„A kutatás és az innováció területe alapvetően meghatározza az Európai Unió gazdaságát és versenyképességét, ami a jólét alapja” – hangsúlyozta a magyar professzor.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Vendégelőadónak hívták Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett fizikus professzort a felsőoktatásért és kutatásrt felelős miniszterek találkozójára.
A magyar elnökség meggyőződése, hogy az európai kutatási és innovációs ökoszisztémák hatékonyságának javítása kulcsfontosságú eszköz az EU versenyképességének erősítésére.
Minderről a magyar kormány számolt be az X-en, az EU soros elnökség hivatalos oldalán.
Az MTI beszámolója szerint a magyar professzor elmondta, hogy
a kutatás és az innováció területe alapvetően meghatározza az Európai Unió gazdaságát és versenyképességét, ami a jólét alapja.
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus az emberi egészség kérdését, a hatékonyabb gyógyítást a 21. század egyik legfontosabb feladatának nevezte. „Minden évben 17 millió ember hal meg 70 éves kor előtt, elsősorban fertőző betegségek, valamint rák, cukorbetegség és érrendszeri betegségek következtében. 86 százalékuk a közepes, illetve kis jövedelmű országokban él, itt tíz-húsz évvel alacsonyabb a várható élettartam. Ez több mint 3 milliárd embert érint”.
Mint mondta, kötelességünk fellépni annak érdekében, hogy az emberiség hozzáférése az egészségügyi ellátáshoz ne különbözzön radikálisan a Föld különböző részein, mert ez jelenti az emberi faj fennmaradását. Kitért arra is, hogy a fejlett gazdaságokban is sokan küzdenek azzal a problémával, hogy nagyon sokba kerül az egészségügyi ellátás.
„Az EU évente több mint 100 millió eurót költ egészégügyre, egy személyre lebontva 2500 eurót. Az alacsony jövedelmű országokban a GDP rendkívül kis százalékát tudják csak az egészségügyre fordítani, ha ez másként lenne, a társadalom értékes szereplői nem esnének ki a termelésből. Olcsóbb, költséghatékonyabb egészségügyi ellátásra van szükség”.
A tudós elmondta, hogy
az egészségügyi ellátást a fejlett országokban is hatásosabbá és költséghatékonyabbá lehetne tenni, ezzel több emberéletet megmenteni, ami a versenyképességet és a prosperitást is előre mozdítan
Friss kutatási eredményekkel szemléltetve arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapkutatások komoly mértékben hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy a rák, a daganatos betegségek gyógyítása terén számottevő módon javulást lehessen elérni. „Több mint egymillió ember szenved Európában negyedik szakaszba lépett tüdőráktól, ahol egy évnél kevesebb az életben maradásra fennmaradó idő. Amennyiben időben sikerül eltávolítani a daganatot, jelentősen nőhet a várható élettartam. Több milliárd dollárt fektettek a tüdőrák kutatásába, a biomarkerek azonosításába, beavatkozva a beteg molekulákba” – mondta a fizikus.
Krausz Ferenc kitért arra, hogy a molekuláris referencia ujjlenyomat meghatározásával számos egyéb betegséget, érrendszeri és szívbetegséget, fertőző betegségeket is diagnosztizálni lehet. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy rendszeresen adjunk vért.
„Ezért is hoztuk létre 2019-ben Budapesten a Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központot (CMF), amelyet egy egész országot átfogó felméréssel, a adatgyűjtéssel alapoztunk meg, amely tizenötezer embert érintett. A vérből nyerhető molekuláris ujjlenyomatokkal a leggazdaságosabb egészségügyi adatgyűjtést tudjuk elvégezni, emellett átfogó és megbízható információt tudunk nyerni a szűréshez, így csírájában lehet elfolytatni a problémákat” – hangsúlyozta Krausz Ferenc.
Fontosnak nevezte, hogy Európa ösztönözze legjobb tudósait és kutatóintézeteit arra, segítsenek ezeket az erőfeszítéseket sikerre vinni, hogy ez hasznára váljon a jövő európai generációi és az egész világ számára.
Tekintse meg Krausz professzor előadásának teljes videóját!
***
Ezt is ajánljuk a témában
Az új kulturális és innovációs minisztert a várt demográfiai fordulat feltételeiről, az Erasmus-ügyről, identitáskérdésekről és a mobiltelefon-használat iskolai korlátozásáról is kérdeztük.
Ezt is ajánljuk a témában
Németországban „a legnagyobb elismeréssel beszélnek a magyarokról, fantasztikus hírünk van a tudományos világban” – jelentette ki korábban lapunknak Nobel-díjas fizikusunk.
Ezt is ajánljuk a témában
107 világhíres tudós állt a magyar Nobel-díjas mellé.
Több fontos területen lehet komoly változás.
A La Croix szerint már csak néhány vezető ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását.
Gideon Szaár szerint több nyugat-európai kormány tudatosan próbálja elszigetelni Jeruzsálemet.
Magyar Péter megvon minden támogatást a Nobel-díjas Krausz Ferenc vezette kutató csoporttól és az eddigieket is visszaköveteli.
Varsóban bejegyezték az első azonos nemű házasságot.
Fából vaskarika: az EU vezetése úgy akar tárgyalni, hogy közben nem ismeri el Afganisztán de facto vezetőit.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Az új agrárminiszter szerint a gazdák nem várhatják el, hogy csak az állam támogatásával vészeljék át a káreseményeket.
Jelentős politikai győzelmet aratott Olaszország az Európa Tanács kisinyovi miniszteri ülésén, ahol a 46 tagállam elfogadta az Emberi Jogok Európai Egyezményének új értelmezését.
