Amint valaki nyugatiként meg akarja mondani a frankót, bezárulnak az ajtók Afrikában – árulta el a Magnus Aircraft Zrt. vezérigazgatója a Mandinernek. Boros László abba is beavatott minket, miként fedezte fel a pécsi cég a szabad piacokat Ázsiában és Afrikában és végül hogyan sikerült kinyitni azokat a bizonyos ajtókat. Interjú.
Az interjút készítette: Vizvári Soma és Bokor Gábor. Fotók: Ficsor Márton/Mandiner
Megindultak az első kereskedelmi járatok, ráadásul komoly fejlesztés előtt áll a pécs-pogányi repülőtér, mennyire fontos szempont ez önöknek?
Az a legfontosabb, hogy egy tartósan, stabilan működő, fejlődő repülőtér legyen itt Pécs-Pogányban. Repülőgépeket gyártó cégként nagy szükségünk van a helyi infrastruktúrára, arról nem beszélve, hogy a járművekkel tesztrepüléseket kell végrehajtanunk, ügyfeleket kell fogadnunk, akik közül sokan repülővel érkeznek, esetleg karbantartásra hozzák a gépeiket, ezeket mind nagyon nehéz lenne megcsinálni a reptér nélkül. A régió megérdemel egy komoly repteret, mert a szomszédban Eszék példáján látjuk, hogy van itt potenciál.
A másik szempont kicsit személyesebb: szívügyem Pécs sorsa és azt kell mondjam, az elmúlt öt év sok kihívással járt. Most is számos harcot kell megvívnunk a pécsi vezetéssel. 2017-ben költöztünk ide, az akkori pécsi városvezetéssel leegyeztetett projektünk volt, mely biztosította volna a megállapodás szerinti teljes közművesítést. 2019-ben új városvezetés jött, és hiába állapodtunk meg az előző polgármesterrel, a mai napig nem történt semmi ez ügyben. Kíváncsian várjuk, az új ciklusban a polgármesterrel meg tudjuk-e ezt oldani. Szerencsére a megyei közgyűlésre és annak elnökére, Őri Lászlóra számíthattunk eddig a fejlesztésekben.
Nem jönnek ki jól a baloldali városvezetéssel?
Nincsen kifejezetten rossz kapcsolatunk, inkább azt mondanám, hogy semmilyen.
Mennyire tartja fenntarthatónak a pécsi repülőteret, milyen sok utassal számolnak?
Régiós viszonylatban pozitív értelemben kilóg a lehetőségek közül a Pécs-Pogány Repülőtér, arányait nézve nem kell rá olyan sokat költeni, hogy komoly légikikötő legyen. .
Hallani arról is, hogy az 1500 méteres kifutópályát előbb-utóbb meghosszabbítják 2000 méteresre, ez cégszinten a Magnus Aircraft Zrt-nek előrelépés lenne?
Ezt Csizmadia Péter, a Fidesz-KDNP pécsi polgármesterjelöltje megígérte a kampányában. Végül nem ő nyert, úgyhogy egyelőre nem tudjuk, a városvezetés mennyire lesz partner ebben.
Hogy minket hogyan érintene, ha meghosszabbítanák a kifutópályát? Jelenleg a Fusion típusú kétüléses, ultrakönnyű kisgépeket gyártjuk, bár már dolgozunk egy nagyobb, négyüléses repülőn is, ugyanakkor úgy látom, hogy hosszú távon érné ez meg nekünk. Rövid távon azért akadnának biztosan bonyodalmak, nem szállhatnánk fel-le olyan könnyen, mint mondjuk mostanában vagy pláne a múltban, ám ahogy ezt is megoldottuk mindig, ezután sem lenne baj. Minél több ember ismeri meg a régiót és használja a pécs repülőteret, az nekünk olyan szempontból lesz jó, hogy észreveszik, itt egy gyár és így terjedhet a nevünk szélesebb körben.
Marketingcélú együttműködés lesz a repülőtérrel? Nem kis reklámértéke lehetne, ha éppen repülőről leszálló utasoknak mutathatnák meg valamilyen módon, hogy van egy pécsi üzem, ahol repülőgépeket terveznek és raknak össze.
Korábban, többször is állt kint gépünk a pécsi Árkád bevásárlóközpontban egy-egy rendezvény alkalmával, számunkra is fontos és előnyös, ha még többen megismernek bennünket, megismerik a munkásságunkat, így természetesen bármire nyitottak vagyunk a repülőtér üzemeltetésével.
Közös érdekünk, hogy egy jól működő repülőtér legyen.
A máltai, a müncheni és a korfui menetrendszerinti járat után tapasztalható bármilyen fejlődés a térségben?
Azért azt jó látni, hogy annyi év után végre néha van egy kis élet a reptéren. Egyelőre minimális korlátozásokat szenvedtünk el, ha lehet így mondani. Ha érkezik egy nemzetközi járat, akkor bizonyos idővel előtte mi már nem szállhatunk fel. Jó kommunikációval természetesen ezt tudjuk már kezelni, szóval ebből bonyoldalom nincs.
Arról is lehetett hallani, hogy további kifutópályákat építenek.
Ez nem kizárt, a mostani pálya mellett van egy terület, amin nemrég ki is jelölték a nyomvonalat, ez is egy aszfaltos pálya lenne, azonban ahhoz, hogy ez megépüljön, komoly forgalomnövekedésre lenne szükség. Egyelőre viszont nincs létjogosultsága, nagy, nemzetközi forgalmat lebonyolító repülőterek üzemelnek mai napig egy kifutóval.
A meglévő kifutót amúgy csak bővíteni kell, alapvetően jó állapotban van, maximum egy kis felújítást szükséges végrehajtani rajta.
A laikus azt gondolja, hogy a fejlett világban van értelme terjeszkedni, hogy jött a gondolat, hogy Afrika, valamint a Közel-Kelet legyen a kiemelt üzleti partner?
Már jó ideje építjük a kapcsolatainkat, Kenya volt a zászlóshajónk. A koronavírus-járvány kirobbanásakor tisztán láttuk, hogy amilyen helyzetbe kerül Európa, abból gyorsan nem fog tudni felállni. A piac is telített, mi pedig egy relatíve kis cégként egy új termékkel nem tudtunk volna eltartani egy évenkénti százdarabos kapacitású üzemet.
Az afrikai államok miért a Magnus Aircraft gépeit, a Fusiont választják, miért nem a nagyobb konkurenciát, például az amerikai Cessnát vagy a Pipert?
Rengeteg időt fordítottunk arra, hogy az afrikai államokban terjeszkedjünk, de nem csak ott, a Közel-Keleten és néhány távol-keleti országban is adtunk már el repülőket. Afrikában volt persze a legnehezebb dolgunk, ott nagyon másképp mennek a dolgok, mint itt. Először is meg kell nyerni a bizalmukat, ami a múltat nézve azért nem könnyű, mert a fehér emberről mai napig az él bennük, hogy csak ki akarja őket zsákmányolni.
Azokban az államokban, ahol már jelen vagyunk, mint Kenya vagy Nigéria, megvan az az erős réteg, akik döntően Európában végezték a tanulmányaikat, túlnyomó többségükben ők vannak vezető pozíciókban. Először mindenhol a kormányzathoz jutottunk be, ahogy vizsgáltuk a piacot, azt vettük észre, hogy a legnagyobb konkurenciáink nincsenek, vagy csak kevésbé vannak jelen, magyarán felfedeztük a piaci rést ezekben a régiókban.
Szerencsére más piacokon is jól teljesít a Magnus Aircraft Zrt. , Kínában is komoly érdekeltségeink vannak, nemrég alakult meg a kínai leányvállalatunk, van egy giga beruházásunk, most júniusban adjuk át a showroomot az ázsiai államban, emellett szerkezetkész állapotban van az új repülőgépgyártó üzemünk, ami a pécsinek gyakorlatilag a másolata, várhatóan az év végén már menni fog a termelés, emellett pedig van egy 50 darab Fusion repülőgépre szóló szerződésünk is az országban.
Mi a legnehezebb az egzotikus térségben folytatott üzletben?
Megérteni a másik fél kultúráját és elfogadni azt, erre sokan nem hajlandóak, ezért nem tudnak Afrikában például komoly üzleteket lebonyolítani, pedig rengeteg pénz van, csak áldozni kell arra, hogy megismerjük őket, ők pedig minket.
Ez a kulcsa mindennek, abban a pillanatban, amint valaki nyugatiként meg akarja mondani a frankót, bezárulnak az ajtók Afrikában. Volt olyan év, mikor több mint kétszáz napot voltam külföldön, csak így lehet ezeken a területeken partnerséget kialakítani, személyesen.
Mire használják a partnereik a Fusion gépeket?
Az az előnyünk a konkurenciával szemben elsősorban, hogy relatív olcsó a termék, ezen felül remek a fogyasztása is a Fusion típusú gépeinknek, hiszen kompozitból készülnek, üresen 350 kilósak mindössze. A nigériai légierővel van egy megállapodásunk, a repülőinket oktatási célból vásárolják, valamint ezzel végeznek a térségben megfigyelő feladatokat.
Vannak ikonikus pécsi dolgok, amelyek megjelennek az ember szeme előtt, ha a város nevét kimondja valaki. Ilyen a tévétorony, a Dzsámi, a pécsi kesztyű vagy a Zsolnay porcelán. Még fiatal a cégük, de látnak rá esélyt, hogy egyszer a Magnus Aircraft Zrt. is felsorakozik a pécsiséget reprezentáló márkák közé?
Sajnos még mindig rendre belefutunk olyan helyzetekbe, amikor meglepve kérdezi valaki: „Tényleg? Repülőgyár Pécsen?”. Persze nem haragszunk ezért, hiszen elsősorban nem hazai piacra dolgozunk. Azért igyekszünk valamennyire itthon is feltűnni. Nemrég például a pécsi Rátgéber Akadémia támogatói lettünk. Egyébként érdekes módon mintha országszerte ismertebbek lennénk, mint Pécsen, ez valószínűleg annak köszönhető, hogy sikeresen tudunk együttműködni a kormánnyal. Nem vagyunk olyanok egyelőre, mint a Zsolnay és még sokáig nem is leszünk, de most már tudatosan törekszünk rá, hogy minél többen megismerjék a Magnus Aircraftot itthon is.
Orbán Viktor leszögezte: „Aki azt állítja, hogy Magyarország területére belépett Aszad elnök, az vadászterületet csinált vagy akart csinálni Magyarországból.”
A védelmi tárca szerint a lézerfegyver a hagyományos lőszereket alkalmazó eszközöktől eltérően gyakorlatilag korlátlanul bevethető.
Az elnököt szállító gépet a korábbi hírekkel ellentétben mégsem lőtték le.
Orosz vadászgépek szálltak rá az amerikai nehézbombázókra.
A balesetben egy ember meghalt, ketten megsérültek, és több tucat embert evakuálni kellett.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
A Forbes egyszerű példával illusztrálta a helyzetet.
Kiss László bűnismétlés és a bizonyítás esetleges megnehezítésének veszélye miatt maradhat letartóztatásban.
