Budapesti parkolás: ebből elég volt – ha valamikor, most végre tényleg fenekestül fel kell forgatni

Nyitókép: MTI / Balogh Zoltán

A cikk szerzője a Világgazdaság munkatársa

Az elmúlt években, évtizedekben több lélektani pillanat is volt, amikor hozzá lehetett és hozzá is kellett volna nyúlni a fővárosi parkolási rendszerhez. Nem csak ímmel-ámmal, hanem a tokától bokáig.

A mostani megint ilyen. Augusztus végén derült ki, hogy korrupciós bűncselekmények miatt vádat emeltek a zuglói és az újbudai parkolási rendszerrel, valamint a BKV informatikai keretszerződésével kapcsolatos ügyben hét ember, köztük prominens szocialista politikusok ellen, mint

1. Horváth Csaba zuglói polgármester,
2. Tóth Csaba volt országgyűlési képviselő,
3. Baja Ferenc volt miniszter
4. és Molnár Zsolt országgyűlési képviselő.

Az igazságszolgáltatás remélhetőleg célt ér és feltárja, hogy kinek, milyen érintettsége van vagy volt, de dióhéjban érdemes azért ismerni az ügyészség vádját a bűncselekmény elkövetésének metódusáról.

„A vádirat Zuglót érintő részének lényege szerint 2016-ban a kerületben bevezetett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére közbeszerzési eljárásokat folytattak le. Horváth Csaba – a fővárosi közgyűlés tagjaként – és Tóth Csaba – a kerület országgyűlési képviselője – a feladat elvégzésére előre kiválasztott egy gazdasági társaságot. Azért, hogy az érintett cég nyerje el a pályázatot, a két politikus befolyásuk érvényesítését ajánlotta a cég képviselőinek.

– olvasható a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményében, amely terjes terjedelmében itt érhető el.

Fenti gyakorlat talán kellően reprezentálja, mi a baj a fővárosi parkolási rendszerrel és miért érett meg a totális átalakításra. A parkolási cégek korrupciós kockázatai mellett ráadásul legalább akkora probléma a jelenlegi szisztéma hatékonytalanság is.

A közterületi parkolás ugyanis megöli a közterületeket. A Hungária körúton belüli városrészek közterületből 95 hektárt – egy Margit-sziget nagyságú területet – foglalnak el az utcai parkolóhelyek. A belvárosi utcák felületének a 70 százaléka az autózást szolgálja, miközben ugyanezekben a kerületekben mindössze 30 százalék a rendszeres autóhasználók aránya.

Hogy lehet most Budapesten parkolni?

Budapest közterületén (azaz nem magántulajdonú garázsban, telken, hanem úton, utcán, téren) fizetni kell a parkolásért a kijelölt területeken. Ez a kötelezettség valamennyi személygépkocsira, három- vagy négykerekű motorkerékpárra, három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpárra, lakóautóra, 3,5 tonnánál könnyebb tehergépkocsira vonatkozik.

Budapesten négy parkolási (hivatalos nevén várakozási) övezet található, ezeket A, B, C és D betűvel jelölik. Az egyes zónákban eltérnek az óránkénti parkolási (hivatalos nevén várakozási) díjak, a díjköteles parkolási időszakok és a díjköteles parkolás megengedett leghosszabb időtartama is.

A tetejében ahány kerület, annyi parkolási cég. A városrészek több mint a felében működik fizetős parkolási rendszer, amely már együttesen nagyjából 120 ezer parkolóhelyet üzemeltet. Hiába tűnik úgy, hogy a feladat minden kerületben ugyanaz, a parkolási cégek mégis nagyon eltérő pénzügi eredményeket mutatnak, ki tudja miért.

Milyen legyen az új budapesti parkolási rendszer?

Régi és visszatérő javaslat, hogy az egész fővárosban egységes parkolási rendszert kell kialakítani, ami nem ad teret a visszaéléseknek. Vitézy Dávid ennél is tovább ment, amikor azt tűzte célul, hogy a BKK felügyelete alá helyezzük a parkolást, ami szerinte a kerületi önkormányzatok számára is magasabb bevételt jelentene.

Ezzel egyúttal megszűnne a mobilos fizetés után bosszantóan felszámolt kényelmi díj. További lehetséges változtatás, hogy a kereslethez igazodó rugalmas díjszabást vezetnének be. Vége lenne tehát a fix óradíjaknak. Ehhez fokozatosan kiépítenék az intelligens foglaltságjelzést, ami tervezhetővé teszi a parkolóhelyek használatát.

Arról is szó volt, hogy szorosabb együttműködés jönne létre a mélygarázsok, parkolóházak, irodaépületek üzemeltetőivel, hogy az üres parkolóhelyeket önkéntes alapon be lehessen vonni az egységes digitális parkolási rendszerbe.

Annak valószínűleg már nem mindenki örülne – pedig erről is szó volt –, ha magasabb parkolási díjat állapítanának meg a nagy terepjárókra és a 3,5 tonnánál könnyebb tehergépkocsikra, lakóautókra, arra hivatkozva, hogy hiszen több helyet foglalnak, jobban koptatják utakat és nagyobb eséllyel okoznak halálos kimenetelű balesetet. Az viszont valószínűleg nagyobb egyetértést váltana ki, ha az objektív felelősség elvét újból kiterjesztését a tilosban parkolásra.

A Józsefvárosban bevezettek egy új rendszert: megszüntették a kvázi ingyenességet, de továbbra is méltányos áron, társadalmi szempontokat figyelembe véve adják a lakossági várakozási engedélyeket. Már ettől is harmadával csökkent a parkoló autók száma, így akinek valóban szükséges, könnyebben talál helyet.

A felszabaduló felületeket fásították, közösségi térré és találkozóhellyé alakították, egyszóval elkezdték az értékén kezelni a közterületeket. Hogy mindez kiterjeszthető-e a teljes fővárosra, az nagy és nehéz kérdés.

Mindenesetre a hamarosan felálló új közgyűlésnek lesz öt éve gatyába rázni és megtisztítani a budapesti parkolási rendszert az elmúlt évtizedek problémáitól. Azonban, hogy ez sikerül-e, arra nem érdemes mérget venni, még ha a lakosság részéről az igény egyértelmű is.