A németek és a finnek lehetnek igazán csalódottak, a magyar mutató bőven előzi az európai átlagot

Fotó: AFP

A háborús és kereskedelmi konfliktusokkal terhelt nemzetközi környezet ellenére a kilencedik legerősebb teljesítményt nyújtotta a második negyedévben az uniós tagállamok között a magyar gazdaság – írta a Magyar Nemzet. 

A lap idézi az unió statisztikai hivatala, az Eurostat augusztusi adatait, amelyek alapján 

Az adatok alapján a bruttó hazai termék (GDP) növekedése meghaladja az euróövezeti 0,6 százalékos, valamint az unió átlagos, 0,8 százalékos növekedését. Közben olyan országokban, mint Németország, Írország, Finnország, Észtország és Lettország, egyenesen csökkent a teljesítmény.

A számokból az is kiderül, hogy az első félév során mintegy tíz százalékkal nőtt a bruttó hazai termék nominális értéke, melynek köszönhetően a hazai GDP szintjének az uniós átlaghoz való közeledése is gyorsulhat – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Hozzátették: láthatóan 2024 második negyedévében is a fogyasztás húzta a növekedést, mivel az első negyedévhez képest 1,1 százalékkal, az egy évvel ezelőttihez képest pedig négy százalékkal bővült a háztartások fogyasztása.

Ugyanakkora a fogyasztás kedvező alakulása nem tudta ellensúlyozni a továbbra is kedvezőtlen külső környezet, a külső kereslet hiánya miatt visszaeső beruházások, valamint az idei aszály negatív hatásait. Az ipari termelés az előző negyedévhez képest 1,5 százalékkal, az egy évvel ezelőttihez képest pedig 2,4 százalékkal csökkent.

A folyamatban levő, illetve induló újabb külföldi működő tőke beruházások azonban a következő időszakban fordulatot hozhatnak.

A lap felhívja a figyelmet arra, hogy 

bár az óvatossági motívum még nem oldódott fel teljesen. Ezt jelzi, hogy az első félévben a lakosság soha nem látott mértékben gyarapította pénzügyi vagyonát is. Az óvatossági motívum további enyhülése tehát lehetőséget teremthet a fogyasztás további élénküléséhez is.

Ahogy a lap rámutat, a hazai háztartások többletjövedelme, fogyasztásának élénkülése nem elsősorban a kiskereskedelmi forgalomban csapódik le, hanem azt inkább szolgáltatásokban. Ezt bizonyítja, hogy míg 2020 előtt a második negyedévekben átlagosan a fogyasztás 43,4 százaléka realizálódott szolgáltatásokban, addig 2024 második negyedévében ez az arány már 47,9 százalék, ez historikusan a legmagasabb második negyedéves érték.

Ez annak köszönhető, hogy a fogyasztói szokások is kezdenek átalakulni Magyarországon és Európában egyaránt, a háztartások inkább élményekre, szabadidős tevékenységekre, utazásra és kevésbé tárgyakra költenek, írja a Magyar Nemzet.