű Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, melynek több eredményes kutatói együttműködése van filippin intézményekkel a haltenyésztés, zöldség- és rizskutatás vagy a vízi bivaly-tenyésztés területén. 2022 decemberében Magyarországra látogatott a filippin Tudományos és Technológiai Minisztérium delegációja a miniszterhelyettes vezetésével, amely során a Tudományos és Technológiai Vegyes Bizottság ülése mellett
a filippin delegációt lenyűgözték a magyar kvantumtechnológiai kutatási eredmények.
A kultúra területén pedig egy közelmúltbéli sikerről is be tudok számolni, hiszen a Petőfi bicentenárium alkalmából először kerültek kiadásra magyar költők versei egy versantológiában. A Petőfi Irodalmi Múzeum egy helyi egyetemi együttműködésének köszönhetően immáron 6 helyi nyelvjárásban olvashat 20 magyar verset a költészet iránt fogékony filippin közönség.
A csendes-óceáni térségben nincs háború, de a geopolitikai helyzet feszült: az emelkedő Kína befolyásnövekedését több régiós állam, így Japán, Dél-Korea, Tajvan mellett a Fülöp-szigetek is fenyegetésnek érzi. Lehet érezni ezt a veszélyeztetettséget, a status quo féltését ott?
A szinte pontosan egy évvel ezelőtt megválasztott elnök, Ferdinand Marcos Jr. külpolitikai szerepvállalása és aktivitása jelentős, hiszen számos külföldi utat, nemzetközi találkozót bonyolított le első hivatali évében. Ezek között volt egy pekingi és egy washingtoni látogatás is, ami jól szemlélteti a Fülöp-szigetek el nem kötelezett, szuverén külpolitikáját a két nagyhatalom között. A Fülöp-szigetek igyekszik megőrizni és kihasználni egyedi geostratégiai helyzetét, és
a „mindenki barátja, senki ellensége” mottó jegyében a kölcsönös előnyökre épülő együttműködésekre helyezi a hangsúlyt.
Emellett azt is fontos látnunk, hogy az orosz-ukrán háború kapcsán a Fülöp-szigetek hazánkhoz hasonlóan békepárti hangot ütött meg, kiemelve a háború tragikus emberi oldala mellett az egész világra kiható negatív gazdasági hatásait. Az érezhető háborús inflációt a kormány intézkedései csak lassan tudják csillapítani, de stabil intézkedésekkel igyekeznek védeni a gazdaságot.
Kína azonban megkerülhetetlen piac, a vele való kereskedés, a gazdasági kapcsolatok megtartása kulcsfontosságú mind az európai, mind a csendes-óceáni államok számára. Miként próbál a Fülöp-szigetek ebben a kényes gazdasági versenyben egyensúlyozni?
Kína az ország legfontosabb kereskedelmi és befektetési partnere, ugyanakkor Amerika szerepe sem elhanyagolható már csak a történelmi szálak miatt sem, főként a technológia és a szolgáltatások területén.
A Fülöp-szigetek első számú célja, hogy stabilan megőrizze az elmúlt évek magas, 6 százalék feletti gazdasági növekedését,
erre pedig akkor van a legjobb esélye, ha nem köteleződik el gazdaságilag egyetlen irányba sem ebben a turbulens világpolitikai időszakban, hanem minél több világgazdasági szereplővel hoz létre partneri kapcsolatokat. Ennek érdekében az ország jó együttműködést alakított ki az Ázsiai Fejlesztési Bankkal is, amely számos jelentős beruházás, infrastrukturális projekt mögött állt az elmúlt években. Marcos elnök azonban még inkább tudatában van annak, mint elődjei, hogy milyen fontos a gazdasági önállóság megőrzése, ezért előkészítés alatt áll egy közel 4,5 milliárd dolláros állami befektetési alap felállítása. Ez lesz az ország első szuverén befektetési alapja, amelynek célja a gazdasági fejlődés további előmozdítása stratégiai és jövedelmező befektetések támogatása által kulcsfontosságú ágazatokban.
A bilaterális kapcsolat 50 éve alatt mely stációk voltak a hullámvölgyek, illetve mely időszakok a kiemelkedő idők, és milyen okokból?
Szerencsére hullámvölgyekről nem tudok beszámolni. Magyarország manilai nagykövetségének 2016-ban történt újranyitása óta inkább egy exponenciális növekedés az, amit a mindennapokban is láthatunk, tapasztalhatunk több téren is. Ma a magyar-filippin kapcsolatok legizgalmasabb időszakát éljük, a már említett kormányzati találkozók, a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok miatt. 2023 okot ad a barátság még szorosabbá tételére is, hiszen
idén ünnepeljük a Magyarország és a Fülöp-szigetek közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulóját, ami egy jelentős mérföldkő.
Kollégámmal, Frank Cimafranka nagykövettel mi is igyekszünk közös, manilai és budapesti helyszíneken megvalósuló kiemelt programokkal megemlékezni az elmúlt fél évszázadról. Az emlékévet már most kiemelt érdeklődés övezi a Fülöp-szigeteken, melyet legutóbb irodalmi, sportdiplomáciai és üzleti rendezvényeink során is nagy örömmel tapasztaltam.
--
Nyitókép és képek: Tóth Titanilla, Magyarország manilai nagykövete (forrás: Magyarország manilai nagykövetsége)
Születésnapi üzenetében többek között kiemelte, hogy országa „támogatja az orosz nép igazságos küzdelmét a nemzeti szuverenitás, területi integritás és biztonsági érdekek védelméért”.
Szijjártó Péter az Arab-öböl térségében folytatott tárgyalásain azt is elárulta, miből profitál sokat Magyarország.
Bryan Leib külpolitikai elemző rántotta le a leplet a diplomata személyéről.
Elillan az értelmes, józan érvelés lehetősége, ha magukra hagyjuk az új generációt az érzelmei kavalkádjában. Máthé Zsuzsa írása.
Hívjatok/írjatok, ha kell valaki, akivel beszélgetnétek.
Gulyás Gergely a kormányinfón arra is kitért, hogy a kormány a jövőben is csak akkor támogat uniós szankciós döntéseket, ha azok nem sértik a magyar érdekeket.
A Tisza-vezér és a sajtó kapcsolata cseppet sem mondható harmónikusnak. Magyar Péter színre lépése óta rendre fenyegeti és súlyos jelzőkkel illeti az újságírókat. Van, akiket egyenesen a Dunába lökne.
Harald Vilimsky szerint az EPP célja, hogy hatalomra juttassa Magyar Pétert, aki a brüsszeli elit mesterséges figurája.
