„Túlterheléses kibertámadás zajlik az emberiség ellen” – Hajós István biztonsági és robotikai szakértő a Mandinernek

Fotók: Mandiner / Ficsor Márton

Az orosz–ukrán háború több mint két éve tartó folyamát látva ki lehet jelenteni, hogy ez az eddigi legmodernebb fegyveres összecsapás, ahol minden újítást bevetnek a felek?
A drónok szempontjából mindenképp. Korábban nem volt példa arra, hogy ilyen szinten alkalmazzák ezt a fajta technológiát. A drónokkal eddig szép felvételeket készítettünk a magasból, most viszont egészen más szerepet kapnak, a harcmezőn óriási pusztítást tudnak okozni. Korábban leginkább a kábítószercsempészek használták ki a drónokban rejlő lehetőségeket. Sok helyen elmondtam már, hogy jóval többre van hivatva ez a technika, az életmentésben például nagy segítség lehet. A drón egy precíziós szerkezet, a háborúban többkilós robbanóanyagot is el tud vinni a megjelölt ellenséges célpontokhoz, és centiméteres pontossággal tud becsapódni. Az is igaz, hogy az a technológia szintén sokat fejlődött, amellyel el lehet hárítani a dróntámadásokat. Oroszországnak, az Egyesült Államoknak és más nagyhatalmaknak már vannak robotkatonái is, a kínaiak pedig bemutatták az első robotkutyát, amelyre gépfegyvert szereltek.

Ezt úgy kell elképzelni, ahogy a filmekben láttuk régen?
Már léteznek robothadseregek. Ezek ugyanolyan robotok, amilyeneket sok helyen látni, annyi a különbség, hogy fel vannak fegyverezve, a vázra építettek egy puskát, gépfegyvert vagy hasonló eszközt. Azt hittem, hogy be fognak vetni ilyeneket az orosz–ukrán háborúban, idáig azonban nem került rá sor, remélhetőleg nem is fog. Oroszország képes lenne arra, hogy kisebb háborúkat a robottechnológiával vívjon meg, teljesen automatizáltan. A hadirobotok a háború elhúzódását tudják okozni: senki nem fog területeket átadni az országából, mert a gépei, drónjai, egyéb robotikus harcászati eszközei megsemmisültek.

Van egy olyan érzésem, hogy sosem fogunk eljutni erre a pontra, végső soron mindig az emberek kerülnek ki a frontra.
Arra mindenképp jók ezek a gépek, hogy a legveszélyesebb területekre ne a humán erőforrást kelljen beküldeni. Emlékezetes, hogy a mariupoli Azovsztal gyárban lévő alagútrendszer hosszú hónapokig bevehetetlen volt. Ilyen helyekre a jövőben be lehet küldeni a robotkatonát.

Van olyan terület a mostani konfliktusban, amelyen már nem katona irányítja a technológiát, hanem a mesterséges intelligencia?
Nagymértékben jelen van a mesterséges intelligencia, de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk.  A leggyakrabban adatelemzésre használják. Le merem fogadni, hogy a nagyhatalmak hadseregei nagy erőkkel dolgoznak olyan MI-programokon, amelyek képesek automatikusan azonosítani és megtámadni a célpontokat. Ennek a bevetéséhez azonban még idő kell. Az emberi kontrollnak mindig fenn kell maradnia.

Mikor lehet kulcsszerepe a mesterséges intelligenciának a hadiiparban?
Minden a teszteken múlik. Rengeteg pénzt fordítanak a fejlesztésre az államok. Egy-egy tévedés felfoghatatlan mértékű anyagi kárt tud okozni. A hadiiparban ez nem olyan, mint amikor a Chat­GPT-n létrehozunk egy képeslapot, aztán ha nem tetszik, megy a kukába. Bármilyen meglepő, már évezredek óta készítünk robotokat, az elsőt idő­számításunk előtt 1000-ben, a kínai császárt másolták le egy mechanikus szerkezettel. Igaz, a mai értelmezés szerint ez nem minősül robotnak, hiszen robotról akkor beszélhetünk, ha a mechanika, az elektronika és az informatika tudományága egyesül az eszközben. A robot szó cseh eredetű, jelentése annyi, mint szolgaságban tartani, ami elgondolkodtató, mert sokan azt mondják, a mesterséges intelligencia minket fog irányítani, akár a tudtunkon kívül.

Mely országok állnak a legelőrébb a robotok fejlesztésében?
Ipari szempontból Dél-Korea a legrobotizáltabb, ott tízezer ipari munkahelyre ezer robot jut, a második helyen Szingapúr áll, a harmadik Japán, majd Németország következik. Egyik kedvenc kérdésem szokott lenni, hogy a robotok elvehetik-e az emberek munkáját.

Van biztonsági kockázata annak, hogy ennyire átadtuk az irányítást a robotoknak?
Amíg ezek szolgáltató, kiszolgáló robotok, addig annyira nincs, ugyanis egy ember által meghatározott feladatot hajtanak végre. Az egyik plázában például már van robotpincér. Bármi történik a jövőben a robotokkal vagy a mesterséges intelligenciával, a végén mindig az ember lesz a felelős. Az a drón, amelyik becsapódik, nem maga hozta ezt a döntést. Előadásokon szokták kérdezni tőlem, mit tud egy robot. Gyakorlatilag végtelen a tudása, az a kérdés, mi mennyit tanítunk meg neki. Az MI is tanul, de csak addig, míg mi hagyjuk. Ne gondoljuk azt, hogy a mesterséges intelligencia csak most robbant be az életünkbe, a régebbi informatikai eszközök is alkalmazták, a mostani közösségi oldalak meg pláne használják. Nem véletlen például az, hogy ha olasz utazásról beszélünk, akkor egy-két nap múlva erről szóló reklámot fogunk kapni az oldalunkon.

Fontos lenne ezt szabályozni?
Hogyne! És most van itt az ideje, mert különben késő lesz. Hacsak nem az már most is. A robotizációnak hasznos tulajdonságai vannak, de határt kell szabni neki. A munkahelyek tekintetében korlátozni kellene, hány százalékban lehet az emberi munkaerőt kiváltani. Magát a digitalizációt is korlátoznám: jó, kényelmes, de veszélyes ránk. És van egy másik aspektusa is: személytelenné tesz, leépítjük az emberi kapcsolatainkat. Ráadásul annyi információ ér minket nap mint nap, hogy az már feldolgozhatatlan. Túlterheléses kibertámadás zajlik az emberiség ellen, így is mondhatnám.

Hol a vége a digitalizációnak és a robotizációnak?
Úgy gondolom, ötven-száz éven belül lesznek olyan robotok, amelyek megszólalásig hasonlítanak majd az emberre. Az ipari vonzatát nézve pedig világszerte 5-10 százalékos munkanélküliség-növekedés várható ebben az időtávban csak a robotok elterjedése miatt. Jelenleg a robotok hatékonysága öt-tízszerese az emberének a fertőtlenítéstől kezdve a dobozok csomagolásán át a festésig mindent beleértve. 400-800 millió ember veszítheti el az állását a robotizáció miatt. Az utóbbi években Magyarországon megközelítőleg négyezer pénztárosállás szűnt meg az önkiszolgáló kasszák megjelenése miatt. A munkaerőpiacból 20-30 százalékot tud kihasítani a robotizáció, ennyivel kevesebb munkaerőre lesz szükség. Egy szerencsénk van, hogy új iparágat is generál, új munkahelyet is teremt.

Mi vár a gyerekeinkre? Milyen munkákra kell felkészüljenek?
A fiataloknak csak annyit tudok javasolni: tanuljanak. Túlzottan digitalizált világban fognak élni, ahol mindent a mesterséges intelligencia elemez, intéz, döntéshozatali mechanizmusokba is bele fog szólni, ezáltal sokkal kevesebb emberre lesz szükség. Azonban a szándék határozza meg mindennek a végkimenetelét: egyelőre nagy kérdés, jóra akarják-e használni a mesterséges intelligenciát. Ma óriási verseny van az MI-fejlesztők körében, mindenki tövig nyomja a gázt, de fontos a tesztelés, hogy a hibákat kiküszöböljük. Ez zajlik ma.