A júliusban elindult Otthonfelújítási program vagy a CSOK Plusz kedvező hatásai mellett azonban szükség van a gazdasági kilátások javulására.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Összességében inkább kedvezőtlenül alakultak az építőipar mutatói júniusban: az ágazat teljesítménye éves szinten 1,4, míg havi szinten 6,4 százalékkal zsugorodott. Utóbbi adat esetében ugyanakkor meg kell említeni, hogy az idei évre jellemző a korábbinál is nagyobb havi bázisú ingadozás.
Negyedéves alapon viszont ezzel együtt is 0,9 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, ami viszont a kis súlya miatt nem tudta ellensúlyozni az ipar gyengélkedését a GDP-n belül.
Az éves alapú visszaesésben az épületek építése játszott szerepet, amely jelentős részben a magasabb bázisnak tudható be. Mindeközben az egyéb építmények esetében pontosan az ellenkezőjére láthatunk példát: a tavalyi alacsonyabb szint után tudott emelkedni az építményfőcsoport teljesítménye. A havi visszaesés is elsősorban az épületek építéséhez kötődött, de kismértékben csökkent a volumen az egyéb építmények körében is.
Az építőipar esetében a nehézséget a cégek alacsony beruházási hajlandósága jelenti, a külső kereslet gyengélkedése, valamint a gazdasági bizonytalanság a vállalati szférát is óvatosságra ösztönzi, de költségvetési kiadások visszafogása is kedvezőtlenül hat az ágazat teljesítményére. Ezenfelül korlátozza az ágazat kilábalását, hogy az építőipari termelői árak bár fokozatosan lassulnak, továbbra is számottevő ütemben nőnek, a második negyedév során éves szinten 6,0, míg negyedéves bázison 1,0 százalékkal.
Ez a folyamat meglátszódik a szerződésadatokon is. Az építőipar új kontraktusai júniusban jelentősen elmaradtak a tavaly júniusi magas bázistól, azonban
a szerződésállomány ezzel együtt is kismértékben, 1,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Ez utóbbi viszont teljes egészében az egyéb építményekhez kötődik, itt 10,9 százalékos volumenbővülést, miközben az épületek esetében 7,9 százalékos zsugorodást regisztrált a KSH.
Habár az építőipart támogatják a kormányzati intézkedések, mint a júliusban elindult Otthonfelújítási program vagy a CSOK Plusz, ahhoz, hogy az ágazat érdemben tudja segíteni a gazdaság egészének növekedését, szükség van a gazdasági kilátások javulására és így a vállalatok beruházási hajlandóságának fokozódására.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Soós Lajos
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
Az augusztusi adatok arra utalnak, hogy az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan gyengébb lesz, mint az év első felében. A gazdasági bizonytalanság továbbra is fékezi a vállalati beruházási kedvet, ami nehezíti az ágazat kilábalását. Bár jövőre a lakossági kereslet élénkülése és a kormányzati infrastrukturális projektek némi támogatást nyújthatnak, kérdéses, hogy ezek elegendők lesznek-e ahhoz, hogy érdemi lendületet adjanak az építőiparnak.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Úgy tűnik, mégsem táncol mindenki mindig úgy, ahogy az ukrán elnök fütyül. Kérdés, hogy ezt Zelenszkij tudomásul veszi-e.
Éves alapon 7,2 százalékos növekedést könyvelhet el az építőipari termelés. Igaz, májusban 3,8 százalékkal csökkent a termelés volumene az előző hónaphoz képest, ez leginkább az áprilisi bővülés korrekciójának tekinthető.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
