Lemond Csák János miniszter – átadná a stafétát a fiataloknak
A választások estéjén a leköszönő miniszter személyesen erősítette meg a hírt lapunknak. Gyorsinterjúnk.
Csák János minisztert két év után váltja Hankó Balázs, aki ma részletesen kifejtette terveit.
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
Mikor Csák János miniszter 2 év után benyújtotta lemondását, a Mandinernek úgy nyilatkozott: „Azt tudom mondani, az ezeréves magyar állam miniszterének lenni rendkívül felemelő, felelősségteljes, egyben alkotó, élvezetes munka”. Mint megjegyezte:
a négy évre tervezett munkát sikerült két év alatt elvégezni. Itt az ideje átadni a stafétabotot a fiatal nemzedéknek.”
Ez a fiatal nemzedék ebben az esetben a felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár, Hankó Balázs, aki már le is tette az esküt, de csak júliustól veszi át a feladatokat.
Ezt is ajánljuk a témában
A választások estéjén a leköszönő miniszter személyesen erősítette meg a hírt lapunknak. Gyorsinterjúnk.
A 46 esztendős, nős, négygyermekes, gyógyszerészként diplomázott Hankó Balázs a Magyar Nemzetnek adott interjúja alapján nem kifejezetten szimpatizál Brüsszellel, s ahogy ő fogalmazott: „Brüsszel azért bünteti a magyar egyetemi diákokat, kutatókat és tanárokat is, amikor az európai mobilitási, kutatási lehetőségekből igyekszik kizárni őket”, „mert sem a migráció, sem a genderideológia, sem az orosz–ukrán háború kérdésében nem úgy vélekedünk és cselekszünk, ahogyan azt a mainstream elvárná, hiszen Magyarország a béke pártján áll”.
Ezt is ajánljuk a témában
Államtitkára váltja a miniszteri székben a távozó tárcavezetőt.
A miniszter azonban a köztévében és a Kossuth Rádióban is nyilatkozott, s az interjúk során az alábbi fontosabb kijelentéseket és ígéreteket tette, miközben azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy
a világ legjobb dolga magyarnak lenni, legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk és ha ezt bárki kritizálja, vagy bárki el akarja venni tőlünk, azt nem hagyhatjuk.”
A miniszter szerint a tárca három fontos és erős pilléren áll: a magyar identitásunkat nyújtó kultúrán, a hivatásformáló felsőoktatási intézményeken, a szakképzésen és az innováción, valamint a nemzet jövőjét biztosító családügyön.
A magyar kulturális támogatási rendszer egyike a legkiterjedtebbeknek a világon, az összes kulturális támogatásnak jelentős része, körülbelül 70 százaléka Budapestre, míg 30 százaléka vidékre jut – hangsúlyozta a miniszter, majd példaként hozta fel, hogy a közös működtetésben finanszírozott színházakra 15 milliárd forintot, a klasszikus zene támogatására pedig 18 milliárd forintot biztosít a kormányzat – fogalmazott a tárcavezető.
Hankó Balázs kultúrpolitikája céljaként jelölte meg, hogy „a magyar minőségi kultúra mindenki számára biztosítva legyen és a mindennapok részévé válhasson”. Mint mondta: „a családügynek és a kultúrának is arról kell szólnia, hogy jobbá tegyük nemzetünket, erősítsük fiataljainkat és családjainkat”, miközben a kultúra feladata az, hogy a „családi életet” és a gyerekvállalást vonzóvá tegye.
Szerinte fontos a tudás és versenyképesség, a nemzet érdekében azonban nagy szükség van a közösségformáló hatású identitásőrzésre, és ebben van hatalmas szerepe a kultúrának és a családügynek.
A továbbiakban még nagyobb odafigyeléssel folytatja a Csák János minisztersége alatt indult olyan kezdeményezéseket, mint a Neumann János Program vagy a Petőfi Kulturális Program.
Kimondottan eredményként közölte, hogy 2024-ben eddig több mint 120 ezren jelentkeztek a hazai felsőoktatási intézményekbe. Ezzel együtt a magyar egyetemek versenyképesebbé váltak, mivel jobb helyezést érnek el a nemzetközi egyetemi rangsorokon.
Részben annak is köszönhetően, hogy az egyetemek forrásai, mint fogalmazott, megduplázódtak. Szerinte az is fontos tény, hogy 2010 óta az Orbán-kormány ötven családtámogatási programot indított, ezzel együtt a célra 3300 milliárd forintot fordít évente, ami nem kevesebb, mint a GDP 4,5 százaléka.