Ez volt a Jobbik tündöklése és bukása – az 1 százalék alá

Fotó: Wikipedia

Hosszú és kanyargós utat tett meg a Jobbik a mostani 1 százalék alatti eredményig és a hétvégi, újabb névváltoztatásig.

Szombati a hír, hogy a Jobbik ismét nevet módosít – most éppen visszaváltoztat. Ismét Jobbik Magyarországért Mozgalom ugyanis a szebb napokat megélt párt neve.

Tudták, hogy a Jobbik aktuális elnöke egy bizonyos Adorján Béla? Ő közölte most a nagy bejelentést:

„Újra Jobbik Magyarországért Mozgalom néven folytatjuk tovább munkánkat! A Jobbik pénteken megtartotta a 34. kongresszusát, melyen a küldöttek megszavazták a párt korábbi nevéhez való visszatérését, ezzel kifejezve azon szándékukat, hogy legfontosabb célunk, és közösségünk egyetlen kijelölt útja a nemzeti érdekképviselet. Az, hogy újra Jobbik Magyarországért Mozgalom néven folytatjuk tovább munkánkat, azt jelenti, hogy a konzervatív értékrendre alapozva, az alapvető emberi méltóság megteremtését tekintjük feladatunknak minden magyar ember számára. A Jobbik régi-új nevével szeretnénk jelezni, hogy a társadalmunkat érintő valós problémák, azok felkarolása és képviselete a legfontosabb pártunk tagsága számára. Mozgalmi jelleggel, alulról építkezve politizálunk újra, az emberekkel szövetségben, közösen megoldást keresve a problémáikra.”

Minderre azok után került sor, hogy az egykor igen népszerű mozgalom az idei európai parlamenti választáson 1 százalékos eredményt sem ért el: 45 ezer szavazatot, a voksok 0,99 százalékát szerezte meg a Jobbik, akkor még Gyöngyösi Márton vezetésével.

A Jobbikot két évig vezető korábbi EP-képviselő „Jobbik-Konzervatívok” névre keresztelte át a pártot, de a névváltoztatás nem jött be, a politikus a teljes eljelentéktelenedésbe vezette a Jobbikot.

Tíz év emelkedés

De honnan is indult a történet? Nos, éppen 25 évvel ezelőtt kezdődött: 1999-ben alapították meg egyetemisták a Jobboldali Ifjúsági Közösséget, amely néhány év után, 2003-ban párttá alakult, már a Jobbik nevet használva. Alapításakor

2003-as párttá alakulásuk idején már kiesett a parlamentből a nemzeti radikalizmus addigi ereje, a MIÉP, és sokan látták a Jobbikban ezen ideológia új, fiatalosabb, új nemzedékre koncentráló szervezetét.

Az elmúlt húsz év a Jobbik fokozatos megerősödéséről, majd a csúcspontot jelentő évek után a megállíthatatlan összezsugorodásáról szólt. Fénykorukban erősen befolyásolták a magyar belpolitikát, kihatva mind a Fidesz, mind a baloldali-liberális pártok politikájára, kommunikációjára.

2003-tól a karácsonyi köztéri keresztállításokkal kerültek be a hírekbe. 2004-ben bojkottálták az európai parlamenti választást, az EU-csatlakozás és a globalista politikák elleni tiltakozásul. Ezt követően az árpádsávok népszerűsítésével építették imázsukat a jobboldalon.

2006-ban a Jobbik összefogott a MIÉP-pel, Harmadik Út néven. A két párt összefogása viszont nem tudta átugrani az 5 százalékos küszöböt.

A párt újabb korszaka 2006 novemberében kezdődött, amikor az országot már súlyos politikai válság sújtotta a Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde utáni hónapokban. Vona Gábor lett a Jobbik új elnöke, 2007-ben pedig előálltak a Bethlen Gábor programmal, amiben többek között a Szent Korona-tanra alapuló alkotmányosság visszaállítását, a stratégiai ágazatok államosítását, a privatizáció felülvizsgálatát és a tömeges migráció megakadályozását sürgették.

Ahogy 2006-ot követően Magyarország több évnyi politikai válságba süllyedt, amit 2008-tól a nemzetközi gazdasági válság begyűrűzése súlyosbított, 

 2007-ben alakult meg a Magyar Gárda, amely egyenruhás alakulataival a „nemzeit önvédelem erősítésében” és a „rendvédelmi” feladatok ellátásában kívánt részt venni. Hazai és nemzetközi politikai viták kísérték a Magyar Gárda megalakulását és tevékenységeit, különös tekintettel a cigány népességű településeken végzett felvonulásaikra, járőrözéseikre. A bíróság 2009. július 2-án aztán jogerősen feloszlatta a Magyar Gárdát. Az ítélet szerint az egyesület a tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végezte, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével járt, amely indokolta a feloszlatást.

Tíz év a csúcson

A 2009-es és 2010-es választásokra már a Vona Gábor által átformált Jobbik fordult rá, politikai sikerrel: a 2009-es EP-választáson közel 15 százalékot értek el, három képviselőt, Morvai Krisztinát, Balczó Zoltánt és Szegedi Csanádot küldve az Európai Parlamentbe.

A 2010-es országgyűlési választáson, miközben a Fidesz-KDNP kétharmados többséget szerezve tért vissza a hatalomba, a Jobbik 16 százalékot szerzett, harmadik erőként az MSZP mögött. Ezzel 47 képviselőjük jutott be az akkor még a mainál közel kétszer nagyobb létszámú Országgyűlésbe.

A korábbi éveknél egy fokkal mérsékeltebb üzenetekkel és imázzsal indult a Jobbik a 2014-es választáson. Ezzel a Jobbik tovább tudott erősödni, immár a szavazatok 20 százalékát megszerezve, a baloldali összefogás mögött ismét a harmadik helyen végezve.

és ennek mentén fogalmazta meg a párt üzeneteit. 2017. január 28-án az évértékelő beszédében Vona kijelentette, hogy készen állnak a néppárti kormányzásra, arra , hogy minden magyar embert képviseljenek és, hogy megreformálják a magyar politikai életet.„ A 2018-as választás előtt már egyre inkább szembe fordult egymással a kormányoldal és a Jobbik, párhuzamosan azzal, ahogy Simicska Lajos, a Fidesz egyik addigi legbefolyásosabb háttérembere is szembe fordult Orbán Viktorékkal.

A 2018-as választáson viszont elmaradt a Jobbik győzelme: a szavazatok 19 százalékát szerezték meg, valamivel kevesebbet, mint négy évvel korábban. Vona Gábor ígéretéhez híven ezt követően lemondott az elnöki tisztségéről és kilépett a Jobbikból.

Innen indult a Jobbik hosszú lejtmenete. Az új pártelnök Sneider Tamás lett, de vele szemben már szerveződött a párton belüli radikálisok összefogása, Toroczkai László vezényletével. A pártelnökválasztáson viszont alulmaradt Toroczkai, majd őt és Dúró Dórát kizárták a pártból.

amely a 2018-at követő években elszívta a Jobbik radikális mozgalmárait és közösségeit, gyakorlatilag mindazt a felhajtóerőt, ami a Jobbikot az azt megelőző évtizedben fölemelte.

A 2019-es EP-választáson a Jobbik már csak 6 százalékot ért el, ezzel egy képviselőt, Gyöngyösi Mártont tudott az Európai Parlamentbe küldeni.

2020 januárjában a Jobbik új elnöke Jakab Péter lett: emlékezetes populista megmozdulásaival az elégedetlen szavazókat akarta maga mögé állítani, valamint nyíltan törekedett a baloldali ellenzékkel való együttműködésre, megállapodsárokra. 2020-ban a párt lecserélte a piros-fehér-zöld színeit a türkizre, az év végén pedig 

Az ellenzéki összefogás ugyanakkor a 2022-es választáson, Márki-Zay Péter vezetésével súlyos vereséget szenvedett. A Fidesz-KDNP-nek megmaradt a kétharmados többsége, 6 százalékkal bejutott az ellenzéki összefogástól függetlenül induló Mi Hazánk mozgalom. Az ellenzéki összefogás szétesésével a Jobbiknak végül 10 képviselője ülhetett be az Országgyűlésbe.

Lefelé a lejtőn

2022 nyarán Jakab Péter lemondott a pártelnökségről, az új vezető Gyöngyösi Márton EP-képviselő lett. Gyöngyösi elnökségével a Jobbik-Konzervatívok nevet vette föl a párt, de a reformok csak a párt további gyengülését hozták el: az idei júniusi EP-választáson, mint cikkünk elején írtuk, 

A legújabb pártelnök, Adorján Béla mostantól a Jobbik korábbi nevének visszaállításával fut neki a pártépítésésnek – egy teljesen megváltozott belpolitikai környezetben.