A vármegyei reformok után októbertől Budapest is csatlakozik az új ügyeleti rendszerhez.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Mint korábban megírtuk, Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója szeptember közepén jelentették be, hogy
a vármegyei reformok után októbertől Budapest is csatlakozik az új ügyeleti rendszerhez,
amelyért immár a mentőszolgálat a felelős.
Az egészségügyi államtitkár arról számolt be, hogy október elsejétől a fővárosban
Hétköznap délután 4 órától este 10 óráig, hétvégén és ünnepnapokon pedig reggel 8 óra és délután 2 óra között a körzetekben dolgozó háziorvosok fogadják a betegeket az ügyeleti pontokon, azután a mentők biztosítják a sürgősségi ügyeletet, ahol az orvosok mellett egyetemi végzettségű ápolók, mentőápolók, mentőtisztek is fontos szerepet kapnak.
Budapesten jellemzően 8 és 12, valamint 16 és 20 óra között rendelnek a háziorvosok. Takács Péter azt is kijelentette, nincs szándék arra, hogy a rendelési időhöz hozzányúljanak.
Október 1-jétől Budapesten is – ahogy már a vármegyékben – az alapellátási ügyeleti rendszer egységesen a 1830-as központi számon lesz elérhető.
Ezt is ajánljuk a témában
Október 1-től a fővárosban is életbe lép a vidéken már tavaly óta működő új orvosi ügyeleti rendszer. Ennek lényege, hogy hétköznap délutánonként négy óra után másnap reggel nyolcig a kijelölt ügyeleti helyeken lehet orvoshoz fordulni.
Az Index összeállításában emlékeztetett, az új ügyeleti ellátási rendszer 2023. február 1-jén indult el fokozatosan az országban, idén február 1-jén csatlakozott Pest vármegye is. Az Országos Mentőszolgálat főigazgatója a lapnak korábban azt nyilatkozta, először 2021 első felében vetődött fel, melyek azok a problémák az egészségügyben, amelyekre a koronavírus-járvány rávilágított – az egyik ilyen az ügyeleti rendszer hiányosságai voltak. Ezért Pintér Sándor belügyminiszter utasítására 2022 nyarára új koncepció született, amelyet az egészségügyi államtitkárság, az orvos szakmai kollégiumok országos vezetői, az Országos Kórházi Főigazgatóság és az Országos Mentőszolgálat közösen készítettek.
Felidézték, hogy Csató Gábor már tavaly februárban és idén áprilisban is beszélt a lapnak az új rendszerről és a vármegyei tapasztalatokról, melyben arra is felhívta a figyelmet, hogy
Budapesten az ügyeleti ellátás eddigi működése bőven hagyott kívánnivalót az ország más részeihez képest,
ugyanakkor az új rendszer kialakításához számos szempontot figyelembe kell venni. Felmérték többek között, hogy a teljes budapesti lefedettség érdekében hol érdemes kialakítani az ügyeleti pontokat, amelyeket tömegközlekedéssel 30-60 percen belül és gépjárművel 15-30 percen belül el lehet érni.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Országos Mentőszolgálat főigazgatója szerint 2024 február végéig Budapest kivételével az egész ország ügyeleti rendszerét át tudják venni. Szerinte aki nem ért egyet az átalakítással, az a betegekkel és a betegellátással megy szembe.
Csató Gábor most elmondta, hogy Pest vármegye csatlakozása az új rendszerhez egyben előkészítése is volt a budapesti átállásnak, hiszen az ingázások miatt az agglomeráció és a főváros lényegében összenőtt.
Az új alapellátási ügyeleti rendszernek azonban éppen az az egyik előnye, hogy eltűnnek a megye-, kerület- és városhatárok:
amennyiben szükséges, a beteget arra az ellátóhelyre irányítják, amely hozzá a legközelebb van. Például, ha egy győri éppen Budapesten tartózkodik, és ügyeleti időben ellátásra szorul, akkor azt a fővárosban is megkaphatja. Vagyis nem a lakcímkártya alapján döntenek a betegek ellátásáról – hangsúlyozta az OMSZ főigazgatója.
Csató Gábor kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy
a 1830-as számon a legfrissebb vármegyei adatok alapján az átlagos várakozás 49,68 másodperc.
„A Pest vármegyei átállás után volt egy terheléses hívásidőszak, amikor nagyon rövid idő alatt nagyon sok hívás érkezett be, de az irányítószám megadása előtt bontották a vonalat. Fel vagyunk készülve hasonlóra most is, a budapesti átállás miatt bővítettük a kapacitásainkat. Természetesen mindenkinek segítünk, de ezúton is azt kérjük, hogy csak akkor hívják a 1830-as számot, ha valóban ügyeleti panaszuk van. Ha csak azért hívnak minket, hogy kipróbálják, működik-e a szám, akkor azzal másokat akadályoznak” – magyarázta.
Az OMSZ főigazgatója azt is leszögezte,
ha valakinek életveszélyre utaló panaszai lennének vagy egészségügyi vészhelyzet állna elő, akkor továbbra is a 112-es hívószámon tegyen bejelentést”.
Rámutatott, hogy az Országos Mentőszolgálat honlapján is elérhető és letölthető az a gyakorlatias tájékoztató, amely azt tisztázza, hogy különféle egészségügyi problémák esetében melyik ellátási formát kell igénybe venni.
Csató Gábor kitért arra is, hogy az ügyeleti gyermekellátás szintén a 1830-as központi számon keresztül érhető el, és a hívásfogadó tudja megmondani, hogy adott helyzetben mi a legjobb megoldás, például a három speciális budapesti gyermekellátóhely közül melyik van legközelebb.
Ezt is ajánljuk a témában
„Hivatás az életért!” Ez az OMSZ mottója, amelyet minden, a szolgálat kötelékébe tartozó bajtárs magáénak érez. Ki alkalmas a mentő hivatásra? Milyen múltra tekint vissza idehaza a légimentés, illetve kik és mi módon működtek közre a három hónapos csecsemő újraélesztésében? Többek között ezekről kérdeztük Constantinovits Miklós mentőorvost. Interjú
A főigazgató az Indexnek megmutatta, hogy olyan informatikai infrastruktúra segíti a mentőszolgálatot, amellyel
valós időben, percről percre tudják nyomon követni az ügyeleti rendszer adatait.
Az eddigi csaknem 900 ezer ügyeleti eset 93,19 százaléka kisebb, enyhe vagy közepes egészségkárosodással kapcsolatos megkeresés volt. Ezeknél nem is volt szükség érdemi orvosi beavatkozásra.
Az új rendszer további előnye, hogy sikerül szétválasztani az ügyeleti eseteket azoktól, amikor valóban mentőre van szükség. Korábban számos esetben előfordult, ha a beteg nem tudta elérni az ügyeletet, akkor a mentőket hívta – idézte fel Csató Gábor.
„Mi kimentünk, elláttuk, de ugye arról a mentőautóról van szó, aminek balesethez, szüléshez vagy például szívinfarktushoz is ki kell mennie. Márpedig egyszerre két helyen nem tud lenni. Ezért fontos, hogy a kapacitásokat megfelelően használjuk” – hangsúlyozta a főigazgató.
Miért nem egyeztetett a főváros másokkal is?
Az egykori főpolgármester elismerte, hogy jelenleg patthelyzet van a fővárosban, majd azt is kijelentette, hogy ha választani kellene Karácsony és Vitézy között, akkor Karácsonyra szavazna.
A Tisza Párt képviselőinek szavazatai kellettek ahhoz, hogy a fővárosban megráduljon a parkolás, Magyar Péter embereinek azonban a szerdai közgyűlésen semmilyen gondolatuk nem volt arról, mit kellene kezdeni az egyre rosszabb droghelyzettel a fővárosban. A Mandinernek Radics Béla fideszes képviselő mesélt az esetről.
Nem voltak túl közlékenyek Magyar Péter képviselői a budapesti Városházán.
Hatvanpuszta és Felcsút pedig egy-egy kiemelt egyéni szavazókörzet legyen, mert a tekintély adja a nemzet tartását a békerezsiharcban.
A nemrég egy dallal a kormánynak üzenő Bródy János is ott van a díjazottak között.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
