Lassan már annak is örülni kell, ha az embert elviszi vagy hazahozza a járata.
Nyitókép: Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Napi szinten lehet az elmúlt időszakban olvasni, hogy egy-egy légitársaságnak a járata mennyit késik. Míg korábban ritkaságszámba ment, ha egy járat 10-12 órával később indul az eleve meghirdetettnél, a nyár kezdete óta ez már szinte mindennapos. A szektor komoly kihívásokkal küzd, a korábbinál sokkal gyakrabban vannak rendkívül nagy zivatarok, amelyeket ki kell kerülnie a repülőknek, valamint ilyen időjárási körülmények között le sem szállhatnak, amely értelemszerűen felborítja a közlekedési rendet. A másik probléma a légiforgalmi-irányítók körében tapasztalható munkaerőhiány, amelyre több légitársaság is panaszkodik. Szakértők kiemelték, hogy Európában jelenleg rendszerszinten vannak kihívások, ugyanis a nyári szezon kezdetével fokozott forgalom van a kontinensünk légterében.
Csak egy pár példa az elmúlt hetekből: másfél napos késéssel hozta haza utasait a Wizz Air Szicíliából, hat órás késéssel vitte utasait a légitársaság Ciprusra, négy órát ültek a Wizz utasai a repülőgépen, hogy elinduljanak Valenciába, másfél nap kellett ahhoz, hogy a Wizz Air hazahozza utasait Milánóból, húsz órát vártak a Ryanair utasai, hogy elinduljanak Barcelonából, végül, de nem utolsó sorban a török SunExpress 12 órán át váratta utasait a terminálon belül.
A legnagyobb felháborodást a német fapados Eurowings okozta, amelyik Stuttgartba vitt volna az Európa-bajnokság mérkőzésére magyar szurkolókat, ám mivel a gép egy jókora késéssel tudott csak elindulni, a drukkerek lekésték a Magyarország-Skócia mérkőzést. A gép csak akkor érkezett meg Stuttgartba, amikor a meccs már javában zajlott, 52 utas inkább leszállt a gépről, hogy máshol nézzék meg a meccset.
Ezt is ajánljuk a témában
A gép csak akkor érkezett meg Stuttgartba, amikor a meccs már javában zajlott. Ötvenketten inkább leszálltak a gépről, hogy máshogy nézzék meg a mérkőzést.
A Budapest Airport az esettel kapcsolatban azt írta, hogy a stuttgarti járat eleve három órás késéssel érkezett, a földi kiszolgáló vállalat a gépet a protokoll szerint felkészítette a visszaútra, és az utasokat beszállította, ezután derült ki, hogy a résidő miatt nem tudtak időben indulni.
A két legnagyobb budapesti forgalmú légitársaság, a Wizz Air és a Ryanair gyorsan reagált a késésekre és mindketten előálltak az indokokkal, miért történnek mostanában a jelentős csúszások. Az óriási késések és járattörlések június második felében kezdődtek, amiért az ír fapados légitársaság elnézést kért az utasoktól, szerintük annak ellenére van probléma jelenleg az iparágban, hogy Európában a járatok száma ötszázalékkal elmarad a 2019-es szinttől, és a francia légiforgalmi irányító sztrájk sem okozott még fennakadást ezen a nyáron.
A légitársaság közlése szerint a problémát elsődlegesen a kontinens egyik legzsúfoltabb légterét irányító, az Eurocontrolhoz tartozó maastrichti központban folytatólagosan tapasztalható személyzethiány, valamint egy rendszer meghibásodása okozta. Ez az összes európai légitársaságot érinti, ugyanakkor a légicégeknek nincs ráhatásuk a megoldásra – idézi a társaságot az Airportal.
Az ír fapados felszólította az Eurocontrol főigazgatóját, hogy adjon magyarázatot az európai légiforgalmi irányító központokban újra és újra fennálló létszámhiányra, valamint a maastrichti központban bekövetkezett rendszerhibára. A dublini székhelyű társaság azon az állásponton van, hogy bár az európai légiforgalmi irányítás díjai rekordszintre emelkedtek, de a személyzet és a szolgáltatások színvonala tovább csökkent.
A Wizz Air is hasonló közleményt adott ki, szerintük az utóbbi napok/hetek időjárási viszontagságai és résidő-problémái nagyban érintették a teljes európai légi közlekedést, és így a Wizz Air működését is.
Az időjárás megnehezítette a légiforgalmi irányító hatóságok és az Eurocontrol számára a légiforgalom kezelését az egész iparágban, amely jelentős késésekhez és járattörlésekhez vezetett Európa-szerte”
– közölte a társaság, mely szerint csak június 26-án több mint 450 ezer percnyi késés adódott össze az európai légtérben, ebből 360 ezer közvetlenül a viharos időjárás miatt következett be.
A Wizz Air járatai pedig az elmúlt négy hétben több mint 30 ezer percnyi résidő-késéssel többet szenvedtek el, mint a tavalyi azonos időszakában. Érdeklődtünk a hazai légiforgalmi-irányítást lebonyolító HungaroControl sajtóosztályánál, szerintük mik a jelenlegi késések elsődleges okai és azokon hogyan lehetne a leggyorsabban és legkönnyebben változtatni: a cég a Mandiner érdeklődésére elárulta, a kialakult helyzet a légi közlekedési iparág összes szereplőjét komplex kihívás elé állítja.
A klímaváltozás miatt egyre extrémebb és egyre gyakrabban előforduló zivatarláncok jelentős késéseket és járattörléseket okoztak egész Európában”
– fogalmaztak.
A cég sajtóosztálya elárulta, hogy a HungaroControl által felügyelt légtérben kezelt légi járművek száma jelenleg 25-30 százalékkal haladja meg a koronavírus előtti év azonos időszakában regisztráltat. „Ebben az extrém növekedésben a légitársaságok jelentős kapacitás-bővítései mellett komoly szerepe van az orosz-ukrán háború miatt érvényben lévő légtérzárnak is” – tették hozzá. Mint írták, az irányítói létszám 2019-hez képest 179-ről 185 főre emelkedett, megerősített szolgálattal, bővített kapacitással dolgoznak a legmagasabb repülésbiztonsági szint fenntartása érdekében.
A járatkésések nem egy magyar jelenség, európai viszonylatban is gyakran előfordulnak”
– közölték.
Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása.
A Ryanair négyszáz dolgozó nem kapott fizetést, a Légi Közlekedési Egyesült Szakszervezet szerint a Ryanair a varsói menedzsmentjét okolja a kialakult helyzetért.
A fizetések késése súlyos bizonytalanságot okoz az érintett munkavállalók és családjaik számára.
Debrecenben még biztosan repülőre lehet szállni.
A cég pénzügyi helyzete stabil.
Fellélegeztek.
Az Európai Bizottság is megkapta a magáét.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Arra is fény derült, mit tervez a kormány az Ukrajnából érkező élelmiszerekkel és hogyan alakítaná át az agrártámogatásokat.
