Mit tud az új ügyeleti rendszer?
Október 1-jén Budapesten is elindult a vármegyékben már működő ügyeleti rendszer. A tapasztalatokról és kritikákról Csató Gábort, az Országos Mentőszolgálat főigazgatóját kérdeztük.
Az Országos Mentőszolgálat főigazgatója szerint 2024 február végéig Budapest kivételével az egész ország ügyeleti rendszerét át tudják venni. Szerinte aki nem ért egyet az átalakítással, az a betegekkel és a betegellátással megy szembe.
„Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) néhány éve indította el az Élet Mentő Pont kezdeményezést. A célunk az volt, hogy a lakosságot is bevonjuk az életmentésbe. Nagyon sok cég, civil szervezet, étterem, sporthelyszín és kulturális központ csatlakozott,, így az országosan már több mint 30 helyen működnek életmentő pontok” – mondta el a Mandinernek Csató Gábor. Az OMSZ főigazgatója hozzátette, ez nemcsak az eszközről szól.
„Így, ha a tatai kastély körül történne valakivel baleset vagy összeesne a sétányon, akkor a kastélyból ki lehetne vinni a defibrillátort, és addig, amíg a mentősök nem érkeznek meg, el lehetne kezdeni az újraélesztést, így növelhető az életben maradás esélye” – hozta fel példaként a főigazgató. „Egy rosszindulatú szívritmuszavarnál ugyanis percenként tíz százalékkal csökken az esélye annak, hogy visszajön a normál szívritmus, és megmenthető a beteg. Ezért is hívtuk életre ezt a hálózatot, hogy minél több ilyen tragédia elkerülhető legyen” – ismertette.
Csató Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy 2023-ban „egy újabb nagy hullám” vette kezdetét. A múlt héten Debrecenben csatlakozott az Élet Mentő Pont-hálózathoz több intézmény és civil szervezet. Míg április 18-án, a műemlékvédelmi világnapon, a tatai Esterházy-kastély falai között vette át Oláh Zsanett, a NÖF ügyvezető igazgatója az Élet Mentő Pontok minősítést igazoló okleveleket, így a budapesti központ mellett 11 műemléképület – többek között a bajnai Sándor-Metternich-kastély, a dégi Festetics-kastély, a füzérradványi Károlyi-kastély vagy a tatai Esterházy-kastély – csatlakozott a hálózathoz.
A főigazgató adott arra vonatkozóan is néhány tanácsot, hogy miként lássunk neki az életmentésnek, ha olyan helyzetbe kerülünk. „Legelőször is győződjünk meg róla, hogy biztonságban vagyunk, nem fenyeget minket semmilyen veszély: nem dől ránk újraélesztés közben egy fa vagy nem jut el minket egy autó. Ezután
mindenképp hívjunk segítséget, mert egy ilyen helyzetben több segítségnyújtóra is szükség lehet.
Majd miután tárcsáztuk a 112-es hívószámot, kövessük a mentősök utasításait, akik segíteni fognak abban, hogy hogy vizsgáljuk meg a bajbajutottat, hogy derítsük ki, hogy van-e keringése, illetve abban is instruálnak minket szükség esetén, hogy miként használjuk a defibrillátort. A hívóféllel pedig mindaddig vonalban maradunk, amíg a mentősegység nem érkezik meg a helyszínre” – sorolta Csató Gábor.
Az OMSZ vezetője hozzátette, hogy a minél gyorsabb és hatékonyabb segítségnyújtást egy ÉletMentő App is segíti, amellyel meg tudjuk többek között a mentősöknek adni a pontos helyzetünket, de szó szerint életmentő tippeket is olvashatunk, és azt is megnézhetjük az úgynevezett defibrillátor-térképen, hogy mind idehaza, mind Ausztriában, mind Csehországban, a jövőben pedig Szlovákiában is hol találhatunk életmentő készülékeket.
A beszélgetés során elhangzott, hogy néhány évvel ezelőtt az Irie Maffia zenekar tagjaival közösen a Wake Up! kampányban több középiskolába is eljutottak, és megismertették a fiatalokkal az újraélesztés lépéseit. De nemrég a tankerületekkel együttműködve a hetedik évfolyamos diákok is kaptak egy átfogó képzést, amit a jövőben szeretnének folytatni. Jelenleg is zajlanak az egyeztetések arról az egészségügyi és a közoktatási államtitkárságokkal, hogy
Ezt egy svájci alapból elnyert összeg is elősegítheti majd. „A cél, hogy életmentésre képes felnőtteket neveljünk” – húzta alá Csató Gábor.
Az ügyeleti rendszer kapcsán az OMSZ főigazgatója leszögezte, hogy
„az elmúlt 75 évben is a betegek segítése volt a célunk, és az új ügyeleti alapellátási rendszert is ezért hoztuk létre.
Aki ezzel nem ért egyet, az a betegekkel és a betegellátással szembemegy. De a kezdeti ellenállás és nyomásgyakorlás ellenére folyamatosan csatlakoznak az ügyeleti rendszerhez a házi orvosok. Így lehet tervezni a következő időszakot is”.
Mint ismert, februárban Hajdú-Bihar vármegye, márciustól Szabolcs-Szatmár-Bereg- és Győr-Moson-Sopron vármegye, áprilistól Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye csatlakozott, és májustól Komárom-Esztergom és Békés vármegye is az új rendszer része lesz. „De a további csatlakozási ütemtervet is előkészítettük. Itt a beérkező eszközöknek és eszközellátottságnak a függvénye a csatlakozási ütem, de már most látható, hogy
2024 február végéig Budapest kivételével az egész ország ügyeleti rendszerét át tudjuk venni”
– szögezte le Csató. Ehhez hozzáfűzte, hogy az egységes 1830-as segélyhívószám is megkönnyíti a segítségkérést, amely a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a központban lévő munkatársak egy protokoll alapján kikérdezik a hívófelet a panaszairól, amely alapján eldöntik, hogy mire van pontosan szüksége: további tanácsokra, háziorvosi- vagy szakorvosi ellátásra, legsúlyosabb esetben arra, hogy azonnal elinduljanak hozzá a mentőegységek – hangsúlyozta az Országos Mentőszolgálat főigazgatója lapunknak.
Nyitókép: Ficsor Márton/Mandiner