Hogy alakult a rezsicsökkentés az elmúlt években? Íme, a részletek!

Nyitókép: Olga Rolenko/Getty Images

Júliusban is Magyarországon volt a legalacsonyabb a villamos energia és a földgáz ára a lakosság számára – jelentette be Németh Szilárd rezsicsökkentésért felelős kormánybiztos. Az adatok a finnországi VaasaETT elemzőcég uniós statisztikákon alapuló számításaiból származnak. 

A 2013-ban indult rezsicsökkentést a kormány 2022 augusztusától átalakította, reagálva az energiaválságra, vagyis a piaci energiaárak soha korábban nem tapasztalt emelkedésére, amelyet az orosz-ukrán háború és a nyugati szankciók idéztek elő. Az új rendszerben a lakossági átlagfogyasztásig a piacinál kedvezőbb tarifát kell fizetni az áramért és a gázért.

E mennyiséget alapos számítással, például a szélsőségesen alacsony felhasználású fogyasztási helyek (garázsok, sufnik) adatainak figyelmen kívül hagyásával határozták meg. Utólag több módosításra is sor került a speciális fogyasztási helyek egyedi szempontjainak tekintetbevételével – írja a Világgazdaság. Ilyen például az,

• amikor egy társasháznak egy mérője van több albetéthez,
• amikor egy családi házban több háztartás él, ezt a lehetőséget 86 873 családi házban használják fel, négy generációig,
• amikor háztartásban három vagy több gyermeket nevelnek. A nagycsaládos kedvezményt 62 614 ügyfél veszi igénybe. Ez három gyermek után plusz 600 köbméter gázt jelent, minden további gyermek után még 300 köbmétert.

Németh Szilárd hangsúlyozta, hogy Brüsszel úgy viselkedik a Lukoil-ügyben, mintha benne is lenne, megrendelői oldalról. Mint mondta, „megértjük Ukrajna helyzetét, de ez a lépés egy uniós társult tagtól elfogadhatatlan.”

„Ha a Barátságot el lehet zárni brüsszeli kérésre, akkor a gázcsapot is, Márpedig évi egymilliárd köbméter gáz – a hazai igény egynyolcada érkezik Magyarországra Ukrajnán át” – kongatta meg a vészharangot Németh Szilárd.

Felidézte továbbá, hogy az áram- és a gázrezsi 2013-as befagyasztása után befagyasztották a lakossági hulladék-, víziközmű- és távhőszolgáltatás egységárát is, továbbá hogy a távhőszolgáltatás kimaradt az átlagfogyasztás rendszeréből. Ez utóbbi azért is kiemelendő, mert a távhőcégek számára viszont ez idő alatt a korábbi tizenötszörösére nőtt az input energiahordozó ára. 

Brüsszel évek óta arra akarja rászorítani Magyarországot, hogy szüntesse meg a rezsicsökkentést és egy újabb energiaválság során már csak a leginkább rászoruló fogyasztóknak nyújtson a piacinál alacsonyabb díjakat.