Kielemezték, milyen helyzetben van az ellenzéki média

Nyitókép: Nelson Ching/Bloomberg via Getty Images

A sajtószabadság magyarországi helyzetéről végzett éves elemzésének eredményeit ismertette keddi rendezvényén a Nézőpont Intézet. Boros Bánk Levente, az intézet politikai elemzési igazgatója ennek kapcsán az ellenzéki médiumok finanszírozására tért ki részletesen, kiemelve, hogy összesen 61 releváns ellenzéki sajtóorgánumot tudtak beazonosítani, ami duplája a 2010-es aránynak. 

– mutatott rá az elemző.

Boros Bánk Levente kiért arra is, hogy pár napja Hargitai Miklós, a MÚOSZ egykori elnöke a Népszava hasábjain számon kérte a Nézőpont Intézetet, amiért kérdéseket küldtek ki a sajtóorgánumok számára elemzésük elkészítéséhez. Kutatásaik nyomán felidézte, hogy a kormánykritikus EzaLényeg.hu nevű hírportált kiadó Oraculum 2020 Kft. a 2022-es kampányidőszakban nagyjából 2 milliárd forintot kapott külföldről, az Action for Democracy nevű szervezettől és egy svájci alapítványtól.

Megvizsgálva ezek után a pénzügyi beszámolókat, az is kiderült, hogy például a Partizán Youtube-csatorna 572 millió kapott külföldről tavaly, a Nyugat.hu kiadója pedig 87 milliós támogatásban részesült, többek között az Európai Uniótól. A 444 kiadójához 2023-ban külföldről 150 millió érkezett. Sok kiadó azonban nem adott le beszámolót, ezért nem lehet megismerni az erre vonatkozó adatokat. 

A hírekből ugyanakkor arról is lehet értesülni, hogy külföldi országok is támogatnak sajtóorgánumokat, cikkeket. 

Ráadásul az amerikai állami intézmények, így Külügyminisztériuma is nyújt támogatást: a Szabadeuropa.hu nevű portál 2023-as működtetése 1,5 millió dollárba került egy kongresszusi beszámoló alapján. 

Boros Bánk Levente emlékeztetett, hogy Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok azt közölték, hogy kivonulnak Európából, mivel szerintük az Európai Unió már át tudta venni szerepüket.

Bár Sorosék kivonulása pusztán látszat, az uniós finanszírozás tényszerű, a támogatottak között ott van például a HVG is. Az Unió pedig a következő években 75 milliárd forintnyi forrást biztosít a „szabad sajtó” működésére a tagállamokban, amelyben természetesen Magyarországon kizárólag kormánykritikus újságok kiadói részesülnek.

Boros Bánk Levente szerint Sorosék itt maradtak, méghozzá a szürke zónában. A Nézőpont Intézet vezető-helyettese kitért a külföldi finanszírozás egy rejtett, szintén nehezen felderíthető formájára: a láncfinanszírozásra. A nemzetközi térben számos hálózat, ernyőszervezet létezik, melyekhez Magyarországon működő médiumok, szerkesztőségek is csatlakoztak, vagy valamilyen formában aktivitást fejtenek ki hazánkban. Ezen szervezetek, akár a fentiekhez hasonlóan közvetlen anyagi forrásokban részesítik a magyarországi kormánykritikus felületeket, akár természetben biztosítanak támogatást számukra.

Az elemző összegzésképpen közölte: becslések szerint legalább évi 1 milliárd forint külföldi forrás érkezhet évente az ellenzéki médiumokhoz.

A rendezvényen felszólalt Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, aki a téma kapcsán hangsúlyozta, hogy nem szűntek meg a beavatkozási kísérletek, a nemzeti szuverenitás itt és máshol is támadás alatt áll. A boldog békeidőknek vége van, a szemünk láttára szűnnek meg államok, kereskedelmi kapcsolatok. 

– fogalmazott.

„A nyílt társadalom eszménye nem a személyi szabadságról, nem is szabadkereskedelemről szól, egyszerűen birodalmi gyarmatosítást jelent. Megpróbálják elhitetni az egyénnel, hogy a nemzet szabadsága, cselekvőképessége egy felesleges béklyóvá vált” – mondta Lánczi Tamás, hozzátéve, hogy a külföldi beavatkozási kísérleteknek hazánk különösen ki van téve.

A sajtóhelyzet kapcsán hangsúlyozta: látunk kell , hogy a felsorolt sajtótermékek csak egy részét képezik a magyar nyilvánosságnak. Vannak hírgyárosok, nagykereskedelmi, kiskereskedelmi terjesztők, azaz a közösségi média. Ez egy elképesztően nagy és hatékony hálózat, ezek feltérképezése a feladat, mondta. Lánczi szerint monitotorzni kell az NGO-kat és a politikai aktorokat is, amelyektől később a médiában terjesztett véleményeket származnak.

Az elnök bejelentette, hogy ezzel kapcsolatban a hivatal a dezinformációs narratívaelemzést készített, amelyet nyilvánosságra is hoznak.