A csatornákat is zárni kell, ha jön az árvíz

Fotó: Ficsor Márton, Földházi Árpád/Mandiner

A fővárosi csatornahálózatnak 400 ponton van üzemi kapcsolata a Dunával, amelyek az egyesített rendszerű csatornahálózatnak a záporvízkiömlőit, túlfolyóit jelentik. Amikor a Duna vízállása megemelkedik, akkor ezeken a kiömlési pontokon keresztül a Duna visszaáramolhatna a csatornahálózatba, ezért ezeknek a zárásáról és a védelméről is gondoskodnunk kell – mondta el az Inforadio Aréna című műsorában Gerőfi-Gerhard András, a Fővárosi Csatornázási Művek műszaki vezérigazgató-helyettese.

Mint kifejtette, a védekezés egy nagyon szigorúan meghatározott protokoll szerint történik. A különböző beavatkozási és zárási pontoknál különböző műszaki megoldásokat alkalmaznak, és 

Hozzátette azt is, hogy ha visszafolyna a víz, akkor felszíni kiöntések lehetnének, mert Budapest egyes területei mélyebben helyezkednek el a Duna vízállásához képest.

A szakember elmondta, hogy nagyjából 700 centiméteres vízállásig a csatornahálózatban kell védekezni, 700 centiméter fölött már megjelennek a felszíni zárások, 800 centiméter fölött pedig már a nagy volumenű felszíni építkezések is, mint a Margitsziget vagy a Római-part védelme.

Gerőfi-Gerhardt András beszélt arról is, hogy 

Gondot inkább az jelent, ha csapadék is van, mert azt is a csatornarendszer vezeti el, ugyanis Budapesten, elsősorban a belső kerületekben, nagyrészt egyesített rendszerű a hálózat. Amikor levonul az ár, akkor a víz távoztával fordított sorrendben kell a munkát elvégezni, a zsilipeket kinyitják, a felszínen a homokzsákokat elszállítják, a mobilgátakat pedig leszerelik.

A Duna vízszintjének a méréséről elmondta, hogy van egy kitüntetett vízmérce Budapesten, a Vigadó téri vízmérce, az a nulla pont, és ehhez viszonyítanak, de különböző folyók különböző szakaszain más jellegű viszonyítási rend, más vízmércéhez mérnek. Árvíz esetén 4-5 nap áll rendelkezésre a felkészülésre, csak az jelent gondot, ha újabb csapadék érkezik a Duna vízgyűjtőjén. A szakember szerint

A szakember közölte: a mértékadó vízszint felett 1,3 méterrel tervezik Budapesten a védműveket, de a viszonyítási pont itt is eltérő, gyakorlatilag árvízvédelmi szakaszonként és Duna jobb és bal partja szerint meg van határozva, hogy milyen szintekkel kell az árvízvédelemnek kalkulálnia: például a Margitszigeten 800 centi felett kell védekezés, a Római-parton már 750 centis vízállásnál.