Egyre több fiatal fogyaszt alkoholt, míg a tiltott szerek használata stagnál.
Nyitókép illusztráció. Fotó: THIERRY FOULON / ALTOPRESS / PHOTOALTO VIA AFP
Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, romló szerhasználati és egészségi állapot jellemzik a magyar iskolásokat – derült ki az ELTE PPK kutatóinak legutóbbi felméréséből. A vizsgálat a WHO-val és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézettel közösen zajlott, amely az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című nemzetközi kutatás részét képezte.
Az egyedülálló életmódkutatás rendszeresen, négyévenként gyűjt adatokat az 5., a 7., a 9. és a 11. évfolyamos korosztályban.
A felmérés alkalmanként mintegy hatezer tanulót érint,
országosan reprezentatív, eredményei pedig összevethetők a projektben részt vevő csaknem ötven országéval.
Az étkezési szokásokkal kapcsolatban az ELTE kutatócsoportja arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamaszok körében évek óta csökken a rendszeresen reggelizők aránya. A napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás a fiataloknak kevesebb mint harmadára jellemző. Bár egyre kevesebben fogyasztanak magas cukortartalmú ételeket és italokat, és a fizikailag aktív fiatalok aránya is lassú növekedésnek indult, a túlsúlyosak száma folyamatosan nő.
A vizsgálat megállapította azt is, hogy
a diákoknak mintegy harmada szinte az összes szabadidejét ülve tölti, főként képernyőhasználattal,
ugyanakkor hétköznapokon keveset, átlagosan hét és fél órát alszanak – idézte a kutatás eredményeit a Magyar Nemzet.
A kutatók kitértek az egészséget veszélyeztető magatartási formákra is, melyek közül a dohányzási és alkoholfogyasztási arányok ismét növekedtek az elmúlt négy évben. Kiderült, hogy
körülbelül minden hatodik diák legalább hetente rágyújt, tízből négyen pedig már voltak részegek életükben.
Az elektromos cigarettát kipróbálók aránya pedig meghaladja az egyharmadot.
A tiltott szerek használatával kapcsolatban ugyanakkor stagnálást figyeltek meg: leggyakoribb a marihuánafogyasztás, a középiskolás diákoknak mintegy 17 százaléka kipróbálta már ezt a szert.
Problémás közösségimédia-használónak a tanulók 13 százaléka, problémás videójáték-használónak 18 százaléka bizonyult. A diákok 45 százaléka pedig már a „tűzkeresztségen” is átesett, azaz már volt szexuális kapcsolatuk.
Vivek Murthy, az Egyesült Államok tiszti főorvosa a New York Timesban megjelent véleménycikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy azonnali intézkedésekre van szükség a fiatalok védelmében a közösségi média lehetséges mentális egészségkárosító hatásai miatt. Murthy nemrég az NBC „TODAY” című műsorában elmondta, hogy az elmúlt években több ezer szülővel beszélt, akik sorba kijelentették, hogy az első számú aggodalmuk a gyermekek közösségi médiahasználata.
„Ha a serdülők napi három óránál többet töltenek a közösségi médiában, akkor a szorongás és a depressziós tünetek kockázatának megduplázódását látjuk” – mondta. Murthy a véleménycikkében arra is kitért, hogy „a dohánytermékek címkézéséből származó bizonyítékok azt mutatják, hogy a főorvos által kiadott figyelmeztetések növelhetik a tudatosságot és megváltoztathatják a viselkedést”. Ugyanakkor a tiszti főorvos elismerte a korlátokat, és azt mondta, hogy a címke önmagában nem teszi biztonságossá a közösségi médiát.
Vivek Murthy hozzátette, a Kongresszus, a közösségi médiavállalatok, a szülők és mások is tehetnek lépéseket a kockázatok mérséklése, a biztonságosabb online élmény biztosítása és a gyermekek védelme érdekében.
A felmérésben arra is rámutattak, hogy
az egészségüket kitűnőnek minősítő tanulók aránya 2002 és 2022 között több mint tíz százalékkal csökkent.
Az iskolások több mint fele legalább heti rendszerességgel két vagy több pszichoszomatikus tünetet, például fejfájást vagy fáradtságot is tapasztal.
A tanulók háromnegyede szereti iskoláját, ugyanakkor az iskolai feladatokat nagyon nyomasztónak érzők aránya jelentősen nőtt, mintegy 12 százalékra. Minden tizedik tanuló szenved el iskolai bántalmazást, és a diákok 20 százalékát legalább egyszer bántották már az online térben is.
Nemzetközi viszonylatban a magyar fiatalok a táplálkozási szokások és a túlsúlyosság, a dohányzás és alkoholfogyasztás, az online bántalmazás, a saját egészség értékelése és bizonyos pszichoszomatikus tünetek gyakorisága tekintetében kedvezőtlenebb képet mutatnak az átlagnál. Ugyanakkor jó hír, hogy a társas kapcsolataik értékelésében, mint a családdal, szülőkkel, kortársakkal való viszony a nemzetközi átlagnál kedvezőbben nyilatkoztak a diákok – írta a lap.
Ezt is ajánljuk a témában
Az egész országot megrázta annak 16 éves sümegi fiú öngyilkosságának a híre, ki feltehetően azért vetett véget életének, mert nem bírta tovább elviselni, hogy társai zaklatják. Szakértőt kérdeztünk!
Bryan E. Leib szerint a woke-vírus Amerikában az egyetemi kampuszokon vert gyökeret.
Ha pedagógusi pályára készülsz, ne keress tovább!
Raskó György szavainak megítélése túlmutat a hagyományos politikai törésvonalakon – hívta fel a figyelmet a Századvég kutatásában.
Kicsoda az ELTE docense, aki Orbán Balázs politikai szerepvállalása miatt nem adna neki doktori címet? Porté.
Az egyetem kommunikációs osztálya a Telex megkeresésére azt is közölte, a miniszterelnök politikai igazgatója „nem változtatott témát, a konzulenssel egyeztetve pontosították a disszertáció tárgyát”.
Ha humorizálnék, mondhatnám, hogy az egész ügy a politikai igazgató részéről egy zseniális fricska, de ez a vita a jövő Magyarországáról szól, nekem pedig nincs kedvem nevetni.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
