A szennyvíztisztító telepek a magas dunai vízállásnál is zavartalanul működnek, ezt megfelelő szivattyúkkal oldják meg – mondta Gerőfi-Gerhard András, a Fővárosi Csatornázási Művek műszaki vezérigazgató-helyettese.
Fotó: Ficsor Márton, Földházi Árpád/Mandiner
A fővárosi csatornahálózatnak 400 ponton van üzemi kapcsolata a Dunával, amelyek az egyesített rendszerű csatornahálózatnak a záporvízkiömlőit, túlfolyóit jelentik. Amikor a Duna vízállása megemelkedik, akkor ezeken a kiömlési pontokon keresztül a Duna visszaáramolhatna a csatornahálózatba, ezért ezeknek a zárásáról és a védelméről is gondoskodnunk kell – mondta el az Inforadio Aréna című műsorában Gerőfi-Gerhard András, a Fővárosi Csatornázási Művek műszaki vezérigazgató-helyettese.
Mint kifejtette, a védekezés egy nagyon szigorúan meghatározott protokoll szerint történik. A különböző beavatkozási és zárási pontoknál különböző műszaki megoldásokat alkalmaznak, és
ahogy a Duna-víz emelkedik, úgy mennek folyamatosan a lajstromban, és végzik egymás után sorban a zárásokat.
Hozzátette azt is, hogy ha visszafolyna a víz, akkor felszíni kiöntések lehetnének, mert Budapest egyes területei mélyebben helyezkednek el a Duna vízállásához képest.
A szakember elmondta, hogy nagyjából 700 centiméteres vízállásig a csatornahálózatban kell védekezni, 700 centiméter fölött már megjelennek a felszíni zárások, 800 centiméter fölött pedig már a nagy volumenű felszíni építkezések is, mint a Margitsziget vagy a Római-part védelme.
Gerőfi-Gerhardt András beszélt arról is, hogy
a szennyvíztisztító telepek a magas dunai vízállásnál is zavartalanul működnek, ezt megfelelő szivattyúkkal oldják meg.
Gondot inkább az jelent, ha csapadék is van, mert azt is a csatornarendszer vezeti el, ugyanis Budapesten, elsősorban a belső kerületekben, nagyrészt egyesített rendszerű a hálózat. Amikor levonul az ár, akkor a víz távoztával fordított sorrendben kell a munkát elvégezni, a zsilipeket kinyitják, a felszínen a homokzsákokat elszállítják, a mobilgátakat pedig leszerelik.
A Duna vízszintjének a méréséről elmondta, hogy van egy kitüntetett vízmérce Budapesten, a Vigadó téri vízmérce, az a nulla pont, és ehhez viszonyítanak, de különböző folyók különböző szakaszain más jellegű viszonyítási rend, más vízmércéhez mérnek. Árvíz esetén 4-5 nap áll rendelkezésre a felkészülésre, csak az jelent gondot, ha újabb csapadék érkezik a Duna vízgyűjtőjén. A szakember szerint
a mostani előrejelzések és modellek pontosak voltak.
A szakember közölte: a mértékadó vízszint felett 1,3 méterrel tervezik Budapesten a védműveket, de a viszonyítási pont itt is eltérő, gyakorlatilag árvízvédelmi szakaszonként és Duna jobb és bal partja szerint meg van határozva, hogy milyen szintekkel kell az árvízvédelemnek kalkulálnia: például a Margitszigeten 800 centi felett kell védekezés, a Római-parton már 750 centis vízállásnál.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
„Ha ilyen csekély ütemű lesz az útfelújítás mértéke, ahogy most zajlik, akkor 5-10 éven belül még rosszabb útállapotok lesznek” – vázolt fel egy negatív jövőképet a Budapest Közút Zrt. vezérigazgatója.
A hóhelyzet kezelése megint teljesen kicsúszott a városvezetés kezéből.
A magyarok versenyelőnyhöz jutottak, Románia jelentős költségvetési bevételektől esik el.
Jó, hogy vannak nekünk.
Őrsi Gergelynél betelt a pohár a fővárosi vezetés bénázása miatt.
A fideszes politikus nők ragadtak végül lapátot, és igyekeztek orvosolni a problémát.
Valami elkezdődött Lipcsében.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
