Rengeteg kárt okozott az idei aszály, de nem annyira súlyos a helyzet, mint volt két évvel ezelőtt.
Nyitókép: ROBERT MICHAEL / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Véget ért a nyár, a földeken lassan a legtöbb terményt betakarították, így számot lehet adni arról, milyen lett az idei szezon. Nem kell agrárdiploma ahhoz, hogy a laikus is belássa, nem ez volt minden idők legjobb idénye, ugyanis a minden korábbinál melegebb, rendkívül aszályos időjárás nem segítette az agráriumot, ez pedig meglátszódik majd az árakon. Az aszálynak leginkább kitett növények értelemszerűen az őszi betakarításúak, például a kukorica, a napraforgó vagy a szója, ezeknél számottevő hozamcsökkenés várható a tavalyi számokhoz képest.
Annak azért örülhetünk, hogy a mostani nyár jobb volt, mint a 2022-es, amikor az időjárás brutális módon sújtotta a mezőgazdaságot, így akkor nem volt ritka, hogy egyes termékek ára rövid időn belül akár meg is duplázódott.
A tavalyinál mindenképpen rosszabb ez az év az aszály szempontjából”
– mondta a Mandinernek adott interjújában Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese.
A szakember lapunk érdeklődésére elárulta, az eddig betakarított búzának, árpának és repcének a termése átlagosnak mondható, azonban nagyon nagy különbségek vannak az országon belül, nem egyformán sújtotta a megyéket az aszály. Az Agrármarketing Centrum szerint az ország kétharmada súlyosan aszálykáros, azonban van egy két terület, ahol ez egyáltalán nem jelentett problémát.
A mostani betakarítás alapján úgy tűnik, hogy nem csak mennyiségre gyengébb a termés, hanem minőségileg is. Giczi Gergely szerint a búza hektáronként átlagosan 5,7-5,8 tonnát hozott, amely nem mondható extrém kirívóan rossznak, az elmúlt öt év átlagába illik az adat.
Az adatok szerint búzából ötmillió tonna termés jött össze az idén, ebből nagyjából hárommillió tonna az, ami fedezi a hazai fogyasztást, azaz bőven jut exportra is. Giczi Gergely szerint az ellátásbiztonság itthon teljesen megoldott, minden hazai szükségletet tud fedezni a magyar búzatermesztés, ezen felül árpából is nagy mennyiségben marad kivitelre.
A búza 80 százaléka takarmány minőségű, a maradék 20 százalék malmi, azaz nagyjából 1,1 millió tonna az, ami a malomipar számára felhasználható minőségű lett. Ez az árakban is látható, jól elkülönül a takarmány- és az étkezési búza ára”
– tette hozzá a szakember, aki szerint a korábbi évek gyakorlata alapján ez nem feltétlenül volt így, az elmúlt egy-másfél évben mutatkozott meg, holott a korábbi években akár ennek az ellenkezőjére is volt példa, azaz, hogy a takarmány búzáért időnként magasabb árat kínáltak a felvásárlók.
A termelési adatokból kivehető, hogy most nem várható olyan komoly áremelkedés, mint az elmúlt években, mikor nagyon rövid időn belül a fehér kenyér ára 300 forintról egészen a most átlagos ezer forintig ugrott fel.
Giczi Gergely szerint a korábbi drágulás nem elsősorban a terményárak emelkedése miatt jelentkezett, hanem a szállítási és humánerőforrás-költségek, valamint az energiaárak megugrása miatt. Az Agrármarketing Centrum úgy számol, hogy idén egy nagyjából 10 százalékos áremelkedés várható, ám az nagy kérdés, ez hogyan jelenik meg az üzletekben, mert a fogyasztói tűréshatár már most is a plafonon van.
A gabonákkal ellentétben a zöldségeknél az aszály mellett komoly tényező az is, hogy mikor éled fel tavasszal a természet és sokan emlékezhetünk arra, hogy az idei évben rendkívül hamar, már februárban megindult a virágzás, amely márciusra teljesen le is zajlott, főleg a korai csonthéjasoknál.
Mindezek mellett a tavasz elején többször is voltak fagypont alatti éjszakák, amely a kajszinál, a meggynél és az almánál okozta a legnagyobb fagykárokat. Giczi Gergely kiemelte, a légköri aszály is súlyosnak mondható idén, ráadásul a megszokottnál erősebb volt az UV-sugárzás, valamint a hőstressz is.
Olyan jelenségeket láttunk sokszor ültetvényekben vagy fákon, amit korábban nem igazán”
– tette hozzá.
A legjobb helyzetben az idei évben a dinnyetermesztők vannak, az almával és a meggyel ellentétben a dinnyetermés az Agrármarketing Centrum adatai szerint remek lett, minőségileg is jók voltak idén a hazai termesztésű dinnyék. Bár az alma- és meggytermesztőknek sincs kiemelkedően jó szezonjuk az idei évben, még így is sokkal jobban jártunk, mint az osztrák vagy cseh kollégáik, ahol 80-90 százalékos terméskiesést is tapasztaltak.
Európa-szerte gondok voltak a szektorban, ami miatt olyan hiány alakulhat ki, amely keresleti piacot fog teremteni az étkezési alma piacán”
– jegyezte meg Giczi Gergely, majd hozzátette, a hazai almatermés a tavalyinak megfelelő, ám itthon is tapasztalhatóak minőségi problémák, mivel kevés az öntözhető terület, az aszály pedig sújtja az ültetvényeket, ahol csak most kezdődik ősszel a betakarítás. Áremelkedés az almáknál a jövő év elején várható, mikor elfogynak a hazai készletek és importra szorul majd a piac.
A forint gyengülése nem egyedi jelenség; a cseh korona és a zloty szintén veszít az értékéből. A piacok túlreakciója várhatóan enyhülni fog, különösen, ha a Fed kamatpolitikája is lazul, ami korrekciót eredményezhet – adott gyors értékelést a forint ma reggeli gyengülése kapcsán a Makronóm Intézet elemzője.
Az előrejelzések szerint nyílik az olló a gázolaj és a benzin ára között.
Szakértőt kérdeztünk a forintgyengülés okairól.
Az első héten várhatóan több mint 100 ezer termelő részére érkezik támogatás.
Ugyan a figyelmeztetések szerint ősszel emelkedhet kicsit az infláció, de az áremelkedés éves mértéke a Portfolio cikke alapján 2021 óta először a jegybanki célszintre mérséklődhet.
A forint árfolyamát a kedvezőtlen nemzetközi folyamatok és geopolitikai események befolyásolják.
Nem csak Ukrajnában terjednek a vadabbnál vadabb pletykák.
A férfi 2017 óta tanulmányozta, hogyan lehet pokolgépet készíteni.
