Árgus szemmel figyeli a GVH a hazai légi közlekedést, azon belül a fapadosokat is

Nyitókép: Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto via AFP

A Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt években kiemelt figyelemmel kísérte a légi közlekedés hazai piacát, azon belül a Wizz Air működését is. Az egyik ügyben bírságot szabott ki a Wizz Airre, egy másikban a hazai gyökerű fapados légitársaság önként vállalta, hogy anyagilag kompenzálja utasait. Közben a Ryanairrel szembeni precedens perét elvesztő Fővárosi Kormányhivatalnak is elege lett a járatkésésekből. 

Az elmúlt két évben a Wizz Air Hungary Zrt.-re (Wizz Air) egyszer szabott ki bírságot a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa a 2024. augusztus 3-án nyilvánosságra hozott döntésében. A Fővárosi Kormányhivatalnak is elege lett a járatkésésekből.  

Egy bírság és egy borsos kompenzáció

Az eljárás során a nemzeti versenyhatóság feltárta, hogy a légitársaság 2018 novembere és 2024 májusa között elhallgatta – illetve nem időben kommunikálta – hogy a fogyasztóknak az alapszolgáltatás választása esetén is lehetőségük van egyes további szolgáltatások (Wizz Priority, feladott poggyász szolgáltatás) külön-külön történő megvásárlására. 

A cég így gyakorlatilag a drágább, ezeket a szolgáltatásokat alapból tartalmazó csomagok irányába terelte a fogyasztókat. A GVH feltárta emellett, hogy a légitársaság 2019 decemberétől olyan kereskedelmi gyakorlatot folytatott az automatikus utasfelvételi szolgáltatás tartalmával és korlátaival kapcsolatban, amely sértette a szakmai gondosság követelményét. 

Ezeket a gyakorlatokat mérlegelve, a Versenytanács – a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmának megsértése miatt – összesen 307 millió 824 ezer forint bírságot szabott ki a légitársaságra.

A Gazdasági Versenyhivatal egyébként az elmúlt években kiemelt figyelemmel kísérte a légi közlekedés hazai piacát. Ennek során 2022 októberében átfogó gyorselemzés (sweep) keretében vizsgálta a Magyarországon elérhető légitársaságok honlapjait, illetve a hazánkban népszerű jegyár-összehasonlító weboldalakat. Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke a légi közlekedésben tapasztalható folyamatos fennakadások miatt, az utasok védelme érdekében figyelemfelhívást küldött több, Magyarországon működő diszkont-légitársaság, köztük a Wizz Air és a Ryanair vezetőjének is. Az elmúlt 10 évben mindkét vállalkozás több versenyhatósági eljárásban volt érintett.

Eközben növekvő számú panasz és bejelentés érkezett a GVH-hoz a légitársaságok gyakorlatait illetően. A GVH vizsgálói panaszeljárások keretében jelenleg is több légitársaság kereskedelmi gyakorlatait vizsgálják. Ezekben a Ryanair mellett a Wizz Air is érintett.

A 2010. utáni korszakból kiemelhető még a 2019. július 31-i határozata, amely ugyan nem szabott ki bírságot a Wizz Airre, ám elfogadta a légitársaság kötelezettségvállalását, hogy 250 millió forint kompenzációt fizet a 2010 óta Wizz Flex szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóknak. 

Ebben az ügyben a GVH-hoz érkezett számos fogyasztói panasz alapozta meg a légitársaság Wizz Flex repülőjegy-kiegészítő szolgáltatásának vizsgálatát. A kiegészítő szolgáltatást megvásárló fogyasztóknak lehetőségük volt repülőjegyük módosítására járatmódosítási díj nélkül, mindössze az esetleges vitel- és poggyászdíj-különbözet megfizetésével. A versenyfelügyeleti eljárás azonban olyan részletszabályokat tárt fel, amelyekről a fogyasztók feltehetően nem kaptak megfelelő tájékoztatást, ám a gyakorlatban jelentősen csökkenthették az ingyenes járatmódosítások számát 

A Wizz Air az eljárás során kötelezettségvállalást ajánlott, amelynek tartalmáról egyeztetést folytatott a versenyhivatallal. Ez alapján a légitársaság vállalta, hogy a Wizz Flex szolgáltatást 2010 óta igénybe vevő valamennyi fogyasztónak átalány-kompenzációt ír jóvá. Emellett a Wizz Air vállalta, hogy díjkülönbözetet ír jóvá azon fogyasztóknak, akiknek az új járatra szóló viteldíjuk alacsonyabb lett volna, mint az eredeti repülőjegyük ára, viszont ezt korábban a légitársaság nem fizette vissza nekik. A kompenzációban részesülő fogyasztók száma összességében 120 ezer és 220 ezer közé tehető, az átlagos összeg pedig 8,3 euró utasonként. 

Még két ügy van folyamatban a Wizz Airrel szemben, és lépett a kormányhivatal is

Végül, de nem utolsósorban három nappal a 300 millió forintot meghaladó bírság kiszabását követően, azaz augusztus 6-án a GVH tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt újabb versenyfelügyleti eljárást indított a Wizz Airrel szemben, mivel a cég foglalási rendszerének szakmai gondosság követelményét sértő működését, valamint a szolgáltatási díjakkal kapcsolatosan lényeges információk elhallgatását gyanítja.

A versenyhatóságnak ezen felül egy másik vizsgálata is folyik a Wizz Air-rel szemben, mivel a cég feltételezhetően fontos információkat hallgatott el az utasok elől. Ezt idén január végén indították, és az ingyenes online utasfelvétellel kapcsolatos. A GVH azt gyanítja, a Wizz Air az információk elhallgatásával egyébként elkerülhető költségeket okozott az utasoknak. 

A Gazdasági Versenyhivatal ugyanis észlelte, hogy a Wizz Air a honlapján 2022. december és 2023. május között elhallgatta azt a jelentős információt, hogy a retúrjeggyel rendelkező, és visszafelé utazó utasok az ingyenes online utasfelvételt a mobiltelefonjuk böngészőjéből megnyitva, a honlap mobiltelefonos nézetének sajátosságai miatt nem tudják elvégezni, ezért az érintett fogyasztóknak később reptéri utasfelvételi díjat (40 EUR) kellett fizetniük. 

Közben Budapest Főváros Kormányhivatala is hatósági ellenőrzést indított más légitársaságok mellett a Wizz Airrel szemben is az utóbbi időben tapasztalt jelentős járatkésések miatt – jelentette be június végén a hivatal. Öt éve, 2019 augusztusában ismétlődő jogsértések miatt 300 millió forintra, fél évvel korábban tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt 15 millióra bírságolták a céget. 

A Ryanair keményebb diónak bizonyult

A Ryanair és szókimondó vezérigazgatója, Michael O’Leary régóta bögyében van a kormánynak, bár ez az érzés alighanem kölcsönös. Amíg viszont a Ryanair nem büntetheti a kormányt, legfeljebb a magyar utasokkal szúrhat ki számos módon, addig a légitársaságnak a sokszor a mutatott nemtörödöm magatartásáért sok százmillió forintos bírságokkal kell vezekelnie. 

Amelyek hol megalapozottak, hol téves jogi alapokon nyugszanak. A Ryanair két megabírságot kapott a magyar hatóságoktól, de csak az egyiket, a kisebb tételt kellett befizetnie, miután jogerősen véget ért a bírósági procedúra, amelyet a részvényesek érdekeit szem előtt tartó légitársaságnak kötelessége végig vinni – amennyiben biztos az igazában.

Márpedig O’Learynél magabiztosabb szereplője aligha van a polgári légi közlekedésnek. Az ír fapados első embere kétszer vitte a Kúria elé a vállalatára kirótt bírságot és csak a kisebb súlyúban marasztalták el.

Késésért 200 milliós bírság

A Kúria tavaly októberben hagyta helyben Budapest Főváros Kormányhivatalának a döntését, így a Ryanairnek be kellett fizetnie a 200 millió forintos, fogyasztóvédelmi jogsértés miatt kiszabott bírságot. Az ügy három és fél évig húzódott, mire jogerős verdikt született. 

Az előzmény a kormányhivatal által 2020 áprilisában elrendelt fogyasztóvédelmi hatósági eljárás volt, amely megállapította, hogy a Ryanair légitársaság a 2020. február 18-i Budapest–Gran Canaria járatának késésekor nem teljesítette a szabályzatban előírt tájékoztatási és ellátási kötelezettségét, valamint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg. 

Az ominózus napon a Ryanair Boeing utasszállító gépe hat órán át vesztegelt a ferihegyi kifutón, s a kanári-szigeteki Gran Canariára tartó járat csak déltájt emelkedhetett a levegőbe friss üdülési élményekre vágyó utasaival.

Az utasok másfajta „élményben” részesültek, a repülőről már nem szállhattak le és még a vízért is fizetniük kellett. A Ryanair tankolási problémákkal indokolta a maratoni késést, mire Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter utóbb arra utasította a Főváros Kormányhivatalt, vizsgálja ki, hogy az utasokkal a tisztességesen bánt-e a légitársaság. Az eredmény ismert, a válasz: nem.

De hol itt az extraprofit?

A másik ennél jóval nagyobb horderejű ügyben viszont a Ryanairt hozta ki győztesként a Kúria. A légitársaság ugyanis a kormány által 2022 rendeletben a repülőjegyekre ráterhelt 3600 forintos valamint 9750 forint extraprofitadót simán áthárította a jegyvásárlókra, s mint kiderült, erre az Általános Szolgáltatási Feltételek szabályzatában foglaltak szerint joga is volt. 

Még visszamenőleges hatállyal is, mivel a kiértesített utasoknak jogukban állt eldönteni, hogy lenyelik a már kifizetett jegyárra rakódó különadót, vagy visszamondják az utat és visszakapják a jegy árát. Állítólag a magyar utasok körülbelül 60 százaléka visszaváltotta a Ryanairnél vásárolt jegyét, de ez nem bizonyult igaznak, hiszen a járatok így is zsúfolásig telve szálltak fel Ferihegyről és érkeztek vissza. Valójában 3 százalék élt csak a lehetőséggel. 

A 2023-as költségvetés bevételi oldalát rendbe tevő extraprofitadó áthárítását meglehetősen rossz néven vette a kormány, amelynek a célja a légitársaságok megsarcolása lett volna, nem az utasoké. A pandémiából épp kikeveredő légi közlekedési szektor megadóztatása azért is a meghökkenést keltett, mert a szektorban nem hogy extraprofit, de még profit sem keletkezett – és a Ryanair sem tartozott a kevés kivétel közé, veszteségesen üzemelt.

Michael O’Leary fityiszt mutat

Ezt hánytorgatta fel Michael O’Leary, aki Nagy Márton és Gulyás Gergely minisztereket visszaültette volna a szamárpadba, ahol a közgazdaságtan alapjait vetette volna át velük. A kocsmai színvonalra züllött szájkaratét újfent a Budapest Főváros Kormányhivatalának gigabírsága váltotta ki, annak 300 millió forintos (736 ezer euró) összegét teljesen jogtalannak tartó Ryanair bíróságon támadta meg. 

A Fővárosi Törvényszék 2023 nyarán megsemmisítette a fogyasztóvédelem határozatát, törölte a bírságot, de a kormányhivatal fellebbezett, így került a Kúriához az ügy, ahol 2024. januárjának végén a kormányhivatal pervesztésével zárult.

A légitársaságokat sújtó különadó mindenesetre nem futott be nagy karriert, Nagy Márton a ferihegyi reptér visszafoglalásán mondta el a Világgazdaság kérdésére, hogy a magyar kormány 2025. január elsejével kivezeti az adót, amelyet menet közben a károsanyag-kibocsátás mértékétől függően állapítottak meg, afféle „zöld adóként”.

Ki a zöldebb? – Verseny vesztesekkel

Külföldön is vizsgálatok és potenciális bírságok alanya lehet a Ryanair. Április végén a Wizz Air, a Ryanair és még 18 légitársaság ellen indítottak eljárást az unióban az úgynevezett „zöldre festés” miatt. Az uniós fogyasztóvédelmi szervezet (BEUC) szerint a légitársaságok csaltak a szén-dioxid-kibocsátás adatokkal, túl szépre festették a klímavédelemben saját szerepüket, s ezzel megtéveszthették a környezettudatos fogyasztókat. Ez a vizsgálat is még évekig elhúzódhat.

Ahogy a spanyol hatóságok által a Ryanairre, az EasyJetre, a Voloteára és a Vuelingra júniusban kirótt, együttesen 150 millió euróra rúgó bírsághatározat is a bíróság asztalán végzi. A hatóságok tavaly nyáron indítottak vizsgálatot a cégek ellen, elsősorban amiatt, mert a kézipoggyászra vonatkozó ingyenes szolgáltatásokért is jogellenesen pénzt számítottak fel, továbbá az utasok által megválasztott ülőhelyekre extra helyfoglalási díjat kértek.

Visszatérő elem, hogy a fapados légitársaságok alacsony alapdíjal csábítják az utasokat, ugyanakkor a járulékos költségekről vagy hallgatnak, vagy nem teljes körűen és közérthetően tájékoztatnak.