Hernádi Zsolt azután, hogy Ukrajna is jóváhagyta a szankciós kiskaput: a magyar és a szlovák politika kiváló munkát végzett

Nyitókép: Kisbenedek Attila / AFP

Az orosz és ukrán üzleti partnereink is abban érdekeltek, hogy a szállítás hosszú távon fennmaradjon – nyilatkozta az Indexnek Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azzal kapcsolatban, hogy több hónapnyi bizonytalanság után szeptember 9-én sikerült megállapodni arról, hogy a Barátság vezetéken keresztül biztosítva lesz az Oroszországból történő kőolajszállítás.

Hernádi Zsolt szerint az orosz és az ukrán üzleti partnereknek is érdekük, hogy ez a szállítás hosszú távon fennmaradjon, 

A MOL-vezér felidézte: az orosz Lukoil leánycége, a Litasco – amely a magyarokkal szerződésben volt – már júliusban leállította a szállítást amiatt, mert félt, az ukránok ráteszik a kezüket a szállítmányokra, és sok millió dolláros vita kezdődik emiatt. A Mol vészmegoldásként akkor másokhoz fordult, és a hazai stratégiai készlethez is hozzá kellett nyúlni, ám „az olajkereskedelem ad hoc módon nem tud működni”, hosszú távú megoldásra volt szükség.

Hogy mekkora kockázatot jelent egy háborúzó ország területén „áthordani” az olajat, arról azt mondta, nyilván ezt a kockázatot eddig az orosz szállítók viselték, de most ezt „vállalni kell”. 

Hernádi elmondta: 

„És az Európai Unióban is értik azt, hogy középtávon Magyarországnak és Szlovákiának nincs más reális lehetősége, mint a keleti szállítási útvonal, ezért is kapott szankciós mentességet” – tette hozzá.

A mi felelősségünk, hogy megfelelve minden jogszabálynak biztosítsuk az energiaellátás zavartalan működését – magyarázta. Szerinte 

Reagált azon szakértői véleményekre is, amelyek szerint a Mol kiválthatná az orosz olajat, ha akarná, csak épp drágábban.

„A mi finomítónk technológiáját az orosz kőolajmixre alakították ki. Ez a technikai optimum. Minden más kőolajat rosszabb hatékonysággal és drágábban tudunk feldolgozni. Egyébként az orosz kőolaj, az uráli mindig is olcsóbb volt a Brentnél, mert nehezebb és költségesebb a finomítása. Nem nagyon van más technikai választásunk – egyelőre.”

A horvát kapcsolatról is beszélt, azt mondta, a kapacitással kapcsolatban sok a bizonytalanság, mert bár a déli szomszéd állítja, el tudja látni technikailag Magyarországot és Szlovákiát is, ezt a kapacitást még soha nem próbálták ki a horvátok, az ígért kapacitásbővítő beruházást pedig nem valósították meg.

„Pár órás tesztek eredményeit szorozzák fel és abból feltételezik az egész éves teljesítményt” – említette. „Egész más feladat elkészíteni egy rántottát négy tojásból hétvégén a családnak, vagy rántottát készíteni egy hadseregnek az év minden napján” – hozta fel példaként.

A Barátság vezetékkel tehát hosszú távon számolnak, hiányától viszont nem is Magyarország, hanem Csehország szenvedne elsősorban, amely a diverzifikációval 10 év hátrányban van, most az olasz vonalra „álltak rá”, ráadásul kulcsvállalata nincs is nemzeti kézben, a lengyelek irányítanak ott.

***