A demográfusok sajnos csupán a népesség strukturális összetételét vizsgálják.
„Időről időre riogatnak bennünket azzal, hogy rövidesen fenntarthatatlanná válik a nyugdíjrendszerünk. A romló demográfiai mutatókkal szokták ezt indokolni: csökken a 15–64 éves aktív korúak, s nő a 65 év felettiek létszáma és aránya a társadalomban.
A demográfusok sajnos csupán a népesség strukturális összetételét vizsgálják, leginkább a korcsoportok létszámarányait, s nem terjed ki a figyelmük a nyugdíjkassza állapotára. Általában nem veszik figyelembe, hogy nem a teljes aktív korú népesség foglalkoztatott, azaz nyugdíj-befizető, s a 65 évesnél fiatalabbak között is vannak nyugdíjellátásban részesülők.
Ezért aztán javaslom, hogy aki a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos állításokat kíván megfogalmazni, az lépjen túl a demográfiai szemléletű mutatók vizsgálatánál, s vegye figyelembe a vizsgált terület vagy szegmens munkaerőpiaci változásait is!
A demográfusok az idős népesség eltartottsági rátáját úgy számolják, hogy a 65 éves és annál idősebbeket a 15–64 éves népességhez viszonyítják. Hazánkban ez az arány 2010-ben 24,2 % volt, s 2022-ra 31,7%-ra emelkedett. Ezekkel az arányainkkal az unió tagállamai között az átlagnál alacsonyabb a mutatónk, a 11–13. helyeken állunk. A nagy országokban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban sokkal nagyobb az idősek aránya. A mutató 2010–2022 közti romlása viszont hazánkban az unió átlagánál nagyobb volt – hasonlóan a térségünkbeli országokhoz. Mindez azért, mert a rendszerváltás idején az ezredfordulóig minden országban hatalmasat zuhant a születések száma, hiszen mindenhol a családok elszegényedésével járt ez az időszak. S most ezek a korcsoportok lépnek be az ötvenes évek végén született korcsoportok helyett az aktív korúak közé. S ez az arányromlás a későbbiekben folytatódni fog.
Véleményem szerint azonban az idős korúak arányának elemzése nem megfelelően precíz megközelítés a nyugdíjak vizsgálatakor. 2010-ben a 15–64 éveseknek mindössze 57%-a, 2022-ben pedig már 74,4%-a volt foglalkoztatott, azaz ők fizettek be a nyugdíjjárulékot. Javaslom, hogy az időskori eltartottsági ráta számításakor a 65 éves és annál idősebbek számát a 15–64 éves foglalkoztatottak létszámához mérjük. Ekkor azt láthatjuk, hogy 100 foglalkoztatottra 42,5 idős korú jut ott 2010-ben, ez az arány maradt 2022-re is. Tehát a foglalkoztatottak létszámának növekedése szinte azonos volt az idősek arányának növekedésével. Ezzel az aránnyal 2010-ben még az unió átlagánál rosszabbak voltunk, s 2022-re már alacsonyabb lett a hazai arányunk.”
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A magyar politika lassan 20 év után először egy kétszemélyes drámává változott.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Az ukránok dollármilliárdokat költöttek valamire, ami nem fegyver – elsősorban Németország örülhet.
A La Voix du Nord című regionális lap szerint a gyanúsított egy 20-as évei elején járó férfi.
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
