Időről időre riogatnak bennünket azzal, hogy rövidesen fenntarthatatlanná válik a nyugdíjrendszerünk

„Időről időre riogatnak bennünket azzal, hogy rövidesen fenntarthatatlanná válik a nyugdíjrendszerünk. A romló demográfiai mutatókkal szokták ezt indokolni: csökken a 15–64 éves aktív korúak, s nő a 65 év felettiek létszáma és aránya a társadalomban.

A demográfusok sajnos csupán a népesség strukturális összetételét vizsgálják, leginkább a korcsoportok létszámarányait, s nem terjed ki a figyelmük a nyugdíjkassza állapotára. Általában nem veszik figyelembe, hogy nem a teljes aktív korú népesség foglalkoztatott, azaz nyugdíj-befizető, s a 65 évesnél fiatalabbak között is vannak nyugdíjellátásban részesülők.

Ezért aztán javaslom, hogy aki a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos állításokat kíván megfogalmazni, az lépjen túl a demográfiai szemléletű mutatók vizsgálatánál, s vegye figyelembe a vizsgált terület vagy szegmens munkaerőpiaci változásait is!

A demográfusok az idős népesség eltartottsági rátáját úgy számolják, hogy a 65 éves és annál idősebbeket a 15–64 éves népességhez viszonyítják. Hazánkban ez az arány 2010-ben 24,2 % volt, s 2022-ra 31,7%-ra emelkedett. Ezekkel az arányainkkal az unió tagállamai között az átlagnál alacsonyabb a mutatónk, a 11–13. helyeken állunk. A nagy országokban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban sokkal nagyobb az idősek aránya. A mutató 2010–2022 közti romlása viszont hazánkban az unió átlagánál nagyobb volt – hasonlóan a térségünkbeli országokhoz. Mindez azért, mert a rendszerváltás idején az ezredfordulóig minden országban hatalmasat zuhant a születések száma, hiszen mindenhol a családok elszegényedésével járt ez az időszak. S most ezek a korcsoportok lépnek be az ötvenes évek végén született korcsoportok helyett az aktív korúak közé. S ez az arányromlás a későbbiekben folytatódni fog.

Véleményem szerint azonban az idős korúak arányának elemzése nem megfelelően precíz megközelítés a nyugdíjak vizsgálatakor. 2010-ben a 15–64 éveseknek mindössze 57%-a, 2022-ben pedig már 74,4%-a volt foglalkoztatott, azaz ők fizettek be a nyugdíjjárulékot. Javaslom, hogy az időskori eltartottsági ráta számításakor a 65 éves és annál idősebbek számát a 15–64 éves foglalkoztatottak létszámához mérjük. Ekkor azt láthatjuk, hogy 100 foglalkoztatottra 42,5 idős korú jut ott 2010-ben, ez az arány maradt 2022-re is. Tehát a foglalkoztatottak létszámának növekedése szinte azonos volt az idősek arányának növekedésével. Ezzel az aránnyal 2010-ben még az unió átlagánál rosszabbak voltunk, s 2022-re már alacsonyabb lett a hazai arányunk.”