Befektetés a kifektetésbe: hogyan hódíthatják meg a világ piacait a magyar vállalatok?

Nyitókép: illusztráció / Shutterstock

Új, mintegy 60 milliárd forint keretösszegű tőkealapot indít a Nemzeti Tőkeholding (NTH) a hazai vállalatok kifektetéseinek, azaz az országhatárokon átnyúló beruházásainak, illetve cégalapításainak és -felvásárlásainak elősegítésére. A Mandiner Reakció Extrában a tőkealap részleteiről a Focus Ventures alapkezelő vállalati befektetési igazgatóját, Tóth Józsefet kérdeztük.

Tóth József elmondta: május 1-jétől azt tűzték ki célul, hogy a vállalati célú tőkebefektetéseket fogják össze, és azokat egy fókuszált működés mentén koordinálják. Meglévő tőkealapok befektetéseit folytatja és kezeli, illetve új mandátumok mentén, új tőkealapokkal is foglalkozik.

Ez egy 2020 óta aktív tőkealap, amely immár közel 30 portfóliócéggel rendelkezik” – fogalmazott az igazgató, hozzátéve, hogy új alapok is megjelentek,ezek között a kifektetési tőkealap.

Mit jelent a kifektetés?

Nem, a kifektetés nem valamiféle sporthoz köthető fogalom. Orbán Viktor 2019-ben úgy fogalmazott: „A magyar gazdaság addig nem jön rendbe, amíg a beáramló befektetések és a Magyarországról induló kifektetések nem kerülnek egyensúlyba.”

Tóth József elárulta: ha megvizsgáljuk, hogyan történnek az egyes befektetések – ami beáramlik az országba és ami kiáramlik –, akkor azt látjuk, hogy Magyarország viszonylag nagy FDI-befogadóképességgel rendelkezik. „Azaz nagyon sok tőke áramlik az országba, jellemzően külföldi cégektől. Nyilván ez egy kétirányú lehetőség, magyar cégek is fektetnek be külföldön, 

– jegyezte meg.

Ha az EU vonatkozásában vizsgáljuk, akkor az rajzolódik ki, hogy a nyugat-európai országok jellemzően pozitív profitegyenleggel rendelkeznek, az újonnan csatlakozott országok pedig negatív profitegyenleggel, hiszen utóbbiak esetében a tőke külföldi jövedelem tulajdonosoknál landol.

„Ezt az egyenleget kifektetésekkel megpróbáljuk közelíteni, és bízunk abban, hogy közép- és hosszútávon a negatívtól közel a nullához fog tendálni” – magyarázta Tóth, de konkrét céldátumot még nem árult el. 

– húzta alá. Azt is elmondta, hogy ez úgy állami ösztönzés, hogy nem állami támogatás.

Hozzátette: közel 60 milliárd forint fog rendelkezésre állni a magyar vállalatok számára, hogy beruházásokat hajtsanak végre külföldön. Főként olyan cégekről van szó, akik itthon már egy szépen, stabilan működő vállalat képét mutatják, ugyanakkor – mint Tóth felhívja a figyelmet – az országhatárok elhagyása számukra sem kockázatmentes.

Új célpiacok

„A kifektetés egy hosszú és jól felépített stratégia eredménye tud lenni, 

– mondta a szakember, aki szerint az itthoni célpiacok mellett érdemes lépcsőzetesen tesztelni a külpiacokat is. És ebben a folyamatban – azaz a lehetőségek megteremtésében – tud segíteni a Focus Ventures.

Exportálási képesség

Tóth felhívja a figyelmet, hogy mindennek előfeltétele, hogy az adott cégnek exportálási képességgel kell rendelkeznie. Ez az első pillért. Magyarországon 16. 000 exportképes magyar vállalkozás van, azonban nagyon tőkeerős cégekre van szükség, hogy le tudjanak menedzselni egy külpiaci megjelenést, ami egy nagyon erős szűrőnek bizonyul, így a miniszterelnök által emlegetett 1500 vállalat reális számnak tűnik. 

„Az általunk megcélzott fókuszterületek összhangban vannak azzal a versenyképességi stratégiával, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium határozott meg” – fogalmazott Tóth.

Ezek pedig a következők:

• agrárszektor
• élelmiszerszektor
• logisztika
• egészségügy
• nyersanyagipar
• könnyűipar
• megújuló energia
• ICT-szektor

A célpiacok kapcsán a szakember elmondta, hogy az egyik fókuszpontunk Európa, a másik pedig Közép-Ázsia lehet. Majd arra is kitért, hogy mindebben fontos példát mutathatnak az úgynevezett „nemzeti bajnokaink”, akikből nagyjából húsz darab van az országban. 

„A nemzeti bajnokok feladata, hogy példát mutassanak azoknak a vállalatoknak, akiknek fel kell nőniük hozzájuk” – szögezte le a szakember.