Teljesen alaptalan az az ellenzéki remény, hogy most padlóra kerültek a kormánypártok – mondja lapunknak a Századvég Alapítvány vezető kutatója. Interjúnk.
(Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád)
A legújabb közvélemény-kutatási adatok alapján úgy tűnik, hogy a Fidesz szinte teljesen ledolgozta az úgynevezett kegyelmi ügyet követő visszaesést. Ez meglepte? Illetve: mennyire bízhatunk egyáltalán ezekben a kutatásokban, mennyire érdemes odafigyelnünk rájuk?
Hogy kicsit hazabeszéljek: természetesen a Századvég számait szoktam figyelni. Nem lepett meg a visszarendeződés, ez már jó ideje a dolgok normális menete. Egyébként félidőben vagyunk, az pedig teljesen természetes a világon mindenütt, hogy a kormányzó erőknek ilyenkor a legalacsonyabb a támogatottsága. Az, hogy a Fidesznek volt olyan ciklusa, amikor ilyen nem történt, a kivétel, nem pedig a szabály.
2012-ben volt a legsúlyosabb bezuhanás, csak azt már elfelejtettük – sokkal komolyabb, mint most, kegyelmi üggyel együtt is.
Teljesen alaptalan az az ellenzéki remény, hogy most padlóra kerültek a kormánypártok. Magabiztos Fidesz-győzelemre számítok vasárnap. És ha ez bejön, érdemes arra gondolni, hogy
ez a magabiztos győzelem a „mélypont”.
A kutatásokból az derül ki, hogy a Fidesz nem veszített érdemben a támogatottságából, lényeges átrendeződés csak az ellenzéki oldalon figyelhető meg.
A Fidesz–KDNP a kapmányhajrában szinte teljes egészében a „háború vagy béke” dilemmája köré rendezte a kommunikációját, végső soron azt állítva, hogy aki baloldali pártra voksol, az – még ha itt-ott nehezebben követhető áttéteken keresztül is, de – a háborút választja. Nem érzi ezt túlzó egyszerűsítésnek?
Nem. Az a tapasztalatunk, hogy a baloldal mindig hézagmentesen igyekszik megfelelni a nagyhatalmi elvárásoknak. Hogy ezt hittel is teszik-e, afféle lelkesedő-gyarmatiként, vagy a baloldalba kódolt legalább százéves „realista szokás” miatt, az az eredmény szempontjából lényegtelen.
Most a birodalmi érdek az, mint oly sokszor korábban, hogy a hamarosan elfogyó ukrán haderőt további káeurópai untermenschekkel pótolják.
Nem kell messzire mennünk a történelemben, hogy precedenst találjunk erre. A Mandiner nemrég lehozta újra a Veesenmayer-jelentést, amiből feketén-fehéren kiderült, hogy nekik sokkal kényelmesebb magyarokat feláldozni az aktuális Szent Ügy oltárán, mint német vagy nyugati vért ontani. És ha ez lesz a terv, akkor
a magyar baloldal színe-virága mosolyogva fog bólogatni, mint Renfield a Drakula halott és élvezi című filmben.
Megnézte a köztévés vitát?
Roppant szórakoztatónak tartom, hogy az ellenzék mindig menekülőutakat keres. Ha már választásokat nem tudnak nyerni, hátha vitát tudnak – vagy lájkbajnokságot a Facebookon –, és az majd elhozza nekik a választási győzelmet.
Verték az asztalt, hogy legyen vita, és az a köztévén legyen – lett. Változott tőle bármi is? Emberek tömegei meggondolták magukat?
A politikára akarnak vetíteni egy értelmiségi ideált, utána meg pislognak, hogy a politika mégsem így működik.
Egyetlen vita volt talán, ami változtatott valamin, a Vitézy vs. Karácsony vita, ahol
Vitézy úgy megverte a meztelen csigát, hogy talán még most is sajog a buksija.
Mindenesetre vitákat akartak, és lettek viták. Kértek és kaptak.
Mit gondol a „Magyar Péter-jelenségről”? Vajon okozhat a TISZA Párt igazán nagy meglepetést a most vasárnapi választásokon?
Már nem, mert mindenhol 20 százalék fölé mérik. Akkor lenne meglepetés, ha ehhez képest alulteljesítenének.
A jelenség hasonló a Márki-Zay-projekthez, bár kétségkívül Magyar sikeresebb az ellenzékváltás terén. A hosszabb távval lesz a probléma.
Van még két év az országgyűlési választásokig. Az túl hosszú idő ahhoz, hogy mindenféle marketingvarázslatokkal eltakarják, kicsoda ez a fickó valójában – nem is beszélve a közvetlen szövetségeseiről. A politikában a karakter számít, és két év múlva már mindenki tudni fogja, milyen figura Magyar Péter.
A történet vége sokkal keserűbb csalódás lesz a baloldal számára, mint a korábbi messiás-epizódokban.
Ön szerint történhet radikális változás az egyes pártok támogatottságát illetően az utolsó napokban? Orbán Viktor – a „világrekord mozgósítás” jelszavának jegyében – „egymillió találkozást” ígért szombatra, a DK pedig – állítólag – 10 000 aktivistáját mozgósítja országszerte. Ugyanakkor elképzelhető, hogy korábban karakteresnek tartott pártok egész sora esik majd be az 5%-os küszöb alá.
A Fidesz tábora stabil, ott nagy változásokra nem számítok.
Magyar viszont még szeletelhet a kisebb ellenzéki pártokból és a DK-papucs orrán pamutbojt szövetségből, akár az utolsó pillanatokban is a szombati dzsemborival.
Onnantól kezdve a mérkőzés Gyurcsány és Magyar között zajlik majd a „kié a baloldal” versenyben.
Ehhez a műsorhoz már bekészítettem a védőitalokat és a rágcsát.
***
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnököt kérdeztük a Robert Fico elleni merényletről, az európai hadsereg gondolatáról, a magyar–kínai kapcsolatokról, Ursula von der Leyen újrázási esélyeiről, a NATO-főtitkár lehetséges személyéről és a közelgő foci-Eb-ről is.
Kapcsolódó vélemény
Mandiner
Szentkirályi Alexandra visszalépése után világos a helyzet. Aki le akarja váltani Gyurcsányt és Karácsonyt, Vitézy Dávidra szavaz. Aki erős jobboldali képviseletet akar a Fővárosi Közgyűlésben, listán a Fidesz-KDNP-re szavaz.
Ezt is ajánljuk a témában
Karácsony Gergely gyenge, mint a libafos, Magyar Péter pedig csak egy a sok Orbán-ellenes reménység közül – mondja lapunknak a XXI. Század Intézet igazgatója, a Kommentár főszerkesztője. Interjúnk.
Úgy tűnik, nehezen viseli az újabb adatszivárgási botrányt a Tisza Párt vezére.
Véres szájú tiszás a „humorista”, így nincs kétségem, hogy többségükben baloldali és liberális emberek a lájkolói.
Magyar Péter EP-képviselője igyekezett gyorsan kereket oldani a Mandiner riportere elől.
Az európai parlamenti képviselők továbbra sem függesztették fel a Tisza-vezér mentelmi jogát.
A Tisza-vezér reakciót várt az újságíró szövetségtől az Index által szerinte elkövetett „sorozatos dezinformációs- és hazugságkampány miatt”. A szervezet elnöke válaszolt is.
A Fidesz frakcióvezetője az újabb ellenzéki lebukás kapcsán kijelentette: „Az ukránok már a tiszás telefonokban vannak!”.
„Nyilván nem ettől lesz gól, vagy nem gól, de ha már a szabályokról beszélünk, akkor legyünk szabályosak.”
Ők lemondtak a magyar érdekről.
