Boros Bánk Levente, az Intézet politikai elemzési igazgatója akkor arról számolt be, hogy
a kétmilliárd forintot is meghaladhatja évente az ellenzéki, kormánykritikus médiumokhoz érkező külföldi támogatások mértéke.
„Mindenkinek joga van megtudni Magyarországon - pláne ilyen politikai helyzetben, mint ami most tapasztalható Európában és a világban - hogy ki, miért, milyen szándékkal finanszíroz egyes projekteket" – fogalmazott az elemző.
Példaként említette a Partizán Youtube-csatornájét, amely 572 millió kapott külföldről tavaly, a Nyugat.hu kiadója pedig 87 milliós támogatásban részesült, többek között az Európai Uniótól. A 444 kiadójához 2023-ban külföldről 150 millió érkezett. Sok kiadó azonban nem adott le beszámolót, ezért nem lehet megismerni az erre vonatkozó adatokat.
A hírekből ugyanakkor arról is lehet értesülni, hogy külföldi országok is támogatnak sajtóorgánumokat, cikkeket – hívta fel a figyelmet. Így például az USA, amely ugyanakkor kizárólag ellenzéki médiumokat pénzel.
Boros Bánk közölte: javasolják, hogy a „transzparencia jegyében, az állampolgárok, az olvasók tájékoztatása érdekében” vezessenek be önbevallási kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy ki, mikor, honnan és milyen célból fogad el külföldi támogatásokat.
A külföldi médiatámogatásokkal a Szuverenitásvédelmi Hivatal is foglalkozik. Lánczi Tamás, a hivatal elnöke a Nézőpont konferenciáján beszélt arról, hogy a rejtett érdekek feltárása érdekében
a hagyományos értelemben vett média mellett figyelniük kell a közösségi médiát, monitorozniuk kell a külföldről finanszírozott nyomásgyakorló csoportokat (NGO) és azokat a politikai aktorokat, akik a nyilvánosságban megjelenő szakértőként formálják a magyar közvéleményt.
A hivatal már vizsgálatot indított az Atlatszo.hu portál finanszírozási hátterével kapcsolatban, miután az Atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. a honlapján közzétett beszámolói alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül, amelynek éves költségvetésében a külföldi támogatások aránya jelentős.