Beszédes adatokat közölt a Nézőpont Intézet a magyarországi sajtó állapotáról. Az eredményeket bemutató rendezvényen felszólalt Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, valamint átadták a Jótollú magyar újságíró díját is.
Nyitókép: Nelson Ching/Bloomberg via Getty Images
A sajtószabadság magyarországi helyzetéről végzett éves elemzésének eredményeit ismertette keddi rendezvényén a Nézőpont Intézet. Boros Bánk Levente, az intézet politikai elemzési igazgatója ennek kapcsán az ellenzéki médiumok finanszírozására tért ki részletesen, kiemelve, hogy összesen 61 releváns ellenzéki sajtóorgánumot tudtak beazonosítani, ami duplája a 2010-es aránynak.
Ezen médiumok kiadói pedig rendre nyereségesek, tavaly körülbelül 4 milliárd forint profitot termeltek”
– mutatott rá az elemző.
Boros Bánk Levente kiért arra is, hogy pár napja Hargitai Miklós, a MÚOSZ egykori elnöke a Népszava hasábjain számon kérte a Nézőpont Intézetet, amiért kérdéseket küldtek ki a sajtóorgánumok számára elemzésük elkészítéséhez. Kutatásaik nyomán felidézte, hogy a kormánykritikus EzaLényeg.hu nevű hírportált kiadó Oraculum 2020 Kft. a 2022-es kampányidőszakban nagyjából 2 milliárd forintot kapott külföldről, az Action for Democracy nevű szervezettől és egy svájci alapítványtól.
Megvizsgálva ezek után a pénzügyi beszámolókat, az is kiderült, hogy például a Partizán Youtube-csatorna 572 millió kapott külföldről tavaly, a Nyugat.hu kiadója pedig 87 milliós támogatásban részesült, többek között az Európai Uniótól. A 444 kiadójához 2023-ban külföldről 150 millió érkezett. Sok kiadó azonban nem adott le beszámolót, ezért nem lehet megismerni az erre vonatkozó adatokat.
A hírekből ugyanakkor arról is lehet értesülni, hogy külföldi országok is támogatnak sajtóorgánumokat, cikkeket.
Így például az USA, amely ugyanakkor kizárólag ellenzéki médiumokat pénzel.
Ráadásul az amerikai állami intézmények, így Külügyminisztériuma is nyújt támogatást: a Szabadeuropa.hu nevű portál 2023-as működtetése 1,5 millió dollárba került egy kongresszusi beszámoló alapján.
Boros Bánk Levente emlékeztetett, hogy Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok azt közölték, hogy kivonulnak Európából, mivel szerintük az Európai Unió már át tudta venni szerepüket.
Bár Sorosék kivonulása pusztán látszat, az uniós finanszírozás tényszerű, a támogatottak között ott van például a HVG is. Az Unió pedig a következő években 75 milliárd forintnyi forrást biztosít a „szabad sajtó” működésére a tagállamokban, amelyben természetesen Magyarországon kizárólag kormánykritikus újságok kiadói részesülnek.
Boros Bánk Levente szerint Sorosék itt maradtak, méghozzá a szürke zónában. A Nézőpont Intézet vezető-helyettese kitért a külföldi finanszírozás egy rejtett, szintén nehezen felderíthető formájára: a láncfinanszírozásra. A nemzetközi térben számos hálózat, ernyőszervezet létezik, melyekhez Magyarországon működő médiumok, szerkesztőségek is csatlakoztak, vagy valamilyen formában aktivitást fejtenek ki hazánkban. Ezen szervezetek, akár a fentiekhez hasonlóan közvetlen anyagi forrásokban részesítik a magyarországi kormánykritikus felületeket, akár természetben biztosítanak támogatást számukra.
Az elemző összegzésképpen közölte: becslések szerint legalább évi 1 milliárd forint külföldi forrás érkezhet évente az ellenzéki médiumokhoz.
A Nézőpont Intézet ezért javasolja a jogalkotóknak, hogy a transzparencia jegyében írjanak elő bevallási kötelezettséget minden sajtóorgánum számára, hogy nyomon követhető legyen a külföldi finanszírozás.
A rendezvényen felszólalt Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, aki a téma kapcsán hangsúlyozta, hogy nem szűntek meg a beavatkozási kísérletek, a nemzeti szuverenitás itt és máshol is támadás alatt áll. A boldog békeidőknek vége van, a szemünk láttára szűnnek meg államok, kereskedelmi kapcsolatok.
A szuverenisták és a globalisták között nyílt harc folyik”
– fogalmazott.
„A nyílt társadalom eszménye nem a személyi szabadságról, nem is szabadkereskedelemről szól, egyszerűen birodalmi gyarmatosítást jelent. Megpróbálják elhitetni az egyénnel, hogy a nemzet szabadsága, cselekvőképessége egy felesleges béklyóvá vált” – mondta Lánczi Tamás, hozzátéve, hogy a külföldi beavatkozási kísérleteknek hazánk különösen ki van téve.
A hivatal vezetője szerint ez ellen annyit lehet tenni, hogy sziklaszilárdan hűek maradunk érdekeinkhez és értékeinkhez. Ezzel együtt azonosítani kell ellenfeleinket, a magyar a szuverenitás ellenfelei.
A sajtóhelyzet kapcsán hangsúlyozta: látunk kell , hogy a felsorolt sajtótermékek csak egy részét képezik a magyar nyilvánosságnak. Vannak hírgyárosok, nagykereskedelmi, kiskereskedelmi terjesztők, azaz a közösségi média. Ez egy elképesztően nagy és hatékony hálózat, ezek feltérképezése a feladat, mondta. Lánczi szerint monitotorzni kell az NGO-kat és a politikai aktorokat is, amelyektől később a médiában terjesztett véleményeket származnak.
Az elnök bejelentette, hogy ezzel kapcsolatban a hivatal a dezinformációs narratívaelemzést készített, amelyet nyilvánosságra is hoznak.
A szerdai rendezvény végén átadták a Nézőpont Intézet által 2019-ben alapított Jótollú magyar újságíró díjat, amelyet idén Járai Judit külpolitikai újságíró, a közmédia munkatársa, az MTVA volt amerikai tudósítója kapott.
Tarr Zoltán felbátorodott Manfred Weber kijelentésén, miszerint „nem létezik olyan, hogy nemzeti szuverenitás”, de Magyar Pétertől is hallottunk már ilyet.
A Tranzit Fesztivál panelbeszélgetésén a magyar nemzeti szuverenitás került középpontba. A résztvevők éles kritikával illették a brüsszeli befolyást és a Tisza Párt szerepét. A felszólalók szerint a közelgő választások tétje nem csupán politikai, hanem az ország függetlenségének megőrzése is.
Az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint a mai politikai törésvonalak már nem a bal- és jobboldal között húzódnak.
Erős adással robban be az új szezonba Lentulai Krisztián műsora. A friss Hotelben Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke vendégeskedett, akivel a Magyarországot célzó külföldi nyomásgyakorlástól Magyar Péter „kis” szuverenitást feladó ötletéig számos témát körüljárt Lentulai Krisztián.
Középpontban a magyar szuverenitás kérdése a tihanyi Tranzit fesztiválon.
Nem lenne jobb ezen együtt dolgozni?”
Nos, nem is lehetett mást várni két komcsi gyökerű embertől, mint hogy választási csalást emlegessen, hergelve Orbán Viktor ellen. Horváth K. József írása.
A Highlights of Hungary díjra jelölt Bán János, vagy ahogy sokan ismerik, Bán Mór Hunyadi-sorozatával a 15. századi Magyarország szívverését hozta vissza közénk.
