(Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád)
A legújabb közvélemény-kutatási adatok alapján úgy tűnik, hogy a Fidesz szinte teljesen ledolgozta az úgynevezett kegyelmi ügyet követő visszaesést. Ez meglepte? Illetve: mennyire bízhatunk egyáltalán ezekben a kutatásokban, mennyire érdemes odafigyelnünk rájuk?
Hogy kicsit hazabeszéljek: természetesen a Századvég számait szoktam figyelni. Nem lepett meg a visszarendeződés, ez már jó ideje a dolgok normális menete. Egyébként félidőben vagyunk, az pedig teljesen természetes a világon mindenütt, hogy a kormányzó erőknek ilyenkor a legalacsonyabb a támogatottsága. Az, hogy a Fidesznek volt olyan ciklusa, amikor ilyen nem történt, a kivétel, nem pedig a szabály.
2012-ben volt a legsúlyosabb bezuhanás, csak azt már elfelejtettük – sokkal komolyabb, mint most, kegyelmi üggyel együtt is.
Teljesen alaptalan az az ellenzéki remény, hogy most padlóra kerültek a kormánypártok. Magabiztos Fidesz-győzelemre számítok vasárnap. És ha ez bejön, érdemes arra gondolni, hogy
ez a magabiztos győzelem a „mélypont”.
A kutatásokból az derül ki, hogy a Fidesz nem veszített érdemben a támogatottságából, lényeges átrendeződés csak az ellenzéki oldalon figyelhető meg.
A Fidesz–KDNP a kapmányhajrában szinte teljes egészében a „háború vagy béke” dilemmája köré rendezte a kommunikációját, végső soron azt állítva, hogy aki baloldali pártra voksol, az – még ha itt-ott nehezebben követhető áttéteken keresztül is, de – a háborút választja. Nem érzi ezt túlzó egyszerűsítésnek?
Nem. Az a tapasztalatunk, hogy a baloldal mindig hézagmentesen igyekszik megfelelni a nagyhatalmi elvárásoknak. Hogy ezt hittel is teszik-e, afféle lelkesedő-gyarmatiként, vagy a baloldalba kódolt legalább százéves „realista szokás” miatt, az az eredmény szempontjából lényegtelen.
Most a birodalmi érdek az, mint oly sokszor korábban, hogy a hamarosan elfogyó ukrán haderőt további káeurópai untermenschekkel pótolják.
Nem kell messzire mennünk a történelemben, hogy precedenst találjunk erre. A Mandiner nemrég lehozta újra a Veesenmayer-jelentést, amiből feketén-fehéren kiderült, hogy nekik sokkal kényelmesebb magyarokat feláldozni az aktuális Szent Ügy oltárán, mint német vagy nyugati vért ontani. És ha ez lesz a terv, akkor
a magyar baloldal színe-virága mosolyogva fog bólogatni, mint Renfield a Drakula halott és élvezi című filmben.
Megnézte a köztévés vitát?