Mit gondolnak a magyarok a háborúról? Itt vannak a felmérések

Nyitókép illusztráció. Fotó: MTI/AP/Mindaugas Kulbis

Ahogy arról a Mandiner is többször beszámolt, folyamatosan készülnek olyan felmérések, amelyek fókuszában az áll, hogy a magyar társadalom miként vélekedik az orosz-ukrán háború fejleményeiről, mit gondol a Nyugat-Európában elhatalmasodó háborús pszichózisról.

Május végén a Závech Research által készített felmérésből kiderült, hogy a magyarok 46 százaléka szerint 

Mint írták, a háborúból való teljes kimaradást a nők 54 százaléka támogatja, míg a férfiaknak csak 38 százaléka. Ezzel párhuzamosan a férfiak nagyobb arányban (26 százalék) küldenének fegyvert, mint a nők (10 százalék). 

A kutatásban arra is rámutattak, hogy Budapesten 40, a városokban 47, a községekben 49 százalék válaszolt úgy, hogy semmiféle segítséget nem kellene adni Ukrajnának.

Velünk él a világháború rémképe

A Magyar Társadalomkutató Kft. által április végén publikált vizsgálat arra mutatott rá, hogy 

A kutatás szerint a felnőtt lakosság 47 százaléka szerint valós esély van arra, hogy kipattanjon egy világméretű konfliktus.

A közvélemény-kutató arra is kíváncsi volt, hogy a válaszadók szerint Magyarországnak milyen magatartást kellene tanúsítania háborús konfliktusok esetén. 

Kiderült, a magyarok túlnyomó többsége (84 százalék) egyetértett azzal az állítással, hogy Magyarországnak ilyen helyzetben az azonnali tűzszünetet és a felek tárgyalóasztalhoz ültetését kell szorgalmaznia, ami a magyarok békepártiságára utal.

A lakosság több mint fele tart attól, hogy atomfegyvereket is bevetnek

A Nézőpont Intézet által ugyancsak április végén közzétett elemzés szerint a magyarok többsége (54 százalék) valós veszélynek érzi, hogy az orosz-ukrán háborúból akár világháború is lehet.

Szintén többségben vannak azok, akik szerint 

Az Intézet felméréséből arra is fény derült, hogy az ellenzéki szavazók több mint harmada (39 százalék) szintén valósnak tartja a világháború kockázatát, többségük (59 százalék) azonban nem tartja elképzelhetőnek a háború ilyen mértékű eszkalációját.

A Békemeneten megjelent tömeg is „üzenetet” fogalmazott meg

A Nézőpont Intézet elemzője, Pálfalvi Milán a Békemenetet követően arról beszélt az M1 csatornán, hogy „a június 9-ei EP-választás történelmi pillanat, 

Az elemző azt mondta, Orbán Viktor a beszédével reményt adott a hallgatóinak, hogy „a magasra tett lécet” át kell és át is lehet ugrani a június 9-i EP-választáson. Hozzátette, a Békemeneten megjelent „sok bátor ember” a jelenlétével üzente, „kiállunk mi magunk is a békéért”. A miniszterelnök pedig egyértelművé tette, hogy „valóra kell tudni váltani ezt a nagyon nagy lehetőséget” – tette hozzá Pálfalvi.

Orbán Viktornak a mozgósítással kapcsolatos szavaira utalva az elemző azt mondta, nem szabad csupán a Fidesz-KDNP jelenlegi egyértelmű támogatóira leszűkíteni a kört. 

Mindenkihez el kell juttatni azt az üzenetet, hogy a békét csak a Fideszre leadott szavazatokkal lehet képviselni” – fogalmazott az elemző, aki úgy látja, hogy a magyarországi baloldal nem képviseli a békepárti álláspontot.