A pontos időpontot lehetetlen előrejelezni, de felkészülni lehetséges.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Peter Steffen / DPA / AFP
„Utoljára 1956-ban, Dunaharasztiban volt ötösnél nagyobb erősségű földrengés hazánkban. Kalmár Dániel szeizmológus szerint 50-70 évente fordulhat elő Magyarországon egy-egy ilyen erejű földmozgás, ám a pontos időpontot lehetetlen előrejelezni, de felkészülni lehetséges” – írja a likebalaton.hu, amely megszólaltatta Kalmár Dánielt, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium vezető kutatóját.
Magyarország egy közepesen aktív zónában van: a földrengésveszély mértéke átmenetet képez a szeizmikusan aktív mediterrán térség és a tektonikailag stabil Kelet-európai platform között – derül ki a cikkből.
Sokan emlékeznek még az 1985-ös berhidai epicentrumú, 4,9-es magnitúdójú, 7-es maximális intenzitású földrengésre, amely számos épületben okozott kárt. A szeizmológus szerint ezzel összemérhető földmozgás volt Oroszlányban 2011-ben, Tenken 2013-ban, és a tavaly nyári szarvasi is ezt a magnitúdót közelítette. A különbség az, hogy a berhidai a felszínhez igen közel pattant ki, így az általa okozott károk is nagyobbak voltak. A berhidaihoz hasonló rengések 5-10 év közötti gyakorisággal fordulnak elő hazánkban, az 1956-os, két emberi életet is követelő, Dunaharaszti központú, 5,6-os magnitúdójú földrengéshez mérhető eseményekre pedig 50-70 évente lehet számítani – teszik hozzá.
Ez alapján azt is mondhatnánk, hogy lassan aktuális lesz egy nagyobb rengés Magyarországon, de ennek pontos idejét lehetetlen megbecsülni.
Hazánkban egyébként a Komárom-Oroszlány-Berhida vonalon pattan ki a legtöbb földrengés, ilyen terület az ország keleti határán húzódó Érmellék, valamint Eger környéke is, zárul a cikk.
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
A rengés Japánban és Kínában is érezhető volt.
A rengést több környező településen is érezték.
A Katasztrófavédelemhez nem érkezett bejelentés károkról.
A romániai földmozgás annyira erős volt, hogy a magyar oldalon, több szabolcsi településen is érzékelték.
Több épület összedőlt, ketten a romok alatt rekedhettek.
A CashTalk legfrissebb részében Szalai Piroska és Hoppál Hunor beszélgetnek a magyar családtámogatási rendszer 2010 utáni átalakulásáról.
Több mint 800 milliárd eurót követel Ukrajna Európától – a nemzeti petícióban erről is véleményt mondhatnak a magyar emberek.
