Krausz Ferenc vette át a Magyar Szent István Rendet
A díjátadón Krausz Ferenc megköszönte a miniszterelnöknek és a magyar kormánynak a megelőlegezett bizalmat és a folyamatos támogatást.
Németországban „a legnagyobb elismeréssel beszélnek a magyarokról, fantasztikus hírünk van a tudományos világban” – jelentette ki korábban lapunknak Nobel-díjas fizikusunk.
Nyitókép: Facebook
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vette át kedden a Magyar Szent István Rendet az augusztus 20-i állami ünnep alkalmából Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában. Az eseményen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János korábbi államfő és házastársa, Pintér Sándor belügyminiszter és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.
Az államfő a díjátadó ünnepségen kiemelte: Krausz Ferenc fizikusra Magyarországon mindannyian büszkén tekintünk,
a hosszú évek kutatómunkájának eredményeit a fizikai Nobel-díj igazolta.
A díjátadón Krausz Ferenc megköszönte a miniszterelnöknek és a magyar kormánynak a megelőlegezett bizalmat és a folyamatos támogatást, amelynek köszönhetően az elmúlt években Magyarországon sikerült egy világviszonylatban is párját ritkító csapatot felépítenie.
A Nobel-díjas fizikus elmondta:
a csapat célja lerakni a jövő megelőző orvoslásának alapjait,
hogy egy mainál sokkal hatékonyabban működő egészségvédelmet tudjanak nemcsak Magyarországon, hanem reményeik szerint az egész világon létrehozni.
Ezt is ajánljuk a témában
A díjátadón Krausz Ferenc megköszönte a miniszterelnöknek és a magyar kormánynak a megelőlegezett bizalmat és a folyamatos támogatást.
Krausz Ferenc tavaly ősszel nagyinterjút adott lapunknak is, melyben többek között reagált azokra a kijelentésekre, hogy a magyar származású Nobel-díjasokban az a közös, hogy elüldözték őket Magyarországról, sőt nem volt büszke rájuk a hazájuk. A fizikus erre azt mondta, hogy „ez az állítás ebben a formában értelmetlen. Nem tudok mit kezdeni azzal, hogy »nem büszke rájuk a hazájuk«. Mint ahogy azzal sem, hogy »elüldöztek«.
Majd felidézte, hogy pályája kezdetén nem voltak meg a szükséges feltételek a kutatásainak a folytatásához. „Ez volt az egyetlen ok, feltehetőleg nem csak az én esetemben. Ha azt akarjuk, hogy világszínvonalú felfedezések ne csak magyarokkal, hanem idehaza dolgozó magyarokkal szülessenek,
növelni kell a ráfordított forrásokat. Ez látványosan folyamatban van”
– húzta alá Krausz.
A tudós őszintén vallott a magyarságáról is. Úgy fogalmazott: „a magyar származás olyan mélyen benne van az emberben, hogy ez a kérdés szinte fel sem merülhet. Hiába él valaki akár évtizedeket messze Magyarországtól, ez nem változik. Biztos van ennek valamilyen genetikai oka, de ez egy másik szakterület.”
A magyar szív mindig magyar marad, teljesen mindegy, hol és milyen sikereket ér el”
– szögezte le Krausz Ferenc.
Nobel-díjas fizikusunk arról is beszélt munkatársunknak, hogy Németországban „a legnagyobb elismeréssel beszélnek a magyarokról, fantasztikus hírünk van a tudományos világban”.
Az interjút teljes terjedelmében ITT olvashatja el.
Krausz Ferenc
1962-ben született Móron. 1985-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen párhuzamosan elméleti fizikusi oklevelet szerzett. Lézerfizikai kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében Bakos József irányítása alatt kezdte meg, doktori tanulmányait a Bécsi Műszaki Egyetemen folytatta, 1991-ben lézerfizikából doktorált, 1993-ban habilitált. Az egyetemen később docensként, majd professzorként dolgozott, osztrák állampolgárságot is szerzett. 2003 óta Németországban él, a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004-től a müncheni Lajos–Miksa Egyetem kísérletifizika-professzora. 2003-tól az Osztrák Tudományos Akadémia tagja, 2005 óta a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora, 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 2020 és 2023 között a hazai Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tagja volt. Úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, köztük a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is. Krausz Ferencet az attofizika tudomány megalapítójaként tartják számon. 2022-ben fizikai Wolf-díjat kapott kutatótársaival az ultragyors lézertudomány és az attoszekundumos fizika területén végzett úttörő szerepéért.
MTI/Mandiner
Ezt is ajánljuk a témában
A Nobel-díjjal kitüntetett fizikussal egyebek mellett a móri gyermekévekről, kitartásról, magyarságról és egy úttörő magyar projektről beszélgettünk. Interjúnk.