A júliusban elindult Otthonfelújítási program vagy a CSOK Plusz kedvező hatásai mellett azonban szükség van a gazdasági kilátások javulására.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Összességében inkább kedvezőtlenül alakultak az építőipar mutatói júniusban: az ágazat teljesítménye éves szinten 1,4, míg havi szinten 6,4 százalékkal zsugorodott. Utóbbi adat esetében ugyanakkor meg kell említeni, hogy az idei évre jellemző a korábbinál is nagyobb havi bázisú ingadozás.
Negyedéves alapon viszont ezzel együtt is 0,9 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, ami viszont a kis súlya miatt nem tudta ellensúlyozni az ipar gyengélkedését a GDP-n belül.
Az éves alapú visszaesésben az épületek építése játszott szerepet, amely jelentős részben a magasabb bázisnak tudható be. Mindeközben az egyéb építmények esetében pontosan az ellenkezőjére láthatunk példát: a tavalyi alacsonyabb szint után tudott emelkedni az építményfőcsoport teljesítménye. A havi visszaesés is elsősorban az épületek építéséhez kötődött, de kismértékben csökkent a volumen az egyéb építmények körében is.
Az építőipar esetében a nehézséget a cégek alacsony beruházási hajlandósága jelenti, a külső kereslet gyengélkedése, valamint a gazdasági bizonytalanság a vállalati szférát is óvatosságra ösztönzi, de költségvetési kiadások visszafogása is kedvezőtlenül hat az ágazat teljesítményére. Ezenfelül korlátozza az ágazat kilábalását, hogy az építőipari termelői árak bár fokozatosan lassulnak, továbbra is számottevő ütemben nőnek, a második negyedév során éves szinten 6,0, míg negyedéves bázison 1,0 százalékkal.
Ez a folyamat meglátszódik a szerződésadatokon is. Az építőipar új kontraktusai júniusban jelentősen elmaradtak a tavaly júniusi magas bázistól, azonban
a szerződésállomány ezzel együtt is kismértékben, 1,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Ez utóbbi viszont teljes egészében az egyéb építményekhez kötődik, itt 10,9 százalékos volumenbővülést, miközben az épületek esetében 7,9 százalékos zsugorodást regisztrált a KSH.
Habár az építőipart támogatják a kormányzati intézkedések, mint a júliusban elindult Otthonfelújítási program vagy a CSOK Plusz, ahhoz, hogy az ágazat érdemben tudja segíteni a gazdaság egészének növekedését, szükség van a gazdasági kilátások javulására és így a vállalatok beruházási hajlandóságának fokozódására.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Soós Lajos
Amennyiben lakást veszünk, a vételár mellett számos egyéb költségelem keletkezhet, amellyel a vevő sokszor nem számol előre. Segítségképpen összegyűjtöttük, hogyan érdemes ingatlanvásárlást tervezni, és adunk pár tippet a költségek csökkentésére is.
Az ágazati szereplők nagyon várták az Otthon Start Programot, amely a következő 5 évben 50 ezer új lakás megépítését indíthatja el.
A fix 3 százalékos hitel iránt elképesztően nagy az érdeklődés, vannak ügyfelek, akik már aláírták az előszerződést is. Azonban a szakértők figyelmeztetnek, akadnak olyan rejtett buktatók, amik kellemetlen meglepetéseket tudnak okozni. Ezeknek jártunk utána.
A párhuzamosan igényelhető támogatásoknak köszönhetően a magyar családok minden eddiginél magasabb összegű vissza nem térítendő támogatásra és kamattámogatott hitelre lehetnek jogosultak.
Mennyi hitelt igényelhetünk? Mekkora lesz a tölesztőrészlet és mennyit kell visszafizetni? Jobban megéri az Otthon Start Program segítségével lakást venni mint bérelni? Milyen feltételeknek kell megfelenünk, hogy részt vehessünk a programban? Íme a válaszok és még sok egyéb információ!
Felpörgeti-e a piacot a szeptember 1-jén induló kormányzati hitelprogram? Mit eredményez majd az építőiparban, és az új lakások piacán? Nőni vagy csökkenni fognak az bérleti díjak és olcsóbb lesz-e a kenyér a 3 százalékos hiteltől? Balogh Lászlóval az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjével beszélgettünk.
Az olasz miniszterelnök kiemelte, hogy a baloldali ideológia végleges felszámolásához Európában az illegális bevándorlás elleni szünet nélküli küzdelemre van szükség.
Orbán Viktor a hétvégén a Harcosok Klubja edzőtáborban volt, ahol előadást is tartott.
