Felgyűrte az ingujját a CSOK Plusz miatt az építőipar, de még nem teljes a sikerrecept – mutatjuk, miért
A júliusban elindult Otthonfelújítási program vagy a CSOK Plusz kedvező hatásai mellett azonban szükség van a gazdasági kilátások javulására.
Az utóbbi évek óriásberuházási az országon belüli ingatlanvásárlásokra is jelentős hatással voltak.
Nyitókép: Iris van den Broek / ANP MAG / ANP via AFP
Az elmúlt egy év adatai szerint a vidéki magyar lakosság továbbra sem mutat nagy mobilitást, jellemzően a lakóhely szerinti vármegyén belül keresnek új ingatlant. Kivételt képeznek azonban azok az óriásberuházások, amelyek hatására megnőtt az érdeklődés azok iránt a vármegyék iránt is, ahol a beruházások miatt a munkaerőigény is megemelkedett – írta meg az Index.
A Belügyminisztérium lakossági statisztikái szerint 2024 első félévében 4,5 százalékkal többen változtatták meg állandó lakhelyüket, mint egy évvel korábban.
Az otpotthon.hu saját adatbázisából kiderült, hogy Budapest és Pest vármegye továbbra is a hazai ingatlanpiac két legnagyobb központja. Ez nem meglepő, hiszen az érdeklődés növekedése az ingatlanárakban is tükröződik. Például Csongrádban 14, Szabolcsban 3,6, Hajdú-Biharban pedig 7,5 százalékkal emelkedtek az ingatlanok négyzetméterárai az előző év hasonló időszakához képest.
Az ingatlanvásárlók többsége általában a saját településén vagy megyéjén belül költözne. Idén azonban kilenc megyében a helyiek helyett inkább a fővárosi lakosok érdeklődnek komolyan az ingatlanvásárlás iránt. A Balaton közelsége miatt Veszprém, Zala és Somogy megyék esetében ez nem meglepő, ahogy Fejér megye is vonzóbb lehet a budapestiek számára a közelsége miatt. Nógrád megyében pedig az alacsonyabb négyzetméterárak vonzzák a fővárosi vásárlókat, míg Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyékben is inkább a budapestiek mutatnak érdeklődést.
Budapesten az ingatlanokra érkező érdeklődések 75,7 százaléka már a fővárosban élőktől érkezik.
A budapestiek kétharmada inkább lakást keres a városon belül, míg házat az agglomerációban, vagy távolabbi megyékben, mint például Szabolcsban és Jász-Nagykun-Szolnokban vennének.
Vidékről leginkább Pest vármegyéből, Szabolcsból és Borsodból költöznének Budapestre, míg a legkevesebb érdeklődést Vas és Tolna megye lakosai mutatják a fővárosi ingatlanok iránt.
Összességében a magyarok leginkább a saját megyéjükben vagy a központi régióban, illetve annak környékén vásárolnának ingatlant. Bár kevesebb, de mégis van olyan érdeklődő, aki az ország egyik végéből a másikba költözne. Az otpotthon.hu adatai szerint például a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei érdeklődők 5,7 százaléka költözne át a Dunántúlra.
A fővárost és Pest megyét nem számítva Hajdú-Bihar, Borsod, Csongrád és Szabolcs megyékben kerestek a legtöbben eladó házat, lakást és telket. Mindezt az okozhatja, hogy az elmúlt egy évben többek között Szeged, Debrecen és Nyíregyháza környékén több óriásberuházást jelentettek be, aminek következtében a munkaerő ezekben a vármegyékben koncentrálódhat
– nyilatkozta a lapnak Lipták Zsuzsa, az otpotthon.hu ügyvezetője.
A lap szerint az ország nyugati részéről a keleti megyékbe történő költözés kevésbé jellemző, de ha mégis, akkor Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Szabolcs megyék a fő célpontok. Ezzel szemben a Győr-Moson-Sopron megyei lakosok a legkevésbé mobilak az országon belül; 39 százalékuk helyben költözne, 17 százalékuk Vas megyében keres ingatlant, és mindössze 6 százalékuk érdeklődik budapesti ingatlanok iránt. Csongrád és Nógrád megyék iránt mutatják a legkisebb érdeklődést.
***
Ezt is ajánljuk a témában
A júliusban elindult Otthonfelújítási program vagy a CSOK Plusz kedvező hatásai mellett azonban szükség van a gazdasági kilátások javulására.