Újabb „nünükét” talált a Bizottság, amelynek kapcsán szerintük „Magyarország megsérti az uniós szabályokat”.
Nyitókép: Simon Wohlfahrt / AFP
Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa csütörtökön levelet intézett a magyar kormányhoz, amelyben aggodalmát fejezte ki Magyarország vízumpolitikájának enyhítésével kapcsolatban. Johansson különösen az orosz és fehérorosz állampolgárok vízumfeltételeinek lazítását találta problémásnak, és kijelentette, hogy ez az intézkedés veszélyeztetheti a schengeni övezet biztonságos működését – számolt be a Bloomberg.
Az észt, lett és litván kormányok szintén kifejezték hasonló aggodalmaikat, mivel úgy vélik, hogy Budapest lépése alááshatja a közös európai határok integritását.
Johansson Pintér Sándor belügyminisztert arra kérte, hogy augusztus 19-ig részletesen tájékoztassa a bizottságot arról, hogy a magyar vízumrendszer hogyan illeszkedik az uniós jogszabályokhoz, és hogy ez a könnyítés milyen hatással lehet a schengeni térség biztonságára.
A magyar kormány intézkedései különösen éles kritikát kaptak a balti államok részéről, amelyek szerint Magyarország megsérti az uniós szabályokat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezt a kritikát visszautasította, és azt állította, hogy a balti országok Magyarország elleni hazugságkampányt folytatnak.
A kérdés az Európai Unió más vezetői körében is komoly visszhangot váltott ki. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke július 29-én levelet küldött Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének,
amelyben arra szólította fel a testületet, hogy vegyék napirendre a magyar vízumkérdést a következő csúcstalálkozón. A balti államok még ennél is tovább mentek, és azt javasolták, hogy Magyarország tagságát függesszék fel a schengeni övezetben.
Mindeközben Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogtanácsosa rámutatott, hogy a magyar kormány által bevezetett lazább vízumpolitika segíthet azon orosz és fehérorosz állampolgároknak, akik politikai véleményük miatt nem mernek hazatérni. Ugyanakkor a magyar intézkedéseket kritizáló balti országok és brüsszeli tisztviselők szerint az aggodalmaik konkrét eseteken alapulnak. A kritikusok azt is felhozták, hogy Magyarország nem utasított ki hivatalosan egyetlen orosz diplomatát sem az ukrajnai háború kitörése óta, ami tovább növelte a feszültséget a kérdés körül.
Az ügy tovább élezi az uniós tagállamok közötti vitát, és várhatóan a következő hetekben is folytatódik majd a diskurzus arról, hogyan kezeljék Magyarország eltérő vízumpolitikáját és annak lehetséges következményeit.
A cikket Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER szemlézte a mandiner.hu számára.
Orbán Viktor nem hátrált meg, vétózott Brüsszelben, érzi, hogy mögötte van az utca. A Tisza jelöltjei folyamatosan hibáznak, Magyar Péter okkal ideges. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Három lengyel újságíró még egy dokumentumfilmet is készített, hogy figyelmeztessék a magyarokat: ne kövessétek el azt a hibát, amit mi, mert annak visszafordíthatatlan következményei lesznek.
Az ukrán gazdaság pénzügyi tartalékai gyorsan fogyhatnak, ha elakad az uniós mentőcsomag.
A drágulás a pénzpiacokon is azonnali reakciót váltott ki: erősödött a dollár, miközben több feltörekvő deviza – köztük a forint – nyomás alá került, az ukránok zsarolása pedig nehezítette a helyzetet.
Közben a Tisza Párt nagyon ellenzi az olcsó olajat, amit Zelenszkij állított le.
Az energiaügyi szakértő az ATV műsorában arról beszélt, hogy az üzemanyagárak kapcsán ő személy szerint inkább a jövedéki adóhoz és az áfához nyúlt volna. Az adóhoz egyébként a kormány hozzányúlt.
Szijjártó Péter elmagyarázta, miért nem fordítják az ukrán elnök ellen saját fegyverét.
A diverzifikáció nem kizárólag nemzeti hatáskörben dől el.
Tényleg segít a reggeli citromos víz, vagy csak egy újabb internetes mítosz? A közösségi média tele van öndiagnózissal és csodamódszerekkel, de szerencsére vannak szakemberek, akik felvették a kesztyűt a dezinformációval szemben. A Vizit mai vendége Dr. Czirják Janka, aki bebizonyította: az orvosi tartalom is lehet trendi és hiteles.
