A magyarok többsége azért akar békét Ukrajnában, mert magyar kisebbség él Kárpátalján, és nem azért, mert Putyin barátai lennének – magyarázta a Weltwoche svájci adásának a Mandiner lapigazgatója.
Nyitókép: képkivágás a videóból
A Die Weltwoche reggeli videóműsorában Roger Köppel, a svájci lap főszerkesztője Szalai Zoltánnal, a Mandiner lapigazgatójával–főszerkesztőjével elemezte az amerikai elnökválasztási kampányt és más politikai eseményeket.
A svájci újságíró először a magyar médiaviszonyokra kérdezett rá, konkrétan arra, hogy a jobboldali sajtó, így a Mandiner is teljes kormányzati ellenőrzés alatt áll-e, a kormányzati központból határozzák-e meg a lap témaválasztásait, tartalmait. Szalai Zoltán válaszában ezt cáfolta, majd emlékeztetett, hogy
a 2000-es évek elején a magyar médiakörnyezet teljesen más volt, a sajtótermékek 90 százaléka baloldali irányultságú volt,
a régi kommunista médiafelületek többségét nyugati médiacégek privatizálták, és a régi vezetőgárda a helyén maradt a lapoknál. A Mandiner lapigazgatója elismerte, hogy mára ez a helyzet változott, de – mint mondta – a médiapiac minden szegmensében továbbra is a baloldali felületek vannak túlsúlyban.
Szalai Zoltán úgy vélte, az 1990-es évek óta jelenleg tapasztalható a legnagyobb diverzitás a magyar médiapiacon, az olvasók mindenféle irányultságú lapot megtalálhatnak a piacon, mindenféle vélemény meg tud jelenni a sajtóban, és ez 15 évvel ezelőtt nem volt elmondható.
Roger Köppel ezt követően a Mathias Corvinus Collegium (MCC) felől érdeklődött, hiszen interjúalanya egyúttal az MCC főigazgatója is. Szalai röviden felvázolta az MCC 15 éves történetét, és elmagyarázta, hogy az intézmény egy tehetséggondozó intézet, amely tehetséges diákok felkarolásával, újabb oktatási lehetőségekhez juttatásával foglalkozik. Arra a kérdésre, hogy sokak szerint az MCC a kormányzat kéderképzője, a főigazgató azzal válaszolt: az augusztusi MCC Fesztre jöjjenek német újságírók, és kérdezzék ezt meg az ott résztvevő MCC-s hallgatóktól, hogy így van-e.
Az amerikai elnökválasztás fordulataival kapcsolatban Szalai Zoltán elmondta: három hónappal korábban mindenki összeesküvésért kiáltott, ha valaki ki merte mondani, hogy az elnök alkalmatlan lenne egy újabb ciklus végigvitelére, ugyanakkor
a tévés vitán Biden rettenetesen maga alatt szerepelt, nagy hibákat követett el,
és ezt követően a liberális médiában elindultak a bírálatok ellene, pozíciója megrendült. A Mandiner lapigazgatója szerint minden jel szerint Biden nem akart visszalépni, de nála nagyobb erők megvonták tőle a támogatást.
Köppel azon felvetésére, hogy Harris első kampánybeszédében keményen odaszólt Trumpnak, és a politikai korrektség mércéjén mérve ha Trump tette volna ugyanezt, bírálatokat kapott volna a fősodratú sajtótól, Szalai azt válaszolta: a kettős mérce mindenhol tetten érhető, majd hozzátette, érdekes, hogy
Kamala Harrist fantasztikus politikusnak ábrázolják, míg a nem hazudó adatok szerint nem túl népszerű vezető.
Donald Trump jelentőségéről szólva Szalai emlékeztetett arra, hogy a sajtótámadásokon kívül az ellene indított jogi eljárások sem tudták elkoptatni, és a merényletkísérlet sem sikerült ellene. Ő a mainstream elleni lázadó, a régi politikai elit ellen fellépő politikus – megítélés mindenhol más, így Németországban meglehetősen rossz, Magyarországon azonban egy sikeres elnöknek látták.
J.D. Vance republikánus alelnökjelöltről a Mandiner lapigazgatójának jó véleménye van, mint mondta, intelligens, az egyetemi világból érkezett politikusról van szó, aki mélyről, a rozsdaövezetből saját erejéből csinált karriert, tanult elitegyetemeken, az ilyen karriertörténeteket a liberális oldal szerette felmutatni, de Vance egy konzervatív sikerember.
A svájci főszerkesztő végezetül a magyar-uniós vitákról kérdezte magyar kollégáját, aki először felhívta a fegyelmet: a magyarok többsége EU-barát, vagyis támogatja Magyarország EU-tagságát, de
szintén a többség úgy tartja, hogy a jelenlegi EU nem az a klub, ahová húsz éve csatlakoztunk.
„A magyar nép ezer éve Európában él, ide tartozunk, és az EU nem mondhatja, hogy mi legyen a véleményünk” – magyarázta Szalai, hozzátéve, hogy amikor a magyarok többsége békét akar Ukrajnában, leginkább azért akarja, mert magyar kisebbség él Kárpátalján, és nem azért, mert Putyin barátai, ahogy a nyugati sajtó szajkózza.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem szeretjük, amikor Bécsből, Moszkvából vagy Brüsszelből mondják meg, mit szabad és mit nem – a svájci lap főszerkesztője, Roger Köppel a Mandiner főszerkesztőjével együtt vezették a Weltwoche reggeli adását.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
A Die Weltwoche újságírója szerint Orbán Viktor szinte az összes pozitív tulajdonság birtokában van.
Nem ellenzékellenes narratívát képviselünk többen az ÖT-ben, hanem ellenzékkritikusat.
Az ABC News egy „elnöki alapítvány és múzeum” számára pengethet ki Trumpnak 15 millió dollárt.
