A Focus Ventures igazgatója szerint a kifektetések ösztönzése egy teljesen egyértelmű irány.
Nyitókép: illusztráció / Shutterstock
Új, mintegy 60 milliárd forint keretösszegű tőkealapot indít a Nemzeti Tőkeholding (NTH) a hazai vállalatok kifektetéseinek, azaz az országhatárokon átnyúló beruházásainak, illetve cégalapításainak és -felvásárlásainak elősegítésére. A Mandiner Reakció Extrában a tőkealap részleteiről a Focus Ventures alapkezelő vállalati befektetési igazgatóját, Tóth Józsefet kérdeztük.
Tóth József elmondta: május 1-jétől azt tűzték ki célul, hogy a vállalati célú tőkebefektetéseket fogják össze, és azokat egy fókuszált működés mentén koordinálják. Meglévő tőkealapok befektetéseit folytatja és kezeli, illetve új mandátumok mentén, új tőkealapokkal is foglalkozik.
Körülbelül 500 millió euró az a vagyontömeg, amivel rendelkezünk, ezek jellemzően új források. A meglévő befektetéseink összege pedig 45 milliárd forint környékére tehető.
Ez egy 2020 óta aktív tőkealap, amely immár közel 30 portfóliócéggel rendelkezik” – fogalmazott az igazgató, hozzátéve, hogy új alapok is megjelentek,ezek között a kifektetési tőkealap.
Nem, a kifektetés nem valamiféle sporthoz köthető fogalom. Orbán Viktor 2019-ben úgy fogalmazott: „A magyar gazdaság addig nem jön rendbe, amíg a beáramló befektetések és a Magyarországról induló kifektetések nem kerülnek egyensúlyba.”
Tóth József elárulta: ha megvizsgáljuk, hogyan történnek az egyes befektetések – ami beáramlik az országba és ami kiáramlik –, akkor azt látjuk, hogy Magyarország viszonylag nagy FDI-befogadóképességgel rendelkezik. „Azaz nagyon sok tőke áramlik az országba, jellemzően külföldi cégektől. Nyilván ez egy kétirányú lehetőség, magyar cégek is fektetnek be külföldön,
azonban ha a kettő profitegyenlegét vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy Magyarország negatív profitegyenleggel rendelkezik”
– jegyezte meg.
Ha az EU vonatkozásában vizsgáljuk, akkor az rajzolódik ki, hogy a nyugat-európai országok jellemzően pozitív profitegyenleggel rendelkeznek, az újonnan csatlakozott országok pedig negatív profitegyenleggel, hiszen utóbbiak esetében a tőke külföldi jövedelem tulajdonosoknál landol.
„Ezt az egyenleget kifektetésekkel megpróbáljuk közelíteni, és bízunk abban, hogy közép- és hosszútávon a negatívtól közel a nullához fog tendálni” – magyarázta Tóth, de konkrét céldátumot még nem árult el.
A kifektetések ösztönzése egy teljesen egyértelmű irány”
– húzta alá. Azt is elmondta, hogy ez úgy állami ösztönzés, hogy nem állami támogatás.
Hozzátette: közel 60 milliárd forint fog rendelkezésre állni a magyar vállalatok számára, hogy beruházásokat hajtsanak végre külföldön. Főként olyan cégekről van szó, akik itthon már egy szépen, stabilan működő vállalat képét mutatják, ugyanakkor – mint Tóth felhívja a figyelmet – az országhatárok elhagyása számukra sem kockázatmentes.
„A kifektetés egy hosszú és jól felépített stratégia eredménye tud lenni,
amelynek első lépése az, hogy ismerjék az új célpiacot”
– mondta a szakember, aki szerint az itthoni célpiacok mellett érdemes lépcsőzetesen tesztelni a külpiacokat is. És ebben a folyamatban – azaz a lehetőségek megteremtésében – tud segíteni a Focus Ventures.
Tóth felhívja a figyelmet, hogy mindennek előfeltétele, hogy az adott cégnek exportálási képességgel kell rendelkeznie. Ez az első pillért. Magyarországon 16. 000 exportképes magyar vállalkozás van, azonban nagyon tőkeerős cégekre van szükség, hogy le tudjanak menedzselni egy külpiaci megjelenést, ami egy nagyon erős szűrőnek bizonyul, így a miniszterelnök által emlegetett 1500 vállalat reális számnak tűnik.
„Az általunk megcélzott fókuszterületek összhangban vannak azzal a versenyképességi stratégiával, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium határozott meg” – fogalmazott Tóth.
Ezek pedig a következők:
A célpiacok kapcsán a szakember elmondta, hogy az egyik fókuszpontunk Európa, a másik pedig Közép-Ázsia lehet. Majd arra is kitért, hogy mindebben fontos példát mutathatnak az úgynevezett „nemzeti bajnokaink”, akikből nagyjából húsz darab van az országban.
Ilyenek az OTP, a MOL, a Richter vagy éppen a Pick.
„A nemzeti bajnokok feladata, hogy példát mutassanak azoknak a vállalatoknak, akiknek fel kell nőniük hozzájuk” – szögezte le a szakember.
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
Új gyárat épít Magyarországon az egyik legnagyobb autómárka.
Az elmúlt négy év – a nagyon durva nemzetközi válságok dacára – a magyar gazdaság négy legsikeresebb éve volt a beruházások szempontjából.
A Budapest Airport Zrt. a kifutói kibővítésére indított közbeszerzési eljárást.
A miniszterelnök elárulta, mi az M9-es út átadásának alapfeltétele.
Ötmilliárd forintnyi értékben bővíti kapacitását a Meth Electric Transformers Nagykanizsán.
A befektetést végző cég korábban nem végzett önálló gyártási tevékenységet Magyarországon.
Az ukrajnai háború kezdete óta a magyar külpolitika az egyik legtöbbet bírált irányt képviseli Európában.
Tizenéves fejjel azt hittem, hogy rejtőzik a könyvtárban valami, valami titok, amit meg kell fejtenem, aminek a végére kell járnom.
