Magyarok millióit érinti az októberben induló rendszer – ez mindent megváltoztat

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay

Mint korábban megírtuk, Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója szeptember közepén jelentették be, hogy 

amelyért immár a mentőszolgálat a felelős.

Az egészségügyi államtitkár arról számolt be, hogy október elsejétől a fővárosban

• 15 helyszínen lesznek ellátóhelyek,
• három speciális gyermekellátóhely (a Heim Pál gyermekkórház, a Szent János kórház és a XIII. kerület Révész utcai rendelő),
• és 14 mobil ügyeleti egység is működni fog, amelyek, ha szükséges, kimennek a beteghez, hogy otthonában kaphassa meg az ellátást.

Hétköznap délután 4 órától este 10 óráig, hétvégén és ünnepnapokon pedig reggel 8 óra és délután 2 óra között a körzetekben dolgozó háziorvosok fogadják a betegeket az ügyeleti pontokon, azután a mentők biztosítják a sürgősségi ügyeletet, ahol az orvosok mellett egyetemi végzettségű ápolók, mentőápolók, mentőtisztek is fontos szerepet kapnak.

Budapesten jellemzően 8 és 12, valamint 16 és 20 óra között rendelnek a háziorvosok. Takács Péter azt is kijelentette, nincs szándék arra, hogy a rendelési időhöz hozzányúljanak.

Az Index összeállításában emlékeztetett, az új ügyeleti ellátási rendszer 2023. február 1-jén indult el fokozatosan az országban, idén február 1-jén csatlakozott Pest vármegye is. Az Országos Mentőszolgálat főigazgatója a lapnak korábban azt nyilatkozta, először 2021 első felében vetődött fel, melyek azok a problémák az egészségügyben, amelyekre a koronavírus-járvány rávilágított – az egyik ilyen az ügyeleti rendszer hiányosságai voltak. Ezért Pintér Sándor belügyminiszter utasítására 2022 nyarára új koncepció született, amelyet az egészségügyi államtitkárság, az orvos szakmai kollégiumok országos vezetői, az Országos Kórházi Főigazgatóság és az Országos Mentőszolgálat közösen készítettek.

Felidézték, hogy Csató Gábor már tavaly februárban és idén áprilisban is beszélt a lapnak az új rendszerről és a vármegyei tapasztalatokról, melyben arra is felhívta a figyelmet, hogy 

 ugyanakkor az új rendszer kialakításához számos szempontot figyelembe kell venni. Felmérték többek között, hogy a teljes budapesti lefedettség érdekében hol érdemes kialakítani az ügyeleti pontokat, amelyeket tömegközlekedéssel 30-60 percen belül és gépjárművel 15-30 percen belül el lehet érni.

Előny a határok eltűnése

Csató Gábor most elmondta, hogy Pest vármegye csatlakozása az új rendszerhez egyben előkészítése is volt a budapesti átállásnak, hiszen az ingázások miatt az agglomeráció és a főváros lényegében összenőtt. 

amennyiben szükséges, a beteget arra az ellátóhelyre irányítják, amely hozzá a legközelebb van. Például, ha egy győri éppen Budapesten tartózkodik, és ügyeleti időben ellátásra szorul, akkor azt a fővárosban is megkaphatja. Vagyis nem a lakcímkártya alapján döntenek a betegek ellátásáról – hangsúlyozta az OMSZ főigazgatója.

Csató Gábor kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy 

„A Pest vármegyei átállás után volt egy terheléses hívásidőszak, amikor nagyon rövid idő alatt nagyon sok hívás érkezett be, de az irányítószám megadása előtt bontották a vonalat. Fel vagyunk készülve hasonlóra most is, a budapesti átállás miatt bővítettük a kapacitásainkat. Természetesen mindenkinek segítünk, de ezúton is azt kérjük, hogy csak akkor hívják a 1830-as számot, ha valóban ügyeleti panaszuk van. Ha csak azért hívnak minket, hogy kipróbálják, működik-e a szám, akkor azzal másokat akadályoznak” – magyarázta.

Fontos a kapacitások megfelelő kihasználása

Az OMSZ főigazgatója azt is leszögezte, 

Rámutatott, hogy az Országos Mentőszolgálat honlapján is elérhető és letölthető az a gyakorlatias tájékoztató, amely azt tisztázza, hogy különféle egészségügyi problémák esetében melyik ellátási formát kell igénybe venni.

Csató Gábor kitért arra is, hogy az ügyeleti gyermekellátás szintén a 1830-as központi számon keresztül érhető el, és a hívásfogadó tudja megmondani, hogy adott helyzetben mi a legjobb megoldás, például a három speciális budapesti gyermekellátóhely közül melyik van legközelebb.

A főigazgató az Indexnek megmutatta, hogy olyan informatikai infrastruktúra segíti a mentőszolgálatot, amellyel 

Az eddigi csaknem 900 ezer ügyeleti eset 93,19 százaléka kisebb, enyhe vagy közepes egészségkárosodással kapcsolatos megkeresés volt. Ezeknél nem is volt szükség érdemi orvosi beavatkozásra.

Az új rendszer további előnye, hogy sikerül szétválasztani az ügyeleti eseteket azoktól, amikor valóban mentőre van szükség. Korábban számos esetben előfordult, ha a beteg nem tudta elérni az ügyeletet, akkor a mentőket hívta – idézte fel Csató Gábor.

„Mi kimentünk, elláttuk, de ugye arról a mentőautóról van szó, aminek balesethez, szüléshez vagy például szívinfarktushoz is ki kell mennie. Márpedig egyszerre két helyen nem tud lenni. Ezért fontos, hogy a kapacitásokat megfelelően használjuk” – hangsúlyozta a főigazgató.