A Nézőpont Intézet becslései szerint az évi kétmilliárd forintot is meghaladhatja az ellenzéki, kormánykritikus sajtóhoz érkező külföldi támogatások mértéke.
Fotó: Illusztráció/GettyImages
Háborúellenes akciótervet hirdetett a kormány, amelynek részeként a háborús propagandát támogató médiumok külföldi finanszírozását tennék átláthatóvá. Gulyás Gergely a hétfői Kormányinfón jelentette be, hogy a legnagyobb átláthatóságra kell törekedni, ezért kötelezni fogják a pártokat és a médiumokat arra, hogy forrásaikat tegyék átláthatóvá.
Elvárják, hogy a médiumok ezeket a forrásokat hozzák nyilvánosságra.
Mint mondta,
Magyarország fenntartja magának a jogot, hogy a külföldről érkező forrásokat, amelyek a háborús propagandát szolgálják, visszautalja a feladónak.
Gulyás Gergely közölte, az igazságügyi miniszter feladata lesz, hogy a részletszabályozást kidolgozza. Van erre európai uniós szabályozás, de a kormány „ennél egy kicsit jogállamibb megoldást" támogat – tette hozzá.
Az uniós rendelet kapcsán megjegyezte, ennyire „durva, radikális, a vélemény és a szólás szabadságát sértő" szabályozást Magyarországon alkotmányos keretek között nem lehetne bevezetni.
A téma a Nézőpont Intézet június végén bemutatott elemzésében is előkerült. Az intézet ugyanis kutatásai során meglepő adatokra bukkant arra vonatkozóan, hogy milyen összegekkel támogatják az ellenzéki médiumokat külföldről.
Ezt is ajánljuk a témában
Beszédes adatokat közölt a Nézőpont Intézet a magyarországi sajtó állapotáról. Az eredményeket bemutató rendezvényen felszólalt Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, valamint átadták a Jótollú magyar újságíró díját is.
Boros Bánk Levente, az Intézet politikai elemzési igazgatója akkor arról számolt be, hogy
a kétmilliárd forintot is meghaladhatja évente az ellenzéki, kormánykritikus médiumokhoz érkező külföldi támogatások mértéke.
„Mindenkinek joga van megtudni Magyarországon - pláne ilyen politikai helyzetben, mint ami most tapasztalható Európában és a világban - hogy ki, miért, milyen szándékkal finanszíroz egyes projekteket" – fogalmazott az elemző.
Példaként említette a Partizán Youtube-csatornájét, amely 572 millió kapott külföldről tavaly, a Nyugat.hu kiadója pedig 87 milliós támogatásban részesült, többek között az Európai Uniótól. A 444 kiadójához 2023-ban külföldről 150 millió érkezett. Sok kiadó azonban nem adott le beszámolót, ezért nem lehet megismerni az erre vonatkozó adatokat.
A hírekből ugyanakkor arról is lehet értesülni, hogy külföldi országok is támogatnak sajtóorgánumokat, cikkeket – hívta fel a figyelmet. Így például az USA, amely ugyanakkor kizárólag ellenzéki médiumokat pénzel.
Boros Bánk közölte: javasolják, hogy a „transzparencia jegyében, az állampolgárok, az olvasók tájékoztatása érdekében” vezessenek be önbevallási kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy ki, mikor, honnan és milyen célból fogad el külföldi támogatásokat.
A külföldi médiatámogatásokkal a Szuverenitásvédelmi Hivatal is foglalkozik. Lánczi Tamás, a hivatal elnöke a Nézőpont konferenciáján beszélt arról, hogy a rejtett érdekek feltárása érdekében
a hagyományos értelemben vett média mellett figyelniük kell a közösségi médiát, monitorozniuk kell a külföldről finanszírozott nyomásgyakorló csoportokat (NGO) és azokat a politikai aktorokat, akik a nyilvánosságban megjelenő szakértőként formálják a magyar közvéleményt.
A hivatal már vizsgálatot indított az Atlatszo.hu portál finanszírozási hátterével kapcsolatban, miután az Atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. a honlapján közzétett beszámolói alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül, amelynek éves költségvetésében a külföldi támogatások aránya jelentős.
A nemzetgazdasági miniszter szerint nem lesz gond a növekedés és az egyensúly összehangolásával.
Mikor és mennyivel emelkedik az adókedvezmény? Kik jogosultak a családi adókedvezményre? Hogyan igényelhető? Milyen korú gyermekek után jár?
Az új gazdaságpolitikai akciótervtől sok magyar cég remél áttörést.
A heti Presszóban beszélgetni fogunk a magyar soros EU-elnökség kilátásairól, kielemezzük a legutóbbi brüsszeli csetepatét és a Tisza Pártot érintő botrányokat is megvitatjuk.
Bár a gazdaság növekedésének üteme alapján Magyarország már most is az Európai Unió első feléhez tartozik, az eddigi 1 százalékról 3 és 5 százalék közé emelné eredményeinket.
Fontosnak tartjuk, hogy minden élethelyzetben segítsük a magyar családokat.
Nincs himnusz, nem nyilatkozhatnak, be sem tehetik a lábukat a vegyes zónába...
